„A gyermek soha nem együgyű és soha nem egy ügyű”

0
260

Az illetékes állami hivatal vezetője; egy gyermekeket segítő alapítvány és egy szakjogász tartott előadást az V. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napon, amit bár eredetileg más formában, idén 12. alkalommal szervezett meg a budaörsi önkormányzat a helyi és környékbeli intézményekben dolgozó pedagógusok és gyermekvédelmi szakemberek továbbképzése érdekében. Cikkünkben összefoglaltuk az elhangzottakat.

Az idén január elsejétől nagy változások történtek a gyermekvédelmi szakmában, hiszen ettől kezdve csökkent a szolgálatok hatásköre: helyben csak az alapellátást biztosíthatják, valamint probléma esetén a jelzést tehetik meg a járási központok felé – ezzel a gondolattal nyitotta meg a szakmai napot Károly Katalin, az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti központ vezetője. Kiemelte, hogy Budaörsön tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a szakma képviselői novemberben azért, hogy 12-ét, azaz a szociális munka napját egy szakmai találkozóval ünnepeljék meg. Ebben a formában az V. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napon november 22-én a Budaörsi Polgármesteri Hivatal nagyterme zsúfolásig megtelt a város, valamint a közeli települések intézményeiben dolgozó pedagógusokkal és gyermekvédelmi szakemberekkel.

Az önkormányzat részéről Vágó Csaba polgármesteri kabinetfőnök mondott köszöntőt, aki szerint „se dicsérni, sem temetni nincs okunk azt, amit szociális ellátórendszernek nevezünk”, hiszen éltetik azok az emberek, akik akár minimálbérért is szívvel-lélekkel dolgoznak. A bevezető után Wittinghoff Tamás polgármester szavait tolmácsolta, aki egy másik, városunkat súlyosan érintő program miatt maradt távol az eseménytől. A polgármester szerint 2016 „az átalakított gyermekvédelmi év próbaéve volt”, és Budaörs esetében „a szakembereink minden egyes ügyben igyekeznek elmenni egészen a falig”, de a bürokrácia csapdái miatt sajnos így sem tudnak minden esetben rögtön segíteni. Ennek ellensúlyozásaként hozták létre a Prevenciós Munkacsoportot (tagjai a különböző intézményekben, így a rendőrségnél és az önkormányzatnál, továbbá a velük együttműködő civilszervezetekben dolgozó gyermekvédelmi szakemberek), amelynek a legfontosabb, aktuális vizsgálandó területei többek között a droghasználat, valamint a családon belüli erőszak és elhanyagolás.

Az ombudsmannak különös felelőssége van a gyermekek jogainak érvényesülésében, és ennek megsegítéseként kiemelt figyelmet fordítanak a panaszokra, valamint tematikus, átfogó jellegű vagy eseti hivatalból indított vizsgálatokat folytatnak – a gyermekvédelem aktuális kérdéseiről Dr. Lápossy Attilától, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának helyettes vezetőjétől hallhattunk. Hangsúlyozta, hogy együttműködnek az állami, a civil és a szakmai szervezetekkel, valamint célirányos megyei látogatásokat tesznek. A hivatal ebben az évben átfogó vizsgálatokat végzett az úgynevezett kettős szükségletű gyerekek (aki tartósan beteg, fogyatékkal élő és súlyos magatartási problémákkal, pszichés tünetekkel küzd, valamint pszichoaktív szerhasználó), a gyermekprostitúció, valamint a gyámhatóság leterheltsége területén, ezen kívül a gyermekvédelmi rendszer anomáliái és a védőoltások megtagadása témakörökben. A feltárt problémákat elemezték és részletes ajánlásokat tettek a helyzet jobbítása érdekében. Visszatérő problémaként jelentkezett, hogy megyei szinten még manapság is vannak fehér foltok a gyermekpszichiátriai és a gyermekaddiktológiai ellátásban. Eredményként azonban felsorolta, hogy a feltárt problémák „értő fülekre találnak” az állami intézmények részéről, hogy megszülessenek a hiányzó jogszabályok. Ezen kívül módszertani útmutatókat és szakmai protokollokat készítenek, képzéseket tartanak és több esetben a nyilvánosság erejét veszik igénybe annak érdekében, hogy a legszélesebb körhöz eljussanak az eredményeik.

