Ahogyan a nyarakat általában jellemzi, útfelújításokból húsz és tíz éve sem volt hiány, ami meglepőbb, hogy már akkor is nagyon türelmetlenek voltak az autósok. Érdekesek a kor olyan jellegzetes témái, mint a kárpótlási jegyért szerezhető földek árverezései, vagy amikor először kellett megszoknunk valami újat: a buszokon az elsőajtós felszállást, a tinidiszkót vagy éppen a végzettséghez kötött földszerzést. De mind közül a legmegdöbbentőbb hír, hogy Törökbálinton 1994-ben megalakult az ufóklub.
30 éve, 1994 augusztusában erről írtunk:
Budaörsi földárverések
Budaörsön 1994. augusztusára már befejeződtek az árverések, melyeken kárpótlási jeggyel lehetett földet venni. Ezek az árverések – szám szerint három – azonban nem voltak problémamentesek. Kevés volt a megvételre kínált föld, mert egyrészt a Sasad termelőszövetkezet (amely a legtöbb felosztható földdel rendelkezett) áttette székhelyét a fővárosba a budaörsi önkormányzattal való vitái miatt, ezért sokan jöttek az árverésre Budapestről is. Másrészt a Pilisi Parkerdő Gazdaság tulajdonában lévő erdő- és gyepterületek védetté lettek nyilvánítva. Az is gondot okozott, hogy az első árverésen elvitték a kijelölt földek 40%-át, amikor a sváb családok még meg sem kapták a kárpótlási jegyeiket. A másodikon, amelyen a Sasad szilvafaültetvényét árverezték, olyan nagy volt az érdeklődés (mintegy kétszáz helyi és ezer fővárosi), hogy egyezséget kötöttek fix árra (aranykoronánként 1000 forint). A harmadikon nagyon sok bróker is megjelent, akik felvásárolták a kárpótlási jegyeket. A helyi földrendező bizottság közvetítésével azonban sikerült megállapodni abban, hogy a helybeli földigénylők dupla mennyiséget szerezhetnek, mint a nem helybeliek. Azok a helyiek, akik máshol próbáltak földhöz jutni, nem jártak szerencsével, mert a brókerek a jó helyen fekvő területeken (XI., XII. kerület) felverték az árakat, akár 150 ezret is elkértek aranykoronánként.
Lesz-e jövőre piacunk?
1994. augusztusában a piaccal kapcsolatos terv az volt, hogy a 40-es busz végállomásánál egy elkerített részen felépítenek negyven, 30-60 m² alapterületű egységes kinézetű házikót (üzleteknek, például hentes, tej-, illetve iparcikk bolt) ezek között pedig asztalokat helyeznek ki az őstermelők számára. Ez 60 millió forintba került volna, amit a leendő pavilonbérlőknek kellett volna megfinanszírozniuk úgy, hogy előre tíz évre megváltják a bérleti díj felét (a házikó méretétől függően 1,6 – 2,36 millió forint), majd a fennmaradó összeget a tíz éves bérleti idő alatt részletekben törlesztik. A cikk végén az áll, hogy a piac megvalósulása azon áll vagy bukik, hogy szeptemberig találnak-e elég jelentkezőt az épületek bérlésére, mert még csak az 50-60 %-ra vannak igénylők.
„Bizonyos problémákat fel kell vállalni” – interjú Keller László országgyűlési képviselővel
Keller László az MSZP színeiben indult a 9. számú választókörzet (Budaörs, Törökbálint, Zsámbék, Tök, Herceghalom, Tárnok, Sóskút, Biatorbágy, Pusztazámor) országgyűlési képviselői mandátumáért, amit meg is szerzett, s az országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságába delegálták, mert mint vállalkozónak, illetve mint felszámoló szakembernek e területeken van tapasztalata. Az interjúban azt is elmondta, hogy a parlamentben az MSZP-frakción belül kisebb csoportokban, úgynevezett munkabizottságokban dolgoznak, ahol a döntések előkészítése zajlik és ezek során alakul ki a frakció álláspontja. Az MSZP-frakciótagok vállalták, hogy ha sorozatosan nem értenek egyet a frakció álláspontjával, akkor kilépnek a frakcióból, de nem ülnek át máshova, hanem lemondanak a mandátumukról. A képviselők munkáját egy főállású titkár segíti, illetve három képviselőre jut egy szakértő is. Keller László minden településen keresett olyan szakembereket, akik segítenek a döntések előkészítésében, illetve a képviselő és a lakosok közötti kapcsolattartásban.
