Online nehezebben észrevehetőek a problémák, de a pandémia miatt még több van belőlük
„A család- és gyermekjóléti szolgálatot ne féljenek felkeresni, mert mi nem vesszük el a gyerekeket! Sokszor ugyanis ettől tartanak a bajba került szülők. Segíteni próbálunk! Elsődleges célunk, melyet a törvények is előírnak és biztosítanak, hogy a gyermekek családjukban nevelkedjenek és az ott kialakult veszélyeztető tényezőket segítsünk megszüntetni, szolgáltatások közvetítésével és/vagy segítő beszélgetések keretében” – mondja cikkünk végén Búzer Károly az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője, aki Török Ildikóval, a család- és gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjével tájékoztatott a feladataikról és a pandémia alatt megváltozott helyzetről.
A járványhelyzet, mint mindenre, hatással van a szociális szféra munkájára is, így az Esély Szociális Társulás budaörsi kirendeltségén szintén érezteti hatását. A tapasztalatok azt mutatják, a pandémia magyarországi megjelenése óta az itt dolgozók munkája több lett, és a korábbi gyakorlathoz képest szükségszerűen módosult. Ezekről a változásokról kérdeztük az intézmény vezetőjét, Búzer Károlyt, aki tavaly májusban megbízottként, majd július óta öt évre kinevezve tölti be ezt a tisztséget, és Török Ildikót, aki szintén a közelmúltban lett a család- és gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője. Mindketten korábban is itt dolgoztak, más beosztásokban, Búzer Károly már 12 éve.
Az intézmény életében a vezetőváltás a szervezet belső átalakulását is maga után vonta. „Vannak bizonyos gyakorlatok, amelyekről úgy gondolom, hogy meg kellett változtatni, de ez nem azt jelenti, hogy ezek rosszak voltak” – mondta az intézményvezető.
A Szociális és Gyermekjóléti Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálatot azonban nemcsak a váltás és a járványhelyzet állította kihívások elé, hanem az is, hogy a szociális szférában óriási a munkaerőhiány, így nehezen találtak szakképzett munkavállalót. „Múlt év végén a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak több mint a fele pályakezdőből állt, és a betanítás nagyon megterhelte a szakmai gyakorlattal rendelkező kollégákat. Ez a terület igen komplex, rengeteg törvényt és szakmai protokollt kell ismerniük a szakembereknek, amelyek elsajátítása hosszú időt vesz igénybe. Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, de úgy tűnik, mostanra sikerült egy jó csapatot kialakítani” – tudtuk meg.
Tavaly májusban ráadásul Búzer Károly egyik első feladata az volt, hogy átköltöztesse a központi irodájukat a Petőfi Sándor utca sarkáról a Szivárvány utca 3-ba, a már meglévő, kisebb irodájuk mellé. Az új ügyfélfogadó helyiség a régi kisposta helyére került, amit az önkormányzat erre a célra felújíttatott, a régi iroda pedig most back-office-ként működik. Ezeken kívül van egy harmadik irodája az Intézménynek, a Szivárvány utca 5. alatt, ahol a Támogató Szolgálat működik, amely a fogyatékos személy önálló életvitelét segíti elő, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését segíti, a fogyatékos személyek szállításával, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosítja személyi segítés révén.
Az erre vonatkozó jogosultság valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó súlyosan fogyatékos személyre kiterjed -fogyatékosságának igazolásával-, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül.
A Támogató Szolgálat két kilencszemélyes Opel Vivaro személygépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik akadálymentesített, így kerekesszékeseket is tudnak szállítani. A megnövekedett igények miatt még az idén tervezik a másik gépjármű akadálymentesítését is. Korlátozott számban, a szabad kapacitás függvényében vállalják még idősek illetve egészségügyi szempontból rászorulók szállítását.
