A budaörsi kapitányság állományába keresnek kollégákat – interjú dr. Öveges Kristóffal

0
142

„A 112-n tegyük meg a bejelentést!”

 Jövendőbeli rendőröket keres a budaörsi kapitányság (is) a novemberben induló képzésre, a jelentkezés határideje 2023. október 20. Egyebek között erre hívja fel a figyelmet az interjúban dr. Öveges Kristóf Budaörs rendőrkapitánya. A beszélgetésnek kiemelkedő aktualitása nem volt, ami jó hír, hiszen azt jelenti, hogy az elmúlt évben nem volt a városban komolyabb bűneset. Az itt élőket a mindennapi közlekedési események jobban érintik.

Amikor azt interjú időpontját egyeztettük, azt kérte, hogy beszéljünk a toborzásról is. Kezdhetnénk ezzel?
– A budaörsi kapitányság állományába keresünk kollégákat, elsősorban budaörsiek és Budaörs környékiek jelentkezését várjuk. A 2023. novemberben induló képzésre történő jelentkezés határideje: 2023. október 20. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a területünkön van az Adyligeti Járőrképző Tagozat, ahol a rendőr szakképzettséget 10 hónap alatt meg lehet szerezni, és 2024. január 1-től bruttó 463 ezer lesz a kezdő rendőr fizetése. Akit érdekel egy hosszú távú pályaívet be tud nálunk futni. A felvétel feltételei: betöltött 18. életév, felső korhatár 55 év, magyar állampolgárság, érettségi bizonyítvány, bejelentett állandó belföldi lakcím, büntetlen előélet, a fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági vizsgákon való megfelelés.

Van arra garancia, hogy a környékbeli jelentkező, miután elvégzi ezt az iskolát, valóban Budaörsön fog dolgozni?
– Eddig akit innen toboroztunk, itt van a budaörsi kapitányságon. Most szeptembertől heten kezdték meg a munkát nálunk és mind budaörsiek.

Ez a toborzás a beismerése annak, hogy a budaörsi kapitányságon létszámhiány van?
– A rendőrségen mindig létszám hiány van, ahogy minden más szervnél, hiszen van egy természetes mozgás, folyamatosan mennek nyugdíjba a kollégák, illetve van némi elvándorlás, őket folyamatosan pótolni kell. Toboroztunk emiatt régen is, viszont korábban sokkal nagyobb számban jelentkeztek vidéki fiatalok az elmaradt régiókból, mint Borsod, Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, és ők vagy megtelepedtek itt, vagy egy idő után hazamentek.

Nekik ez egy kitörési lehetőség volt.
– Így van, de azóta kiegyenlítettebb a jelentkezők területi megoszlása. Tény, hogy a munkaerő piaci verseny most nagy, ez itt Budaörs környékén különösen igaz, ezért teszünk bele a toborzásba plusz energiát. A rendőrség egyébként speciális munkakör, nem is munkaviszonynak hívjuk, hanem szolgálati viszonynak.

Kik azok, akik jelentkeznek, illetve kik azok, akiket kifejezetten várnának?
– Teljesen változó, az utóbbi időben megjelentek a diplomások is. Most ketten például bölcsész diplomával rendelkeznek. És jöttek az idősebb korosztályból is, 50 év felettiek, de mindenki ugyanazt a 10 hónapos képzést kapja.

Ön szerint ez így jó vagy kényszermegoldás, hogy egy „gyorstalpalóval” rendőr lehet szinte bárki?
Régen a rendőrségnél a felső korhatár 35 év volt, és 57 éves kora után már nem is dolgozhatott egy rendőr, de ezt 2015-ben eltörölték. Az új szolgálati törvény szerint ez kitolódik és mivel a nyugdíjkorhatár is módosult, a rendőrségnél is a nyugdíjkorhatárig lehet dolgozni, tehát 65 éves korig, ezért a belépési kor is feljebb tolódott. Ami a kérdést illeti: én azt gondolom, hogy mivel a rendőri munka nem csak elméletből, hanem főként gyakorlatból áll, ezért ha az elméleti oktatást bele lehet sűríteni rövidebb időtartamra – két hónap -, és ezt követően a gyakorlatot már a helyi szerveknél, mentor mellett látja el a rendőr, akkor ez abszolút járható út. Az USA-ban vagy Nyugat-Európában nincs is egy éven túli kezdő rendőri képzés. Igaz, teljesen más jogrend, de ott is egy gyors alapkiképzés van a szükséges jogszabályi háttér megismertetésével és utána, egy már képzett rendőr segítségével, közös járőr szolgálatban, kinti tevékenységgel szerzi meg az ottani rendőr is a gyakorlatot.

