„Stabil” – ez a legfőbb erénye a mai testületi ülésen elfogadott 2023-as évi költségvetésnek Wittinghoff Tamás polgármester szerint. Ez volt az első napirendi pont. Bár az előterjesztés tartalmával kapcsolatban nem volt érdemi észrevétel a jelen lévő két fideszes képviselő részéről sem, több mint egy órán keresztül tartott a személyeskedő vita, mire sor került a szavazásra: 10 igen, 2 nem és 1 tartózkodás.
A ma elfogadott éves költségvetés fő erénye a stabilitása, és az, hogy minden nehézség ellenére garantálja az önkormányzati intézmények működésének a biztonságát – mondta Wittinghoff Tamás polgármester az első napirendi pontot felvezetve. Kiemelte még, hogy a két számjegyű infláció következményeként a helyi iparűzési adóból várható bevétel jelentősen nőtt, de ez nem jelenti azt, hogy érdemben többet tudna a város költeni. Hogy végül is az mennyi? 12,5 milliárd forint – hangzott el -, mivel a 19,144 milliárd forint folyó bevételekből le kell vonni a 3,88 milliárd forint állami elvonást, illetve céltartalékba helyeztek 2,8 milliárd forintot.
A polgármester nem először és vélhetően nem utoljára elmondta, hogy Budaörstől jogszerűtlenül már a saját bevételéből von el az állam a „szolidaritási hozzájárulás” 2017-ben (2018-tól) való bevezetése óta, amit az úgynevezett adóerőképesség alapján egy bonyolult képlet alapján számítanak ki. Az elvonás mértéke 1,206 milliárd forint, vagyis ekkora a különbözet a szolidaritási hozzájárulás (2023-ban 2,9 milliárd) és a különböző jogcímeken nekünk járó állami támogatások között.
A költségvetést áttekintve: nem csökkentették a múlt évihez képest sehol az adott feladatra szánt összeget és nem hagytak ki a költségvetésből korábban finanszírozott tevékenységet, szervezetet. Az önkormányzati intézményekben dolgozók jövedelmét pedig mintegy 15 százalékkal megemelték, ami jelentős, de jóval az infláció alatt marad. S ha nagyobb beruházások nem is várhatók, kisebbek lesznek, például a főút egyik legkritikusabb szakaszának a felújítása az óvárosban, az állami útfenntartóval közösen (a körvonalazódó megállapodás szerint ők finanszírozzák az anyagokat, mi pedig a munkaerőt). Továbbá szociális célokra is ugyanannyit fordítanak, mint eddig, sőt, az infláció miatt megemelik a jogosultsághoz a jövedelemhatárokat, hogy valóban beleférjenek a rendszerbe azok, akik rászorulók. Civilek, egyesületek, klubok stb. támogatására annyit terveztek be, mint korábban, de elhangzott egy ígéret, hogy májusban újra áttekintik az anyagi lehetőségeket.
Ami új tétel, hogy az energiaárak jelenlegi bizonytalansága miatt (a legutóbbi rendkívüli ülésen elfogadott fix ár ugyanis szeptemberig van érvényben) 2 milliárd forint tartalékot képeznek erre a célra.
Aki azt szeretné tudni, hogy egy általa preferált szervezet vagy intézmény mennyi pénzt kap, vagy más konkrét adatra kíváncsi: a költségvetés ITT tekinthető meg.
Visszatérve a testületi ülésen elhangzottakra: Czuczor Gergely (Fidesz) nehezményezte, hogy rövid idejük maradt a tervezet megismerésére, amit dr. Bocsi István jegyző vitatott. A fideszes képviselő felvetette, hogy az iparűzési adóból a bevételek ismét alul lettek tervezve, amire azt a választ kapta, hogy igen, óvatosan terveznek, mert akárcsak egyetlen nagyobb vállalat elköltözése is csökkentheti a várható adóbevételt. Czuczor Gergely egy 100 millió forintos elírásra is felhívta a figyelmet az általános tartalékról szóló résznél, amire a jegyző elmondta, hogy ez nem érdemi hiba, mert az elírás a magyarázó szövegben történt, nem magában az elfogadásra kerülő költségvetésben. Az is felmerült, hogy miért emelték fel a polgármester átcsoportosítási jogát 120 millióról 240 millióra, miközben korábban se élt ezzel a lehetőséggel, amire megtudtuk, hogy ez csak számviteli elszámolási kérdés, annyi a jelentősége, hogy ne kelljen testületi ülést összehívni ahhoz, ha például vissza kell utalni az államnak egy ekkora összeget. Czuczor Gergely legfőbb kritikája azonban az volt, hogy szerinte a Budaörs Fejlődéséért Egyesület ezzel a költségvetéssel már a jövő évi önkormányzati választásokra készül, ami azonban Wittinghoff Tamás szerint egyáltalán nincs így, és amire a fideszes képviselő nem is sorolt fel konkrétumokat.
Az előterjesztéshez írásban két módosító indítvány érkezett. Az egyiket Bíró Gyula (BFE) adta be, mert a védőnők státusának a megváltozása miatt ők kimaradtak a bérpótlék emelésből, viszont az eredeti hírekkel ellentétben mégsem januárban kerültek át állami felügyelet alá, csak a második félévtől. Ezt a képviselők megszavazták. A másik módosítóban Török István (Kamaraerdő) három helyi civilszervezetnek kért volna magasabb támogatást, ezt azonban nem sikerült elérnie.
Szóváltás alakult ki a szavazás előtt egyebek között még arról is, hogy a Fidesz képviselői miért nem adtak be módosító indítványokat, ha aggályaik vannak, amire Czuczor Gergely azt reagálta, hogy „nincs értelme, mert úgyis leveritek”. Illetve Török István is szót kért, mert szerinte az ő körzete, tehát Kamaraerdő, ahol az iparűzési adó nagy részét megtermelik, nem kap semmit a költségvetésben. „A fejlesztéseket soha nem aszerint nézzük, hogy a város melyik részét érinti” – mondta erre az online jelenlévő Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, illetve a jegyző és a polgármester ezt követően többször is megemlítette, amikor egy döntés a kamaraerdeiek javát (is) szolgálja.
Az szavazás eredménye: 10 igen, 2 nem (Czuczor és Löfler) és 1 tartózkodás (Török). Nem volt jelent Kapitány Gábor (Fidesz) és Kisberk Balázs (Gazdakör).
A többi napirendről ITT olvashatnak.