A költözés egyfelől jó, de hátránya, hogy míg a Petőfi Sándor utcai épületben volt adományraktár, az új helyen nincs. „Ezért karácsony előtt minden irodánk tele volt adománnyal, mert nem akartunk nemet mondani a felajánlásokra, amiket szétosztottunk a rászorultak között, de a tárolás megoldatlansága miatt most már csak közvetítünk az adományozók és az adományt fogadók között” – mondta Búzer Károly. Hozzávéve: „Természetesen nem adunk ki beleegyezés nélkül adatokat, nagyon körültekintően járunk el.”
A Szociális és Gyermekjóléti Központ több településen lát el szociális feladatokat. A budaörsieket érintő területek: a család- és gyermekjóléti szolgálat, a támogató szolgálat és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, bár ez utóbbi náluk nem jelentős, mert a városban inkább a Máltai Szeretetszolgálat végzi az önkormányzat megbízásából. A korábbiakhoz képest 2016. január óta törvényileg annyi változás történt, hogy a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatás már nem két önálló szakmai egység, hanem egy szervezetként működik, mint alapellátás.
A gyermekjóléti szolgálatok mellett pedig létrehoztak úgynevezett gyermekjóléti központokat. A kettő között az a különbség, hogy a gyermekjóléti szolgálat, mint alapszolgáltatás, csupán mint segítő van jelen a családok életében és senkinek nem kötelező igénybe venni. Ezzel szemben a gyermekjóléti központok „veszik gondozásba” azokat a családokat, amelyeknek ezt jogi úton rendelik el, és tesznek meg mindent a családok életének megváltoztatása és a gyerekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében, illetve itt keresnek megoldást a feltárt problémákra, például konfliktuskezelés oktatásával. A gyermekjóléti központok szolgáltatásai közé tartozik többek között az iskolai szociális munka, amely a gyerekek egymás elleni agresszív megnyilvánulásaira is megoldást jelenthet. Az iskolai szociális munkásokkal együttműködve tartanak foglalkozásokat egy-egy osztályban és a Szociális és Gyermekjóléti Központ, hogy a gyerekek megtanulják a másik elfogadását, megértését. „A Covid miatt, amíg nincs az iskolákban oktatás, ezek a foglalkozások is szünetelnek” – mondta Török Ildikó –, „de amint lehet, újra elkezdjük. Ezeket a foglalkozásokat elsősorban azon gyerekek körében tartjuk, akik magatartási zavarokkal a látókörünkben vannak. Ezeket az ismereteket a gyerekek aztán tovább tudják adni a testvéreiknek, szüleiknek. Többnyire nagyon értelmes gyerekekről van szó, akik némi magatartásbeli és lelki problémákkal kerültek hozzánk. Ha egy gyermek jár hozzánk pszichológushoz is, akkor a segítő foglalkozásokkal együtt jó irányba történő változást, eredményeket tudunk elérni náluk.”
A koronavírus visszaszorításának érdekében tett intézkedések (karantén, kijárási korlátozás, online oktatás, stb.) növelték a szociális munkások feladatait, illetve változott néhány tényező a feladatellátásban –állapították meg általánosságban az intézmény dolgozói. „Bár a személyes találkozások száma csökkent, ez nem azt jelenti, hogy az esetszám is csökkent. Óriási teher van a kollégáink vállán” – jelentette ki Búzer Károly. Hozzátéve, hogy a tavaly márciusi veszélyhelyzet kihirdetés óta is folyamatosan biztosított a személyes ügyfélfogadás. „Ez nagyon fontos” – mondta. „Bár egy miniszteri rendelet a járványügyi szabályozások között rendelkezik arról, hogy csak krízishelyzet esetén találkozhatunk a családokkal” – tette hozzá Török Ildikó -, „és inkább telefonon, Skype-on, illetve egyéb online módokon kell, hogy intézzük az ügyeket. De krízis esetén, ha például egy gyerek sírva felhív minket, nyilván oda kell menni, vagy be kell a családot hívni. Értelemszerűen a járványügyi előírások betartása mellett: lázmérés, kézfertőtlenítés, maszk, kétméteres távolság stb.”
