Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést! (Albert Einstein)
A már évek óta eredményesen működő óvoda és iskola előkészítő csoportok után elérkeztek egy újabb dédelgetett álmuk megvalósításához a Kamaraerdei Kerekerdő Óvoda és Általános Iskolában.
„Hosszú ideje folyt már az alapos tervező és előkészítő munka, készültek a dokumentumok, beindult az engedélyezési eljárás. 2018. szeptember elsején pedig becsengethetünk iskolánk első induló osztályában is” – mondta lapunknak Zsidó Ernő a vállalkozás ügyvezetője.
Milyen tapasztalatok, gondolatok munkálkodtak bennük, amikor erre a döntésre jutottak? „Látható, hogy a mai iskolarendszerben az iskolássá válás nem megy egyik napról a másikra. Sok izgalom, bizonytalanság, esetleges kudarcok előzik meg. Az új környezet megismerésén, megszokásán kívül még a testi, szellemi terheléssel is meg kell birkózniuk az elsősöknek. Ez akkor sem könnyű, ha empatikus, megértő tanító nénijük van. Gondoljunk csak bele, mennyire más az iskola tanulásközpontú tevékenysége, mint az óvoda játékközpontúsága! Az új követelményekhez való alkalmazkodás, megfelelés, számos problémát vethet fel, melyek akár beilleszkedési, magatartási vagy tanulási nehézségekben jelentkezhetnek. Ráadásul a családokban az az elvárás is él, hogy a gyermeknek jól kell tanulnia, hiszen csak a jó tanuló gyerek boldogulhat az életben és lehet majd anyagilag is sikeres. (Ennek igazságán elgondolkodhatunk!) Márpedig minden szülő azt szeretné, ha gyermeke ’többre vinné’, mint ő és valóban sikeres lenne. Az intézményünkben működő – általános iskolai tanító és gyógypedagógus által kidolgozott – iskola előkészítő csoport ’ovi-sulisai’-nak ilyen problémájuk nem lesz, hiszen elegendő idővel és megfelelő odafigyeléssel juttattuk el a gyerekeket olyan szintre, hogy magabiztosan állják a kihívásokat” – fejtette ki az ügyvezető.
Milyen lesz az új kamaraerdei iskola? Az engedélyük 8 osztályra szól. Pedagógiai elképzelésük (és az általánosan beváltak) szerint 1-4. osztályban az alsó tagozat, 5-8. osztályban a felső tagozat működik.
„Célunk, hogy tanulóink boldog, kiegyensúlyozott, testileg és szellemileg fejlett gyermekekké váljanak. Szeressenek iskolába járni, a sok közös élmény során egymást elfogadó, támogató közösséggé váljanak, s az együttlét örömforrás legyen számukra. Ugyanakkor megfelelő alapossággal sajátítsák el a tanulási technikákat, ismereteket, hogy későbbi céljaikat megvalósíthassák.”
A megvalósítás garanciáit a következőkben látják: kisebb létszámú tanulócsoport. A tanító munkáját gyógypedagógus, logopédus, pedagógiai asszisztens segíti. Szükség esetén további szakembereket is bevonnak. „Lehetőségünk van az egyéni problémák kezelésére. Nevelő-oktató munkánk alapvető elve, hogy az iskolarendszer elején a gyermekek saját adottságaiknak és képességeiknek megfelelő ütemben haladjanak. Ezt az a tény indokolja, hogy a tanulók iskolaérettségük ellenére sem érkeznek azonos érettséggel. Egyéni tanulási ütemben haladunk, ez lehetővé teszi, hogy a tehetséges gyerekek (tehetséggondozás) és a fejlesztésre szorulók (felzárkóztatás) is a saját tempójukban haladjanak és mindenképpen megszerezzék azt a tudást, melyre később építeni lehet” – folytatta Zsidó Ernő. Hozzátéve: „Az iskolában a gyermek agya szinte folyamatos oxigénhiányos állapotban van, hiszen a délelőtti órák között jó, ha egy alkalommal 10 percig szabad levegőn lehet. A mi iskolánk 6 hektáros területen van, erdővel, hatalmas zöldterülettel, tiszta levegővel. Előnyeit tudatosan kihasználjuk. Sok játékos szabadidőt töltünk kint. A tornatermi eszközt nem igénylő testnevelés órák zömét is a szabadban tartjuk. Rengeteg sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk: úszás, kerékpár, cselgáncs, tánc, korcsolya, sakk, labdarúgás. Olyan tanulási folyamatot alakítunk ki, hogy a tanulók lehető legtöbb érzékszervét foglalkoztassuk. Valljuk, hogy tapasztalatszerzéssel könnyen és hatékonyan lehet tanulni és az elsajátítás lényegesen könnyebb. Tehát sok-sok megtapasztalási lehetőséget teremtünk épületen belül és az iskola falain kívül. Megérzik a gyerekek, hogy tanulni nemcsak az iskolában lehet. Ebben az életkorban az átélés és a konkrét tapasztalat jobb kiindulási alap, mint a fogalmi-absztrakt gondolkodást igénylő feldolgozásmód. Fokozatosan, nem erőltetve fogunk a fogalmi gondolkodás felé haladni.”
Nélkülözhetetlen pedagógiai elvnek tartják a differenciálást. Minden tanulónak – az egyéni képességeit, igényit megismerve – igyekeznek megadni a fejlődéséhez szükséges feladatokat, időt és biztosítják a saját tempó szerinti haladást, természetesen az adott osztály keretein belül. Erről mindig az adott helyzetben, aktuálisan döntenek.
Minden gyermek értékes, valamiben tehetséges. A szülő és a pedagógus közös felelőssége ennek megtalálása, támogatása. A tanulási folyamatban tudatosítják, hogy mennyi mindenre képes, mennyi mindent meg tud csinálni, ha odafigyel és akar. Együtt örülnek a sikereknek. „Megéreztetjük, hogy micsoda öröm, hogy ma már megint megtanultam valamit. A jól végzett munka értelme, öröme nagyon fontos, hogy erre azért voltam képes, mert tettem érte. Ugyanakkor mindig szembesítjük tanulóinkat az elvárásainkkal, a velük szemben támasztott követelményekkel. Mindig tudják, mit várunk el tőlük, mi az, amit ellenőrizni fogunk, amit számon kérünk. Tudják azt is, hogy bármikor kérdezhetnek, ha indokolt segítséget kérhetnek.”
Az iskolai évek elején még a tanulás a fontos, de az „osztályélet” területén is a közös munka, a közös döntések a jellemzőek. Majd fokozatosan egyre több önálló döntést várnak el a tanulóktól, egyre nagyobb felelősséget adva nekik. „El kívánjuk érni, hogy tetteiket a tudatosság, önállóság jellemezze, ne pedig az, hogy a szülők, vagy az iskola mit vár el tőlük” – sorolja az intézmény vezetője.
Tanítási napjaikat „ráhangolódással” kezdik. Ezek a spontán létrejövő vagy irányított beszélgetések az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésén túl kiváló teret adnak a csoporthoz tartozás érzésének kialakulásához, erősítéséhez. Szerintük csak olyan közösségben lehet jól teljesíteni és naponta 8-10 órát eltölteni, „ahol szeretnek, s én is szeretek. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha a szülőkkel oda-vissza működő partneri kapcsolatot alakítunk ki. Ha egyértelműen látjuk egymás elvárásait, ha őszintén beszámolunk egymásnak gondjainkról és eredményeinkről” – zárja gondolatmenetét a Kamaraerdei Kerekerdő Óvoda és Általános Iskolát működtető vállalkozás ügyvezetője.
Bővebben: ITT