És így lehetnek a hírekben rendőri túlkapások, vagy hogy későn derül ki a jelentkezőkről, hogy pszichológiailag alkalmas-e erre a feladatra.
– Nálunk már a felvételi eljárás során kiderül, ha pszichológiailag valaki nem alkalmas, így meg sem kezdi a képzést. Csak azok kezdhetik meg az oktatást, akik átmentek mind a három említett szűrővizsgálaton.

Hát, nem tudom…
– Pedig így van. Elég jó szűrési módszerek vannak, és nagy százalékban ki is rostálja a jelentkezőket, bár főleg a fizikai alkalmasságin esnek ki sokan, mert nem bírják a felmérő feladatokat megcsinálni. Ez a fiataloknál a sok képernyő előtt töltött idő hozadéka, hogy nem sportolnak rendszeresen, nincs megfelelő állóképességük, azonban ha valaki egy év alatt becsülettel rádolgozik, felkészül, akkor meg fog felelni a rendőrségi fizikai felvételi felmérőn.

Említette, hogy idősebbek is jelentkeznek. Ők miért?
 – Az egyik mostani jelentkezőnk például polgárőr, és így kapott kedvet a jelentkezéshez, ötvenévesen.

Az egyik kérdésem éppen a polgárőrségre vonatkozik: hogy alakul a partnerség itt a környékbeli polgárőrökkel, illetve a közterület-felügyelőkkel?
– Véleményem szerint jól működik. A városi rendezvényeken lehet leginkább látni, ahogy a közös szolgálatokat a gyakorlatban megvalósítjuk. A polgárőrséggel közösen heti rendszerességgel merül fel közrend védelmi feladat, a közterület-felügyelettel pedig napi szinten valósul meg a közös szolgálat. Utóbbival húsz éve van egy keretszerződésünk, amit minden évben megújítunk és aminek a gerincét az képezi, hogy van egy közterület-felügyelő és rendőr közös szolgálat-ellátási forma – a térfigyelő szolgálat közös működtetésére ráépülve – , aminek keretében a két, a közbiztonságot őrzésére feljogosított személy kölcsönösen segíti egymást. A közterület-felügyelőnek azért jó, ha ott a rendőr, mert hatásosabban tud fellépni és rendőri jogkört igénylő esetekhez sem kell külön hívni, mert már ott van, a rendőrnek meg azért jó, mert helyben mozog és nagyobb lesz a rálátása a problémákra az adott területen.

Budaörsön továbbra is három körzeti megbízott van?
– Igen, három van. Új kolléganőnk Bacsó-Sajtos Nikoletta az elmúlt évben érkezett ide, övé a kamaraerdei rész, a két régebbi kmb-s pedig a többi területen dolgozik, Szaszák Krisztián és Kanti Krisztina.

Gyakran hallani, hogy ők miért nincsenek jobban jelen az utcán.
– A látható jelenlét megítélése szubjektív. Egyébként pedig az a látható rendőrség, ami elvárás volt és amihez hozzászoktak az állampolgárok az elmúlt évtizedek során már nem feltétlenül szükséges. Korábban is elmondtam, hogy a technika, illetve a magánbiztonsági rendszerek fejlődésével rengeteg olyan eszköz, térfigyelő kamerarendszer van a közterületeken, amely korábban nem állt rendelkezésre. Nálunk a térfigyelő kamerarendszer jól kiépített, és ahol kamera van, ott jó minőségű kép is van, de ugyanilyen fontos a magánkamerák, majdnem minden lépcsőházban, liftben, kapubejáróban, magánlakás bejáratánál, utcafrontjánál magánszemélyek által működtetett kamerák vannak, amik azt a magánterületet figyelik és rögzítik.