Nyomorban a városközpontban
A művelődési ház közvetlen szomszédságában élt egy 15 fős család – közte sok kisgyerek – egy 150 éves, rogyadozó viskóban, amelyről az önkormányzat is megállapította, hogy életveszélyes. „A félig kőből, félig vályogból épült ház vizes falait már csak a fohász tartja össze, a tető szerkezete pedig megroggyant. Fűtési lehetőség nincs a házban, víz csak kint van” – írta Dobos Tamás, a cikk szerzője, aki elsősorban arra szeretett volna rámutatni, hogy a város nehezen birkózik meg az ilyen körülmények között élők helyzetének megoldásával, mert kevés a szociális bérlakás. A család saját tulajdona a telek, amin a viskó áll, de mivel a művelődési ház egy részét is arra a telekre építették, a tulajdonjog tisztázása bonyolult, így nemigen akadt rá vevő, tehát az ott élők önerőből képtelenek megoldani az elköltözésüket. Az önkormányzat végül a család egy részét, a kisgyermekeseket beköltöztette egy önkormányzati tulajdonú bérlakásba, melynek bérleti díja is van, s várható volt, hogy azt sem fogják tudni fizetni hosszabb távon.
Tisztább lesz a környezet (Reméljük!)
Felmerült, hogy az egyes kamaraerdei házakban feltörő talajvíz okozója részben a Lagermax Autótranszport Kft. és a Sasad Rt., mert ezek nem kis mértékben járulnak hozzá a talaj eliszaposodásához. A lakók szerint oka lehet még az is, hogy az M7-es autópálya megépítésekor itt nem építettek vízátereszeket. A Sasad Rt. annyiból szerepel a történetben, hogy annak területére hordtak ismeretlenek több teherautónyi sittet, ami hatással lehet a talajvíz lakott terület felé való kiszorítására. A Lagermax pedig a kocsimosásból származó vizet eregette a Hosszúréti-patakba, amely tevékenységgel a cikk keletkezésekor már felhagyott. A Sasad Rt. sorompót szereltetett fel, illetve az önkormányzattal egyeztetve felmerült annak lehetősége is, hogy azt a területet átminősítik lakókörzetté, a vevő pedig, aki lakóházakat építene rá, vállalja a tereprendezést és a vízelvezetést is, de 1994. augusztusában még erről nem született döntés.
A „Hazám”-ból SZA-BA-DO lett
A harmincas évek legelején Frank János gazda eladta földjeit, kölcsönt vett fel a Hitel Szövetkezettől és lakóházát átalakítva megnyitotta a Hazám kávéházat. Ez akkor a többi budaörsi kisvendéglőtől, kocsmától annyiban különbözött, hogy kávémérés is volt és biliárdozni is lehetett. „1947-ben, a kitelepítés idején azonban minden odaveszett.” Később Rózsakert néven állami vendéglátóipari vállalat nyitotta meg újra, de rosszhírű kocsma lett, a ’90-es években zárt be, majd 1993-ban az épületet privatizálták és három budaörsi (Szalai, Batka, Dostal) család vette meg és nyitotta meg tinidiszkóként, ahol alkoholfogyasztás és dohányzás nincs, a rendre pedig három kidobóember felügyel.
Hurrá, utazunk!
A templom melletti üzletsoron 1994. év tavaszán megnyílt az IBUSZ 150. számú utazási irodája. Addig ilyen jellegű szolgáltatás nem volt Budaörsön, sőt, Biatorbágyról és Pátyról Székesfehérvárra kellett utazni a valutakeret kiváltása miatt is.
Ufóhírek
Arról értesítették Budaörs lakosságát a szomszéd településről, hogy Törökbálinton megalakult a helyi ufóklub mindazok számára, akik találkoztak már megmagyarázhatatlannak tűnő jelenséggel. A személyesen vagy írásban előadott bejelentéseket, élményeket feldolgozzák. Összehasonlítják hasonló beszámolókkal és kielemzik.
Tájak, Korok, Múzeumok
A Tájak, Korok, Múzeumok mozgalom 1977 őszén született meg. A mozgalomhoz csatlakozók jellemzően országszerte látogatják a múzeumokat, műemlékeket, természetvédelmi területeket. 1985 óta egy egyesület irányítja a mozgalmat. A látnivalókat ismerteti a TKM Kiskönyvtár sorozat, melynek 462. számú kötete szól a budaörsi látnivalókról. Az egyesület tagjainak nagy része klubokba szerveződött, a budaörsi klubot ekkor, azaz 1994. ausztusában kezdték szervezni a művelődési házban.
