A beomlasztott ház földbe temetése szabadságvesztéssel is büntethető

0
44

Ingatlanosok, építési kivitelezők állítják, hogy a régi ház lebontásakor és az építkezés során keletkezett hulladék – a kijelölt sitt lerakók helyett – egyre gyakrabban a föld alá kerül, az építkezés szereplői ugyanis, sokszor egymással is összekacsintva, így csökkentik a beruházás költségeit. Pedig ezért börtönbe is kerülhetnek!

Cikkünk első részében megismerhették Nagy Nóra esetét, aki a budaörsi, új építésű háza udvarán a kerttervezéskor szembesült vele, hogy az egykor itt álló, öreg házat úgy bontották le, hogy a sittet nem elszállították, hanem betemették a föld alá. Ami környezetszennyező és az utólagos kiemelése és elszállíttatása milliós tétel.

Hogy az adott ügyben ki a felelős? Erre sem korábban nem tudtunk, sem most nem fogunk választ adni. Lehet, hogy a vállalkozó, aki Nóra házát építtette, bár ő állítja, hogy már üresen vette meg a telket. Vagy a kivitelező, akinek a munkálatok során látnia kellett, hogy mi van a föld alatt. Esetleg a műszaki ellenőr, aki erre is odafigyelhetett volna. Vagy a régi öreg ház szintén idős tulajdonosa?

Amennyiben a jelenlegi tulajdonos akár a környezetszennyezés miatt rendőrségi feljelentést tesz, akár az őt ért kár megtérítése érdekében polgári pert indít, és elég jó az ügyvédje, valamilyen eredményre jut majd.

Mi azonban ingatlanosokkal és építési vállalkozókkal beszélgetve egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban az az első számú felelős a környezetszennyezésért, aki jogilag is felelősségre vonható. Az általunk megkérdezett szakemberek ugyanis határozottan állítják: egyre nagyobb mértékben terjed el, hogy bontáskor a tulajdoni lapon még az eredeti tulajdonos neve szerepel, miközben a valóságban már átadta az ingatlant a beruházónak, hiszen így kevesebb illetéket kell az adás-vételért fizetni. És a megkérdezett szakemberek szerint sajnos az is nagyon gyakori, hogy a régi ház lebontásakor és az építkezés során keletkezett hulladék – a kijelölt sitt lerakók helyett – a föld alá kerül. Az építkezés szereplői ugyanis, sokszor egymással is összekacsintva, így csökkentik a beruházás költségeit.

Pedig! Ez a tevékenység akár szabadságvesztéssel is büntethető – tudtuk meg dr. Kondrács János ügyvédtől. Akihez azt követően fordultunk információért, hogy az illetékes építéshatóságoktól hosszú ideje nem kaptunk érdemi válaszokat. Az viszont egyértelmű, hogy – a kezeletlen fa kivételével – jogilag nem lehet a régi épület semmilyen elemét a földben elhelyezni, saját ingatlanon sem. Ezért egy adásvétel esetében az eladó felel. De az eladó a tényleges károkozótól követelhet kártérítést és a plusz költségek megtérítését – fejtette ki lapunknak dr. Kondrács János. A jogszabály a nem megfelelő sittkezelést nevesíti, vagyis ha az nem engedélyezett helyen és módon (például erre szakosodott lerakóban, hivatásos konténeres, vagy más hulladékgazdálkodási cégen keresztül) történik, hanem valaki akár a saját földjét, vagy más földjét, élővilágot, vizet stb. szennyezve helyezi el a bontott anyagokat. Vagy pont az a baj, hogy nem helyezi el, hanem a bontás helyén hagyja a törmeléket és ezzel másnak kárt okoz, illetve a környezetet károsítja. Ezek az anyagok (például a cement) önmagukban károsítják a vizet, a levegőt (például az azbeszt), a földet, a vizet (talajvíz, föld alatti folyások).

A hulladékgazdálkodási törvény és a Btk. tehát a fentiekre hivatkozva tiltja a ház beomlasztását a föld alá. Még egyszer: a kezeletlen fa kivételével minden károsnak számít az épületből: a kezelt fa, a műanyag, az üveg, a mész és a cement-tartalmú anyagok, téglafélék, szigetelés is.

 

Idézet a Btk.-ból:

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

 

  1. § (1) Aki
  2. a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy
  3. b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen

  1. a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy
  2. b) jelentős mennyiségű

hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

  1. a) veszélyes hulladékra,
  2. b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy
  3. c) különös visszaesőként

követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt

  1. a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
  2. b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig,
  3. c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában

  1. a) különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás;
  2. b) hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást;
  3. c) jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék;
  4. d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős mennyiségű hulladék tízszerese.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here