De a magánkamerák nem nézhetik az utcát.
– Az utcát nem nézhetik, de a saját területét rögzítheti, így ha ott történik bűncselekmény, például egy betörés esetén a nyomozásnál ezeket a felvételeket kielemezzük, hogy ki ugrott be a kapun és feszítette be a teraszajtót például.

Tehát amikor már megtörtént a bűncselekmény. A járőrözés viszont meg is előzi, nem?
– Igen, arra is szükség van, de már nem csak az az egyetlen esélyünk, mint mondjuk negyven évvel ezelőtt, amikor a járőr látja, hogy valaki egy színes televízióval a vállán ugrik ki a kerítésen. Erre már más lehetőségek is vannak. A harmadik pedig a bankok, pénzintézetek, postahivatalok, benzinkutak biztonsága, szintén elsősorban kamerákkal, de gondolok itt a pénzfestős értékkazettára vagy arra, hogy a pénzt egy idő után elnyeli egy széf. Aki régebb óta követi a statisztikákat, az észreveszi, hogy Magyarországon gyakorlatilag teljesen megszűntek a postarablások, a pénzszállító járművek sérelmére elkövetett rablások, az ATM automata kiszakítások, megfúrások, azért, mert akkorát fejlődött a pénzintézeti biztonság, hogy ezeket a cselekményeket csak 100%-os lebukási veszéllyel lehet elkövetni. Ezért nem is kísérlik már meg.

Hol és mikor találkozhatunk tehát a körzeti megbízottakkal?
 – A két járás területén, ami hozzánk tartozik, tehát a Budakeszi és Pilisvörösvári járásban 21 településen 31 körzeti megbízott lát el szolgálatot, és ehhez adódik hozzá a járőrtevékenység, tehát ez viszonylag nagy erő kint. A látható rendőrség mint mondtam, teljesen szubjektív fogalom, nem tudhatjuk, hogy mi van ott, ahova nem látunk, de tőlünk akár egy utcányira már lehet éppen egy járőr. Én azt gondolom, hogy a lényeg a hatékonyság és a reagálási idő. Az egész területen 15 perces reagálási időt tudunk tartani, ennyi idő telik el az intézkedés megkezdéséig onnantól, hogy az állampolgár megteszi a bejelentést a 112-n keresztül.

Mik a legfontosabb feladataik jelenleg Budaörsön és közvetlen környékén?
– A legfontosabb a közterületek, nyilvános helyek rendjének a biztosítása. A közterületi bűncselekmények száma nem jelentős. Nincsenek nagy tömeget vonzó szórakozóhelyek vagy éjjel-nappal nyitva tartó italboltok, ahol gyakran történne rendbontás. Alapvetően ez egy nyugodt, biztonságos település, ahol az emberek döntő többsége, 99%-a jogkövető magatartást tanúsít. Ellenben, mivel ez egy fejlett terület, sok embernek van bankszámlája, megtakarítása és ezzel összefüggésben a banki csalások – ami most a leggyakoribb bűncselekmény – megszaporodtak. Erről már tavaly is beszélgettünk, de nem gondoltuk mi sem, hogy ilyen ütemben fog ez berobbanni…, még engem is fölhívtak a csalók.

Nem tudhatták, hogy az ön száma.
– Nyilván nem, mindenkinél próbálkoznak, akit elérnek. És sajnos még mindig, minden hétre jut négy-öt eset, amikor a csalók tévedésbe tudják ejteni az állampolgárokat és valamilyen módon megkárosítják őket. A legtöbb esetben az AnyDesk nevű program letöltését kérik, és így tudnak különböző tranzakciókat végrehajtani.