Budaörs pecsétjei – szőlőtőke latin keresztet formáló fürtökkel
Bár általánosan elterjedt a települések pecséthasználata már a XV. század végétől, de azt bizonyító leletek, hogy az itteni falvak – Örs, Csík, Horhi, Bobald – használtak-e saját pecsétet, nincsenek. A cikk szerzője, Filipszky István négy pecsétet mutatott be, melyek a XVIII-XIX. században használatban voltak. A török hódoltság utáni betelepítést követően csak tíz év elteltével, 1730-ban jelent meg az első pecsét (pedig 1720 és 1730 közötti időről is bőven maradt fenn írásos emlék – pecsét nélkül). A XIX. század közepéig három, egymáshoz nagyon hasonló pecsétet használtak. Ezek még a falut szimbolizálták (ahogy a XVIII. század eleji betelepítést követően kialakított új pecsétek): mindhármon német nyelvű a felirat, amely a betelepítettek nemzeti hovatartozását jelezte, a latin kereszt, ami a vallásukra utal és a szőlőtőke, a latin keresztet körbefonó fürtökkel, ami a község megélhetésének alapjául szolgáló szőlőkultúrát örökítette meg. Az első pecsét, melyen a felirat BUDAEORSER : GEMEIN : INSIGI : 1730-tól 1742-ig volt használatban. A másodikon, amit 1743-tól 1850-ig használtak a felirat BUDAERS GEMEIN INSIGIL 1.7.43 a harmadikon pedig BUDAERS GEMEIN INSIGEL .1743X, ezt a XIX. század első felében használták. A negyedik, ami 1861 és 1876 között volt használatban már nem ilyen beszédes a település életéről, csak a falunév (BUDAEÖRS) van egy fektetett ovális keretben.
Megnyílik a Metro
Augusztus 11-én újabb nagykereskedelmi áruház nyílt Budaörsön. A svájci Metro cég az első két magyarországi áruháza közül az egyiket itt építtette fel. A kis rövid hírben szerepel még az is, hogy nagy érdeklődésre számítanak az áruház megnyitását követően, mert már előtte is több ezren váltották ki az erre a célra felállított irodákban a sárga-kék színű vásárlói igazolványt.
20 éve, 2004 augusztusában erről írtunk:
A beköszönő jegyzet az újság elején a főszerkesztő, Eller Erzsébet tollából a városban zajló útfelújítások és egyéb munkálatok kapcsán felszínre kerülő elfogadhatatlan emberi magatartásokról és azok elutasításáról szól. Ugyanis három területen is botrányos viselkedést tanúsítottak egyesek. Az egyik eset a főút másfél kilométeres szakaszát érintő felújítás során történt atrocitások: „egy autós szó szerint megpofozta a forgalomirányítót, egy másik a postánál ki akarta rántani a gépkezelőt a munkagépből, egy harmadik vízzel locsolta le a meglepett munkásokat.” A másik történet, hogy éjszaka ellopták a kábelt, amit nappal kiástak a munkások a Bretzfeld utcában. A harmadik jelenség, ami felháborító, hogy a főúton a közművek felújítása során az utcafronton élők közül néhányan nem egyeztek bele, hogy az elektromos kábeleket telkükön vagy házfalukon keresztül vezessék rejtetten a hátsó lakrészek lakóinak lakásához, ezért azokat légvezetékeken vitték hátra, szaporítva ezzel az utcán a villanyoszlopok számát. A szerző ezek után elmereng azon, mi lett a régi kis falu lakóiból, akik korábban barátságosabban viselkedtek egymással, sőt, a kitelepítés után itt maradottak és az akkor betelepítettek, illetve betelepülők konfliktusait is képesek voltak felmenőik humánusan kezelni. Majd így ír: „Az agreszivitás, a magunkból való kifordulás, a lopás, az önzés azonban nem írható a település fejlődésének vagy növekvő méretének a számlájára. Mi, emberek vagyunk ilyenek. Illetve azt javaslom, hogy inkább valamennyien kérjük ki magunknak, mert mi nem ilyenek vagyunk, és fékezük meg, közösítsük ki azokat, akik magatartásukkal ilyen képet alakítanak ki rólunk!”
