A budaörsi Heimatmuseum csapata Csatádra (Lenauheim) kirándult

0
117

A német belügyminisztérium (Bundesministerium des Innern/BMI) pályázatok formájában évek óta támogatja, segíti a határokon átívelő kapcsolatokat magyarországi német települések, intézmények és társaságok között. A Heimatmuseum nyertes BMI-pályázatának köszönhetően 2019. októberében ellátogatott az egykoron németek által lakott Csatádra, német nevén Lenauheimba (Románia).

A múzeum lelkes csapata Lenauheimban először a költőről elnevezett Lenau Múzeumot tekintette meg, ami a település főutcájának egy igazán szép, impozáns épületében található. A múzeumban lévő három érdekes, értékes kiállítás bemutatásában részt vett Lenauheim polgármestere, Ilie Suciu és Klein Elfriede. A polgármester román származású, de gyerekkorát együtt töltötte német ajkú társaival, ezért megtanult németül, valamint felnőtt korában is tiszteli, ápolja a település német nemzetiségi kultúráját, értékeit.      

Az épület jobb szárnyában fellelhető sváb Heimatmuseum a bánáti svábok életét mutatja be néprajzi gyűjteményén keresztül, nyolc szobában/teremben.

Lenauheim 1940-ig németek lakta település volt, az akkori 2400 lakosának több mint 95%-a német volt. A második világháború után 50%-ra csökkent a német ajkúak száma a községben, 1992-ben pedig – Ceausescu politikájának köszönhetően – az akkori 1400 lelket számláló településen már csak közel 100 fő volt német származású.  2006-ban még 59 német nemzetiségű lakott Lenauheimban, látogatásunk idején, 2019-ben viszont már csak 24 fő vallotta magát német származásúnak.

A Lenau-kiállítás az épület bal szárnyában található, hét szobán keresztül ismerhette meg a budaörsi Heimatmuseum csapata Lenau életét – festmények, dokumentumok és levelek formájában. Nikolaus Lenau 1802-ben Csatádon (a ma németül Lenauheim-nak nevezett faluban) született és később a 19. század egyik legjelentősebb osztrák lírikusaként vált ismertté.

A lenauheimi múzeum egyik legérdekesebb, színesebb kiállítása azonban a baba-kiállítás volt, amelyben 50 pár (női és férfi baba) az úrnapi körmenetek során hordott ünnepi népviseletben látható – a gyönyörűen felöltöztetett babák „felvonulása“ a bánáti svábok színes, csodálatos öltözékét mutatta meg, amely faluról falura különbözött, szebbnél szebb volt.

 

Ezután Csatád/Lenauheim római katolikus templomába vezetett az útja a Heimatmuseum csapatának, amely elsősorban a Németországból érkezett támogatásoknak köszönhetően igazán jó állapotban van és ami igazán szép és különleges, hogy három nyelven tartanak szentmisét, – németül, magyarul és románul.    

A templomtól nem messze, egy pár perces sétával elérhető a település temetője, mely sajnos nincs olyan szép állapotban, mint a budaörsi Ó-temető (nincsenek fák benne, melyek védelmet és árnyékot adnának, a német sírok pedig elárvulva, érintetlenül állnak – szomorú volt látni).

A temetőben láthattuk, hogy ez a település egy németek által lakott, kultúrájában és gazdagságában egykoron komoly, jelentős község volt, de sajnos azt is megtapasztalhattuk, hogy immáron teljesen elvesztette német jellegét, hiszen nincsenek már német ajkú lakosai. Ami azonban széppé és felejthetetlenné tette kirándulásunkat, az az volt, hogy szerencsére még láthatóak, érzékelhetőek az egykoron itt élt német nemzetiség kulturális értékei. Érdemes ellátogatni Csatádra/Lenauheimba és megtekinteni a múzeum kiállításait, a római katolikus templomot illetve egy sétát tenni széles utcáin, régi temetőjében.

A Heimatmuseum csapata ezután ellátogatott Temesvárra is, ahol az Adam-Müller-Guttenbrunn házban több néprajzi tartalmú, értékes kiállítást nézhetett meg a bánáti svábok életével kapcsolatban. Finta Luise tartotta a tárlatvezetést, aki régóta szívén viseli az intézmény sorsát és jó kapcsolatokat ápol a magyarországi németekkel, elsősorban Eleken.

A németországi belügyminisztériumnak, a BMI-nek a segítségével a budaörsi Heimatmuseum csapata megismerhette az egykori bánáti svábok életét, kultúráját. 

Írta: Jaszmann Gabriella német nyelvű beszámolója alapján Dr. Gajdos-Frank Katalin