Megszólalásig hasonlít a honlap a szolgáltató valódi oldalára.
– Igen, pontosan. De ma már bármelyik banknak a saját oldalán rögtön felugrik a figyelmeztetés, hogy a bank sosem kér öntől olyan adatot, amivel ő maga is rendelkezik, nem kér azonosítót, nem kér jelszót. Ennek ellenére még mindig vannak, akik ezeket megadják. Emellett a csomagküldős csalások terjedtek el, ha az sms-ben kapott linkre kattintunk, hozzáférhetővé válnak adataink a csalók számára. Azt tanácsolom, hogy minden olyan tranzakcióra való kérés, ami váratlan, az legyen gyanús! Legtöbb esetben az hangzik el a telefonbeszélgetés során, hogy gyanús tranzakciót észleltünk az ön bankszámláján. Gondoljuk át, a bankkártyánk megvan, senki nem élhetett ilyen tranzakcióval. Ilyen esetekben sosem a bank hív minket. Minden bank rendelkezik 24 órás ügyfélszolgálattal, tehát lehet azt mondani, hogy jó, köszönöm, máris hívom a bankomat, így ezt ki lehet védeni. Az unokázós csalások, amik az elmúlt években olyan gyakoriak voltak, most teljesen megszűntek. Lehet, hogy ugyanazok a bűnözők álltak át a bankos csalásra, akik azt csinálták eddig. De nullára lehet csökkenteni ezeknek a bűncselekményeknek a számát, ha mindenki tudatosan áll hozzá, és betartja az alapvető biztonsági követelményeket. A bankkártyák elterjedésekor még arra kellett figyelmeztetnünk az állampolgárokat, hogy ne írják fel a PIN kódot a kártya tokjára, vagy ha találnak egy bankkártyát, ne tegyék fel a fotóját az internetre, a gazdáját keresve, mert a rajta lévő adatok alapján bárki vásárolhat vele, amíg van rajta pénz. Ezen a szinten már túlléptünk, már nem itt tartunk, de az elkövetők újabb átverési kísérletekkel próbálkoznak, a rendőrség meg igyekszik ezekre minél gyorsabban reagálni, de mi magunk is figyeljünk oda.

A legfontosabb feladatokra visszatérve: Budaörsön nagyon sok áruház van…
 – Az, ami 20-25 éve gyakori volt az áruházak parkolójában, tehát a gépkocsi feltörés, gépkocsi lopás, szinte teljesen megszűnt. Ez is egyrészt a kameráknak köszönhető, másrészt annak, hogy a magyar rendőrség az elmúlt tíz évben a gépjármű bűnözés főbb csoportjait teljesen felszámolta. Ugyanakkor megszűntek azok lehetőségek, amelyek miatt ez megérte az elkövetőknek. Nem lehet már gépjárművet eladni külföldön sem, mert minden országban van eredetiségvizsgálat és ezek a rendszerek össze vannak kapcsolva. Alkatrész-kereskedelemre lehetne még használni, de azokat a csoportokat, amik ezzel foglalkoztak, sikerült fölszámolni. Továbbá már a rádió és lejátszó is minden autóban gyári tartozékként van beépítve, amit nem lehet olyan könnyen kirántani, mint régen.

És a csomagtartókban hagyott értékek?
– Jellemzően nem hagynak már benne értéket, illetve az autópályán lévő pihenőben „dolgozó” elkövetőket is felderítette a főkapitányság.

Az áruházi lopások? Vagy azt a biztonsági őrök saját hatáskörükben lerendezik?
– Lerendezheti, de feljelentést kell tennie attól függően, hogy a lopás értéke 50 ezer forint alatt vagy fölött van, tehát szabálysértés vagy bűncselekmény. De az áruházi lopás régi formája sem jellemző már. Ami igen az az úgynevezett átcímkézés, aminek a lényege, hogy a drága termék vonalkódját leragasztják egy olcsóbb termék vonalkódjával és úgy próbálják meg kivinni. Ennek a kiinduló pontja az önkiszolgáló kasszák megjelenése. Most próbálkoznak vele, de van egy olyan algoritmus, ami a tárgy méretei, súlya alapján kiszűri, ha a lemért áru és a rajta lévő ár nincs összhangban.

A Frankhegyen és az egyéb ilyen elhagyatottabb helyeken csökkent valamelyest a betörések száma?
– Két éve nagyon sok volt, tavaly és idén jóval kevesebb. Ezeknek a hátterében általában egy-két elkövető áll, akik sorozatban csinálják. Most az utóbbi hónapokban ez elenyésző volt.

Mit mond azoknak, akik szerint egyáltalán nem érdemes a rendőrségre bejelenteni semmit, mert úgysincs következménye?
– Minden bejelentésre 15 percen belül reagálunk. Én azt gondolom, hogy minden jogellenes cselekményt be kell jelenteni, a rendőrségnek pedig a törvény alapján intézkedési kötelezettsége van. Ha hozzánk ilyet bejelentenek, akkor a megfelelő protokoll mellett el fogunk járni az ügyben.