A fenyőfákat nem, de magát az erdőt meg fogják menteni
A Nap-hegyen lévő fenyvesről van szó a cikkben, amelynek egyedei az ezredforduló tájékán feltűnően kiszáradásnak indultak. Ennek oka lehetett egy bizonyos atka faj vagy gombás megbetegedés. Mindenesetre amikor elterjedt a híre annak, hogy a Pilisi Parkerdő Rt. szeretne ezektől megszabadulni az őshonos fajok visszatelepülése érdekében, a környéken lakók és konkrétan Párkányi Ferenc szerette volna megmenteni ezeket a fákat, meg is szervezte a légi permetezést, de a Parkerdő, mint az erdő kezelője ehhez nem járult hozzá, mondván sok más, fontos élőlényt is megölnének vele. És azért sem áll e fák megmentése mellett, mert fekete fenyő mesterségesen lett betelepítve és meglehetősen invazív faj is, e tulajdonságával pedig szembemegy a Parkerdő azon szándékával, hogy visszatelepítse az eredeti őshonos növényzetet. Lomniczi Gergely szóvivő elmondta, hogy már évtizede elkezdték a természetes növénytakaró visszaállítását, amikor az első jelei feltűntek annak, hogy a fekete fenyők tönkre fognak menni, de ez a folyamat 1996-ban megállt, amikor az erdő az önkormányzat kezelésébe került, az pedig „nem fordított kellő figyelmet a fenyves megóvására” – mondta.
A legyengült fák fogékonyabbak a betegségekre, emiatt indokolt kivágni őket. Az eredeti célját is betöltötték, amiért eredetileg ültették, hogy megfogja azt a kevés talajt, illetve fel is halmozódott egy olyan földréteg, melyben igényesebb fajok is megmaradnak, amik szárazságtűrőbbek is, például kőrisek, tölgyek. 2004-ben tehát a terv az volt, hogy kivágják a száraz egyedeket a balesetveszély miatt, az önkormányzat pedig pályázatot nyújtott be az illetékes hatóságoknak a leendő növényzetre vonatkozóan, valamint parkerdei berendezések beszerzéséhez. Az erdő átalakulásának folyamatát a Nap-hegyen húsz-harminc évre saccolták.
Jó szó és napi meleg étel
2004-ben több mint háromezer hatvan év feletti, idős ember élt Budaörsön. Közülük az ellátásra szorulók gondozását ekkor a Budaörsi Területi Gondozási Központ végezte (amely intézmény 1968-ban Idősek Napközi Otthona néven jött létre) Kováts Erika intézményvezetővel az élén. A házi gondozás mellett – 20-25 házhoz jár ki öt gondozónő – napköziotthonos ellátást is nyújtanak reggel 8 órától délután 16-ig étkeztetéssel, programokkal, orvosi ellátással. A gondozási központ a Clementis László utca 20. szám alatt működött már akkor is, és szűkössége mellett problémát okozott az épület leromlott állapota is, de átépítése már akkor sem volt lehetséges, mert statikailag nem bírná, és azért sem, mert helyi védett épület, mivel a Zichy major épületegyüttes része.
Kétszáz gyerek fordult meg a képzőművészeti táborokban
A Budaörsi Művészek Egyesülete (B. U. M.) 2004 nyarán is megrendezte kézműves gyermek táborait, többféle művészeti ágban. Kósáné Hansági Ildikó művésztanár vezetésével a gyűrt technikájú papírképek készítésével, T. Czene István festőművész irányításával az olajfestészettel, Nagyné Kántor Éva festőművésszel az üveg- és selyemfestéssel, Milánkovics Olga iparművész útmutatása alapján a tűzzománc mesterséggel, Sütő Ágnes vezetésével az akvarell-, pasztell- és szénrajzok készítésével, G. Nagy Mónika festőművésszel a kisplasztika készítésével, míg Kádár Gabriella tanításai alapján a kerámia figurák készítésével ismerkedtek meg a résztvevők.
Történelmi kőoszlop
2004. június 28-án nyitották meg a REGIO-ART tagjai a József Attila utcában működő művésztelepet, amely már a második volt. A résztvevő művészek egy közös alkotáson dolgoztak egy négy és fél méter magas, történelmi időket megelevenítő kőoszlopot, samottos kőanyagból, melyet a Régészeti Múzeum kertjében állítottak föl. A nyolc alkotó név szerint: Gvárdián Ferenc, Hadik Gyula, Kovács László, Kunos Krisztina, Pázmándi Antal, Petrovics István, Plánka Zsuzsa, Szarka Tamás.