Előadását Janusz Korczak lengyel pedagógus szavaival zárta: „A hosszú évek óta végzett munka egyre jobban megerősített abban, hogy a gyermekek megérdemlik a tiszteletet, bizalmat, jóindulatot, hogy jó velük lenni a szelíd megérzések, az első üde erőfeszítések és rácsodálkozások, a tiszta, világos örömök derűs légkörében, hogy a velük végzett munka vidám, gyümölcsöző és szép.

Az Életút Tehetséggondozó programot mutatta be a következő előadó, dr. Radoszláv Miklós, a Csányi Alapítvány operatív igazgatója. Az alapítványt Csányi Sándor, az OTP vezére a magánvagyonából működteti, hogy „a tehetséges, értékes emberek, értékes alkotások ne vesszenek el”. Az előadó szerint „a gyermek soha nem együgyű és soha nem egy ügyű”, így ezt felismerve egy nagyon összetett, komplex programmal támogatják a tehetségeket. A programjukba tízéves kortól választják ki a résztvevőket, akiket különböző életszakaszokban és iskolatípusokban, más-más módon és eszközökkel segítenek, tíz-tizennégy éven keresztül, míg fiatal felnőttekként végül a munkaerőpiacra kerülnek. A hátrányos helyzetű, de jó képességű, úgynevezett tehetségígéreteket végigviszik a számukra kijelölt úton úgy, hogy körülbelül 15 gyerek tartozik egy mentorhoz. A kiválasztottak „egy svédasztalt kapnak, azaz mindent kipróbálhatnak” és emellett „boldog gyermekkort biztosítanak nekik”. A foglalkozások alapvetően hétfőtől szombatig tartanak, és nagyon sokrétűek: nyelvoktatás, informatika, önismeret és drámaoktatás, logikus gondolkodás fejlesztése, továbbá szabadidős elfoglaltságok (foci- és sakkbajnokság, színház, zene, koncert, kirándulás), nyáron pedig szaktáborok várják a gyermekeket. A program azokon a helyszíneken elérhető, ahová az alapító vállalkozásai köthetők (Nagybajom, Kaposvár, Jászberény, Pécs, Mohács, Szeged), mivel Csányi Sándor úgy tartja, hogy oda kell visszajuttatni, ahonnan kapnak. Fontos tudni, hogy a gyermekek a program alatt nem kerülnek ki a családból, sőt szoros együttműködésben dolgoznak együtt a szülőkkel, és az alapítvány célja a bizalomteljes kapcsolat kialakítása, amelyeket a rendszeres szülői értekezletek, Családi Napok és Nyílt Napok is elősegítenek. Jelenleg hat közösségi ház működik, ahová 352, 10-25 év közötti gyermek tartozik, közülük többen már hazai vagy külföldi egyetemeken tanulnak.

Mi a fontosabb? A gyermek joga vagy a gyermek biztonsága? – ezzel a címmel tartotta a szakmai nap záróelőadását dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Kiemelte, hogy az eseteket mindig több oldalról kell vizsgálni, hiszen minden összefügg mindennel, és a gyermekvédelem területén két nagy kockázat van: a túl- és az alulreagálás. Túlreagálás esetén, például ha valakit indokolatlanul emelnek ki a családból, a rendszer nagyon lassan állítja helyre az eredeti állapotot, és ez idő alatt visszafordíthatatlan sérelmek érhetik a gyereket. Az alulreagálás értelemszerűen az, ha nem intézkedik a gyermekvédelem időben. A szakember fontosnak tartja, hogy – külföldi példák alapján – a gyermekvédelmi rendszernek is legyen saját protokollja. Hangsúlyozta, hogy a gyermekjogi jogsértések 90%-a marad rejtve, és ezen változtatni kell. Egyfajta zárszóként fogalmazta meg, miszerint a gyermekvédelemnek nincs receptkönyve, minden helyzet más és más, így az a célravezető, ha probléma esetén „mindig az adott körülményeket mérlegelve, hálózatban, a többi gyermekjogi intézménnyel együttműködve cselekednek, hiszen az adott intézmény felelősségvállalása ki fog hatni a gyermek további életére.”