Mostanában jelentettek be például gépkocsi feltörést családi háznál vagy a parkoló autónál? Merthogy a Facebookra tettek fel ilyen képet, videót, ahogy egy idegen a kocsi csomagtartóját kinyitja és kotorászik benne.
– Nem jelentettek be. Holott egy kocsi feltörése esetén a tulajdonosnak rögtön hívnia kellene a 112-t, amire a rendőrség kimegy és eljár. A Facebookra való feltöltés nem egyenlő a bejelentéssel/feljelentéssel/a rendőrség tudomására hozásával. A rendőrség azzal valóban nem foglalkozik. Egyébként személyiségi jogokat sért bárkinek a felismerhető fotóját az engedélye nélkül kitenni a Facebookra. Továbbá arra szeretném felhívni a figyelmet, hogyha bűncselekmény, szabálysértés vagy bármilyen azonnali rendőri intézkedésre okot adó körülmény merül fel, akkor a 112-n – ezt éjjel-nappal lehet hívni – tegyük meg a bejelentést, mert így érkezik a leggyorsabban a segítség!

Lehet-e névtelenül feljelentést tenni?
– Igen, a Telefontanú nevű program keretében, ami egy ingyenesen hívható zöld szám (06 80 555 111). Ha valaki úgy szeretne bejelenteni egy jogellenes cselekményt, hogy nem akarja ehhez a nevét adni, akkor ezen a számon megteheti.

És ezzel élnek itt az emberek?
– Előfordul. Főleg olyan cselekményeket jelentenek be névtelenül, amit nem közvetlenül észlelt az állampolgár, ezért tanúként nem tudja elmondani. Vagy lehet, hogy fél valami retorziótól.

Az elmúlt évben volt-e Budaörsön kimagasló esemény, bűneset?
– Budaörs városában nem. Itt is, ahogy a nyugodtabb és fejlettebb településeken máshol is elmondható, hogy az állampolgárokat a közlekedési események jobban érdeklik, mint a bűnügyi események. Az elmúlt időszakban a rendőrséggel összefüggésben a közlekedési helyzet, a dugó, a türelmetlen, nem szabálykövető vezetés esetében volt reflektorfényben a rendőrség, nem pedig a bűnügyekben.

Akkor áttérve a  közlekedésre: mennyire jelent itt is problémát, hogy a kerékpárosok, az elektromos roller, az autók,  a gyalogosok egyszerűen nem férnek el egymás mellett az utakon?
– Ez örök probléma. Hozzátartozik a dologhoz, hogy Magyarországon tavaly abszolút rekordot döntött, négy és öt millió között van a forgalomban lévő járművek száma. Ebben benne van minden, a motorkerékpártól a nehéz tehergépkocsiig, de így is elmondható, hogy minden második állampolgárra jut valamilyen jármű, ami fut a közutakon. Tehát nagy mennyiségű járművet üzemeltetnek az állampolgárok. Értelemszerűen a forgalom is megnövekedett, ezzel összefüggésben, hogy az agglomerációban nő a létszám és Pest megye lakossága most már 1 millió 300 ezer fő (Budapesté pedig 1 millió 600 ezerre csökkent), az agglomeráció úthálózata sokkal jobban terhelt, mint 20-30-40 évvel ezelőtt. Tehát több az autó, több a járművezető, értelemszerűen a velük kapcsolatos események, közlekedési balesetek, szabályszegéseknek a száma is több lett. Itt Budaörsön, ami fő probléma volt, és erről több egyeztetést folytattunk az önkormányzattal és a közútkezelővel, hogy a gyalogátkelőhelyek biztonsága nem volt kielégítő, az autósok nem adták meg az elsőbbséget a kijelölt gyalogátkelő helyen az áthaladási szándékukat jelző gyalogosok számára. Egy év alatt öt gyalogost ütöttek el zebrán. Ezért a gyalogátkelő helyek rendjét kiemelten figyeljük és szankcionáljuk. Továbbá a körforgalomban való közlekedés szabályainak a betartása, a sebesség túllépése, a kanyarodási szabályok megsértése, ezeket is nagy számban követik el az itt közlekedők.