A járványhelyzet miatt új problémák is felmerültek, például amikor elkezdődött az online oktatás, nagyon sok családnál problémát okozott az ehhez való csatlakozás, vagyis a technikai, az infrastrukturális háttér megteremtése. A gyerek között voltak, akik úgy gondolták, hogy ha nem kell bejárni az iskolába, nem is kell komolyan venniük a tanulást. „Sok gyereknek segítettünk oktatással, hogy ne maradjanak le a tananyagban, illetve abban, hogy a megírt leckéket továbbítottuk az iskolák felé” – tájékoztatott Török Ildikó. Ezen kívül civilek segítségével sok családnak szereztek informatikai eszközöket – bár ezt az iskolák nagyrészben megtették-, de ahol három-négy gyerek van, ott számítógépből is több kellett, kell.
A családsegítő szakember úgy látja, hogy nemcsak nekik, hanem elsősorban a szülőknek kellett és kell egyszerre nagyon sok szerepben helyt állniuk, „simán” szülőként, és emellett -főleg az alsó tagozatosoknál- a tanítóként, tanárokként, illetve a saját munkahelyükön is. Ebből kifolyólag sok konfliktus volt/van a családokban, tehát a konfliktusok száma biztos, hogy a pandémia alatt nőtt, melyek szélsőséges esetekben bántalmazáshoz is vezettek, vezethetnek. A családon belüli erőszak, illetve azon belül a feltárt esetek száma a kétszeresére nőtt 2020-ban a 2019-es adatokhoz képest, mert nagyon sok emberben hiányzik a problémamegoldó képesség és nem tudják másként levezetni a szokatlanul sok együtt töltött idő alatt felgyülemlett feszültséget. Amikor hosszú idő után, tavaly a gyerekek visszamentek az iskolákba, megnőtt a gyerekek közötti erőszakos cselekmények száma, mert a korábbi bezártság és a kapcsolatok hiánya miatt, amikor újra találkoztak, erőszakosan viselkedtek egymással. Továbbá nemcsak a személyes, hanem az internetes, egymás ellen irányuló abúzusok száma is megnőtt – osztották meg velünk tapasztalataikat a szakemberek.
Elvált szülők gyermekeinek esetében a különélő szülővel való kapcsolattartás okozott konfliktusokat, ami járvány nélkül is elég problémás a családoknál. A járványhelyzet alatt ez még több problémát okozott, mert a gyermekkel együtt élő szülő sokszor a járványhelyzetre hivatkozva tagadta meg a kapcsolattartást, amit jogilag semmi nem támaszt alá. Állásfoglalás van arról, hogy a járványhelyzetben is elsődlegesen a gyermek érdekeit kell nézni, ez pedig alapesetben az, hogy a gyermeknek joga van találkozni a különélő szülővel. Kivéve persze, ha a különélő szülő éppen karanténban van, de az emiatt kimaradt alkalmakat pótolni kell. „Ilyenkor nekünk kell a szülőkkel egyeztetni a gyermek érdekei szerint, akinek szüksége és joga van a különélő szülővel való kapcsolattartásra, rendezni a helyzetet.”
Felmerült kérdésként, hogy az iskolák, óvodák bezárásával vajon nem szűnt-e meg a gyermekvédelem egyik fontos jelzőrendszeri tagjának együttműködése, de Török Ildikó úgy véli, hogy nem, mert az online oktatás keretében is kapcsolatban vannak a tanárok a diákokkal és szüleikkel, tehát ha bármi problémát észlelnek, azonnal jeleznek. Például ha a gyerek nem jelentkezett fel az online oktatásba és nem tudják elérni, vagy a házi feladatot nem küldi egy ideig, akkor szólnak a szolgálatnak. „Ami változott, hogy online nehezebben észrevehetőek a problémák, hiszen a tanáraik nem látják a gyerekek viselkedését és az egymáshoz, illetve a felnőttekhez való viszonyukat. Azonban úgy látjuk, hogy a tanárok minden egyes hozzájuk tartozó diákra figyelnek, törődnek velük és segítik őket.”
