A Reggio Emilia módszer – az odafigyelés pedagógiája
Óvodapedagógusoknak szakmai tájékoztatóval, laikus érdeklődőknek látókör bővítéssel szolgált Szücs-Winkler Hedvig óvónő a múlt héten, a GYEREk-Berekben megrendezett Reggio Emilia módszerről tartott előadásában.
Mintegy tucatnyi érdeklődőnek tartott vetítéses előadást a Reggio Emilia módszerről a GYEREk-BErek termében Szücs-Winkler Hedvig óvónő múlt hét csütörtökön. Prezentációja elején közölte, hogy bár szembeállítja a jelenlegi magyar óvodai gyakorlatot az olasz módszerrel, de nem bírálásképpen, hanem tájékoztató jelleggel, ismeretterjesztési, ötletadó szándékkal.
A Reggio Emilia módszer a névadó tartományban, az észak-olaszország Villa Chellában született meg, ahol a II. világháború után az emberek a legfontosabbnak a bölcsődék, óvodák és az oktatási intézmények létrehozását tartották, egyrészt azért, hogy a felnőttek újjáépítsék a települést, másrészt azért, hogy gyermekeik számára egy jobb jövőt biztosítsanak azáltal, hogy neveltetésük során értelmes, stabil lelkivilágú, nem fanatizálható emberekké váljanak, megelőzvén ezzel a történelem megismétlődését. Ehhez csatlakozott Loris Malaguzzi pedagógus, aki új megközelítésből állt a gyerekek tanításához. Jellemző mondása: „A kreativitás kapcsán a mi feladatunk az, hogy segítsünk a gyerekeknek a lehető legmagasabbra mászni a saját hegyeiken. Senki sem tehet ennél többet!” Oktatási módszerének lényege, hogy a gyerekek leghatékonyabban úgy tanulnak, ha maguk fedezhetik fel a világot, ha önálló gondolkodásuk mentén jönnek rá működésére és saját személyiségének kifejezéséhez az alkotás számtalan módján kísérletezhet. Vagyis, eltérően a jelenleg általános móddal, mely szerint a gyerekekbe az előre meghatározott, kész anyagot kell sulykolni, velük konkrét kézműves alkotást produkáltatni, Erre mondja Malaguzzi, hogy a felnőttek feladata leginkább az, hogy ehhez a felfedező munkához a feltételeket megteremtsék.
A módszer abban különbözik a jelenleg az óvodákban alkalmazottaktól, hogy nem lehet egy egész évre előre megtervezni az óvodai foglalkozások témáit. Ugyanis éppen azt kerüli a Reggio Emilia szemlélet, hogy felülről, mindent a felnőttek irányítsanak a gyerekek megismerési folyamataiban. „Mindenki magában, a saját logikája mentén építi fel a világot” – mondta az előadó.
Ugyanígy nem ad konkrét választ a nevelő a gyerekek kérdéseire sem, csak némi terelgetéssel visszakérdez, ami elősegíti a gondolkodást. Az nagyrészt a gyerekek érdeklődési körétől függ, minek a mentén tervezi meg a pedagógus a témaköröket, s ehhez először alaposan megfigyeli a gyerekeket, s utána is jobbára csak a környezetet alakítja ki annak megfelelően, hogy elősegítse felfedező folyamataikat. A gyerekek nem csak a pedagógustól, hanem egymástól is tanulnak, közös megismerő tevékenységek során. A lényeg az élményközpontúság. A gyerekek érdeklődéséből kiindulva kell belecsempészni a foglalkozásokba a felnőttek által elengedhetetlen tudásanyagot is.
A Reggio Emilia szemlélető pedagógiában a művészet is nagy hangsúlyt kap, illetve az, hogy a gyerekeknek sokféle eszköz álljon rendelkezésükre, amivel kifejezhetik magukat, lelki rezdüléseiket, félelmeiket. Az kevés a szellemi, lelki fejlődésükhöz, hogy csak lemásolnak egy képet vagy konkrét útmutató alapján elkészítenek egy alkotást.
Szücs-Winkler Hedvig honlapot indított a Reggio Emilia módszerről (reggio.hu), illetve Facebook oldala is van a témáról: Reggio Emilia Inspirált Pedagógia Magyarország.
De nemcsak óvodapedagógusok számára lehet hasznos e nevelési, fejlesztői hozzáállás, hanem akár a szülőknek is. Ezért 2023. február 21-én délután Reggio Emilia szemléletű alkotóműhely keretében közvetlenül megtapasztalható lesz a módszer lényege. A foglalkozást 5-9 évesek számára hirdette meg Szücs-Winkler Hedvig, ahol egy vizuális kultúra tanár segítségével a gyakorlatba ültetik az előadáson elhangzottakat. (További információ: info@reggio.hu)