Az iskolakezdés jelentett-e valamilyen plusz feladatot?
– Feladatot mindig jelent, mert ilyenkor az iskolák környékén a rendőreink próbálnak minél többször megjelenni és főleg 7:30 és 8 között, meg délután 2 és 5 között. De 21 település minden iskolájához ki kéne mennünk, ezt visszatérő módon tudjuk csak megtenni.

Probléma-e még, hogy az iskoláknál vannak olyan szülők, akik minél közelebb, szinte be akarják vinni a gyereket kocsival a kapun?
– Igen, de ez országos tendencia. A mai autóforgalomhoz olyan iskolákat kéne tervezni, mint a hipermarketek, legalább akkora parkolóval. Tehát az iskolák körül, a frekventált időpontokban nagyon nagy a zsúfoltság.

Erre vonatkozóan érkezett mostanában önökhöz bejelentés Budaörsön?
– Ezzel megtanultak együtt élni az emberek. Mi pedig főleg arra fókuszálunk, hogy az iskoláknál lévő gyalogátkelő hely rendje megfelelő legyen és arra is odafigyelünk, hogy a  gyerekek ne gyalogoljanak az úttesten.

Gyakori téma, hogy hol legyen fekvőrendőr vagy más forgalomcsillapítás…
– Mi ezeket a kéréseket szakmailag véleményezzük, de alapvetően a közút kezelője – ami vagy az állam, vagy kisebb utak esetében az önkormányzat – határozza meg, hogy egy-egy területen milyen jelzőtáblákat vagy forgalomlassító eszközöket alkalmaz.

Mi a véleménye például a modern zebrákról, amelyeket jelzőfényekkel is ellátnak, illetve a 3D festésű zebrákról?
– A fényesről tudok véleményt mondani, mert az már itt a gyakorlatban is működik, tehát jók, főleg korlátozott látási viszonyok mellett sok balesetet előznek meg. Márpedig a legtöbb baleset szürkületben vagy sötétben történik.

Visszatérve az első kérdésre, a rendőrtoborzáshoz: a rendőri munkát sokan tévesztik össze azzal, amit a krimikben látnak. Akciókkal, üldözéssel, éles lőfegyver használattal…
A kettő sosem volt összhangban, más a film és más a valóság, de azért a jó krimiknek van olyan része, ami hasonlít a valósághoz. Például az, hogy a rendőr kimegy a helyszínre, nyomokat, anyagmaradványokat próbál kutatni. Kihallgatás is van. Vagy felismerésre bemutatás szintén, amikor ott van az elkövető meg négy indifferens személy és ki kell választani az elkövetőt. Közterületi járőrszolgálat, nyomozók kinti tevékenysége, munkája, ezek abszolút jellemzőek. Nyilván az akciójelenetek, a lőfegyver használat, a tűzharc, az üldözés, ahogy az igazi nagy amerikai akciófilmekben látjuk, az nem a magyar valóság. Itt azért nem ilyen a közbiztonsági helyzet. Évek telnek el, hogy nincs lőfegyver használat.

Mióta ön itt van Budaörsön, előfordult már?
– Nem, azóta nem volt fegyverhasználat.

És a korábbi munkahelyein?
– Ott találkoztam már ilyennel. Ehhez azonban tudni kell, hogy a szándékosan személyre leadott lövést tekintjük lőfegyver használatnak. A figyelmeztető lövést és a tárgyra vagy állatra leadott lövést nem. Figyelmeztető lövés gyakrabban előfordulhat. De most már a kényszerítő eszközök tárháza is bővült. Eddig úgy volt a rendőri intézkedés sorrendje, hogy testi kényszer, bilincs, vegyi eszköz – köznapi nevén gázspray -, gumibot, lőfegyver. De miután bevezették a Taser nevű elektromos sokkolót, az a lőfegyver előtt van a sorrendben, mert a végtagra leadott lövést is ki lehet vele váltani és semmilyen maradandó egészségromlást nem okoz. Az ellenszegülést kioltja, mert megbénítja az embert, de a hatása pár perc múlva megszűnik.

Ilyet használtak már Budaörsön?
– Igen. Itt, a kapitányság épületében egy előállított személy váratlanul támadt a rendőrre, akkor került sor az alkalmazására, és meg is oldotta a helyzetet.

Köszönjük a beszélgetést!

BÉ – EE

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here