Tény, hogy a vírus miatt tavaly nagyon sokan veszítették el a munkájukat, így a szolgálatnak is több családnak kell segítenie a munkakeresésben, mint korábban miközben már a járványhelyzet előtt is ez volt az egyik fontos teendőjük. „Utánanézünk, hogy az ügyfelek végzettségének megfelelően milyen álláslehetőségek vannak, önéletrajzokat írtunk és írunk, azokat továbbítjuk, vagyis nagyon gyakorlatiasan állunk mellettük” – mesélte a szakmai vezető. Két olyan időszak is volt tavaly, először március környékén majd szeptemberben, amikor még azok is elveszítették munkájukat, akik épp akkoriban találtak állást, mert az újakat küldték el leghamarabb. „A hozzánk fordulók 90 százalékának azonban sikerült újra elhelyezkedni és ez örömteli” – jegyezte meg.
Ezekben a hetekben, napokban a koronavírus elleni oltásra történő regisztrációban is sokan kérnek a szolgálattól támogatást, naponta négy-hat ügyfél jelentkezik náluk azért, mert nem tudnak maguknak email címet készíteni. Akinek ez gondot okoz, azokat továbbra is folyamatos bíztatják, hogy jöjjenek hozzájuk, mert segítenek.
Ahogy a krízishelyzetben lévőket is arra kérik, hogy keressék fel őket. Igaz, jelenleg a pszichológusaik elsősorban online módon beszélgetnek a klienseikkel, de indokolt esetben van lehetőség a személyes találkozásra. „A krízistelefonszámot nem mi üzemeltetjük itt helyben, hanem a Gyermekjóléti Központ, 0-24 órás időtartamban, de akár onnan kapunk jelzést, akár közvetlenül nekünk szólnak, szükség esetén most is kimegyünk családlátogatásra. A járványhelyzet megállítása érdekében kiadott rendelet értelmében, családlátogatásokra csak krízishelyzet, súlyos veszélyeztetettség, vagy hatósági megkeresés esetén kerül sor. Környezettanulmányt az azonnali és sürgősséget igénylő esetekben kell készíteni, melyek az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, valamint a gyám és gondnok kirendelése.”
S ha már felmerült a gyámügy, nagyon sokan keverik a két intézményt és a feladataikat. Van-e még, aki azt hiszi, hogy önök gyámügyként funkcionálnak? – kérdeztük Búzer Károlyt. „Természetesen vannak. Maga a gyermekvédelmi szolgáltatás, az alap-, illetve a szakellátás ugyanis egy elég bonyolult ellátási forma a szociális ágazatban. Ezért fel vagyunk rá készülve, hogy ha egy konkrét eset már nem a mi hatáskörünk, akkor tovább irányítsuk a megfelelő helyre, illetve értesítjük a kollégákat más intézményben, más településen. Amit azonban szeretnék kiemelni: a család- és gyermekjóléti szolgálatot ne féljenek felkeresni, mert nem mi vesszük el a gyerekeket! Sokszor ugyanis ettől tartanak a bajba került szülők. Mi segíteni próbálunk! Elsődleges célunk, melyet a törvények is előírnak és biztosítanak, hogy a gyermekek családjukban nevelkedjenek és az ott kialakult veszélyeztető tényezőket segítsünk megszüntetni, szolgáltatások közvetítésével és/vagy segítő beszélgetések keretében.
Elérhetőségek:
Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ
2040 Budaörs, Szivárvány utca 3. fsz. Vagy: Budaörs, Pf. 102.
Telefon: 06 23 423 100, 06 23 422 353
E-mail: intezmenyvezeto@eselytarsulas.hu
