A nagypéntekről

0
22
Ferenc pápa a földön fekve imádkozik nagypénteki igeliturgiáján a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2019. április 19-én

Nagypéntek: A húsvét előtti péntek és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. 2017 óta munkaszüneti nap hazánkban.

Ferenc pápa a földön fekve imádkozik nagypénteki igeliturgiáján a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2019. április 19-én

A keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. (2020-ban április 10.)
Nagypénteken a legszigorúbb a böjt, tilos húst enni. (Bár a vírus miatt, főként a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek a böjtöt az orvosok nem ajánlják, a gyerekeknek és időseknek pedig az egyház sem írja elő.)

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.

Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.

A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.