A csapból is ez folyik

0
741

Tudták, hogy Budaörsön kemény a víz? És azt, hogy ami a mosógépnek ártalmas, az nekünk, embereknek direkt jó? Cikkünkből az is kiderül, hogy miért. S mi a helyzet az ásványvízzel?

A csapból is az folyik, hogy igyunk naponta két liter folyadékot. Ezt tanácsolja a körzeti orvos, a bőrgyógyász, a diabetikus és végül az ügyeletes, ha a karjába ájulunk. Akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. De mit igyunk? Vizet? És csapvizet vagy ásványvizet? Érdemes naponta felcipelni a lakásba a palackokat? Néhány napja sokan lájkoltak az egyik közösségi oldalon egy bejegyzést, ami szinte lehülyézte azokat, akik palackozott viszek isznak.

A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz (ez folyik Budaörsön is a csapból) minőségét az MSZ 450. szabvány rögzíti, mely elsősorban a vizet fogyasztó emberek védelmét szolgálja. Ez a vízminőség az európai nagyvárosok közötti összehasonlításban is kiváló minőségű. 

A Fővárosi Vízművek vegyészeti osztálya illetékes a víz minőségének az elemzésére, akik mellesleg díjazás ellenében szívesen állnak bárki rendelkezésére, hogy bárminemű vizsgálatot külön kérésre elvégezzenek, és a szakvéleményt megadják. Az ő méréseik szerint közepesen kemény a víz (10-16 NK) többek között Budapesten az I., II., III., IV., VI., VII., X., XII., XIII., XIV., XV., kerületekben, a XI. kerület gellérthegyi részén.  Kemény a víz (16 NK felett) az V., VIII., IX., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. kerületkben, és nálunk, Budaörsön is. 

Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Mutatója a CaO (kalcium-oxid) aránya, vagyis hogy egy literben hány milligramm van belőle: mg/liter. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, de annak egészségügyi minőségét nem befolyásolja.

Sőt! Jó hír, hogy ivóvíz élvezeti értékét kifejezetten javítja a víz keménysége. Budaörsön nem véletlenül finom az ivóvíz!  Minél keményebb ugyanis, annál jobb ízű.

Sokan kérdezik, hogy csapvizet vagy palackos ásványvizet egészségesebb-e fogyasztani. Miért vásárolunk annyi rengeteg ásványvizet, ha kiváló minőségű a csapvizünk? Az ásványvízfogyasztás elképesztő mértékben növekedett hazánkban az elmúlt harminc évben, és itt Budaörsön is, elég, ha körbe nézünk a hipermarketekben a bevásárlókosarakban. A Nielsen felmérésre szerint például tavaly – az összevásárlás csökkenése majd stagnálása ellenére – az ásványvíz vásárlás 3%-kal nőtt az előző évehez képest is. A nyolcvanas években országosan az egy főre jutó átlag évi 3 liter körül volt, ez 2015-re 120 literre nőtt,  utolérve az európai átlagot.

Ami látszólag a palackos víz mellett szól, hogy a csapból folyó vízben nemcsak nehézfémek vannak, hanem mikroorganizmusok is. Ezek kiirtása, mennyiségük határértékek alá szorítása miatt klórozzák (klórgáz, nátrium- vagy kalcium-hipoklorit adagolásával), és a klór természetesen nem illan el mindenestül. A maradványanyagok mennyiségét az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001.(X.25.) kormányrendelet határozza meg, amely néhány kémiai jellemző határértékére vonatkozóan szigorúbb (pl. ammónium, klorid, fertőtlenítési melléktermékek), mint az európai szabályozás. A Fővárosi Vízműveknél kétféle fertőtlenítő eljárást alkalmaznak: a vizet UV-sugárzással, illetve klórral kezelik. Az UV-sugárzás már tökéletes fertőtlenítést biztosít, amelynek hatása a kezelés helyén érvényesül, de a vezetékek távolabbi részében további fertőtlenítésre van szükség, ezt a célt szolgálja a klóradagolás. Árvíz után  és hosszú, nagyon alacsony Duna-vízállási periódust követő időszakban a fertőzés veszélye nagyobb, ezért  ilyenkor fokozni kell a klóradagolást, amit a lakosság a a vízminőség romlásaként érzékelhet. De az UV-fertőtlenítő készülék – párhuzamosan működve a klórozó berendezésekkel – úgy fejti ki hatását, hogy a kritikus időszakokban a klóradagolás növelése nélkül biztosítja a hálózatba átemelt víz kiváló minőségét – állítja a vízművek.

Az ásványvizeket persze nagyon félrevezető együtt emlegetni, hiszen ahány, annyiféle összetétel, egészségügyi hatás. És más jó mondjuk a kisbabáknak vagy a magas-vérnyomással küzdő betegeknek. Nagy általánosságban, ha valaki kitart az ásványvíz mellett, érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom az adott márkában. És a kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ugyanis a só fogyasztásunk – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt már ásványvíz nélkül is többszöröse az ajánlott mennyiségnek, míg a kálium és a magnézium bevitelünk alacsonyabb a kívánatosnál.

Egy biztos: a budaörsi csapokból olyan víz folyik, amit nyugodtan megihat! De ha palackozottat jobban szereti, az se baj.