Városházi hírek:
Megkezdődtek a beruházások, tartjuk a határidőket
Szabó Gyula, az önkormányzat városfejlesztési irodavezetője tájékoztatott a városban zajló munkálatokról. A Bretzfeld utcában az útépítéssel egybekötve a hőközpont teljes gázvezetékét kicserélték és ötven új parkolót alakítottak ki. A Kinizsi utcában a MOL benzinkút létesítésével együtt egy körforgalmat is építettek, egyben annak környezetét zöldítették 27 fával és 204 cserjével. A Templom tér és környékének rekonstrukciója a művelődési háztól a Zichy kastélyig, az Ébner köztől a Nefelejcs utcáig tartott. Kialakították az Esze Tamás utcában a gyalogos sétálót, ahova csak az ott lakók hajthatnak be autóval, illetve225 új parkolót alakítottak ki a környéken. A Budapesti utat is felújították az Alsóhatár útig, az árkokat pedig befedték, az így nyert helyen 160 parkolót hoztak létre. Továbbá letették az új városháza alapkövét és a mentőállomásét.
Idősek internete
A Telekuckóban 2004. július 17-én indult az első internet tanfolyam nyugdíjasok részére. Az első foglalkozásoknak olyan nagy volt a sikere, hogy sűríteni kellett az alkalmakat.
Napsugár hölgyeknek
A Napsugár Klub – melynek életre hívója Pintér Krisztina – azért indult, hogy hasznos segítséget és érdekes programokat nyújtson a nőknek, főleg kisgyermekes anyáknak. Lehetett itt tornázni, gyógytornázni, hastáncolni, tanfolyamokat végezni (például reiki, feng shui), mely elfoglaltságok ideje alatt gyermekfelügyeletet biztosítanak. Szempont volt az is a foglalkozások során, hogy a kisgyermekes nők könnyebben visszataláljanak a munkaerőpiacra az otthon töltött három év után.
Hetvenöt éve a fellegekben
Július 21-én, a magyar vitorlázó repülés 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek adott otthont a budaörsi repülőtér műemlékké nyilvánított épülete. 1929-ben először ezen a napon szállt fel innen egy siklórepülő, amely Zögling típusú volt, ezért eme rendezvényen is megröptették azt a fából készült Zöglinget, amit Révy László épített eredeti tervek szerint öt év alatt – 2000-ben lett készen. Az esemény különleges részét képezte Tóth Ferenc műrepülő-világbajnok vitorlázó repülőgéppel végrehajtott mutatványa volt, zene dallamára különböző ábrákat rajzolt az égre a szárnyak végén elhelyezett füstgenerátorokkal.
Első a közönség – vendégségben Incze Józsefnél
Bagaméri Viki készített interjút a színésszel, aki akkor csaknem egy éve élt családjával Budaörsön. Főleg a pályafutásáról beszélgettek, de az is kiderült, hogy kisebbik gyermeke, az akkor tíz éves Máté érdeklődik a színjátszás iránt (azóta valóban színész lett belőle – a szerk.). Incze József Szegeden töltötte gyermekkorát és gyakorlatilag gimnáziumi tanárnője „indította el a színészi pályán” azzal, hogy szavaló- és szépkiejtési versenyekre készítette fel. A fővárosba a színművészeti főiskola miatt került, majd ott is maradt csaknem két évtizedig a Thália színházban, az interjú készítésekor pedig Sopronban játszott, de úgy, hogy a próbákat Budapesten tartották. A színészi munka mellett a rendezéssel is megpróbálkozott, néhány, gyerekeknek szánt darabot rendezett.
Fazekas Csaba világbajnoki bronzérmes
A Bécsben megrendezett 6. Szenior Világbajnokságon Fazekas Csaba cselgáncsozó bronzérmet szerzett. De a Budaörsi Sport Club dzsúdó szakosztályának fiataljai is értek el dobogós helyezéseket különböző versenyeken, például a Pest megyei bajnokságon öt érmet szereztek a budaörsi cselgáncsozó gyerekek, illetve egy meghívásos nemzetközi versenyen, Szombathelyen Kristóf Gábor aranyérmet nyert (U23 korosztály, 81 kg).
Argentin győzelem, hazai próbálkozás
A Budaörsön hagyományosan megrendezett, 2004-ben ötvenezer dollár összdíjazású Stella Artois nemzetközi férfi tenisztorna egyeseinek döntőjében az argentin Gonzalez King megverte spanyol ellenfelét. A legjobb magyar játékos, Bardóczki Kornél a legjobb nyolc közé jutott.
Új tagokat várnak a polgárőrök
Az 1998-ban alakult Budaörsi Polgárőr Közhasznú Egyesület vezetője, Bilisics Péter és helyettese, Gattner István tájékoztatta a Budaörsi Naplót a tagtoborzás részleteiről. Így kiderült, hogy a jelölteknél környezettanulmányt végeznek, hogy megbizonyosodjanak arról, nem áll fenn olyan körülmény, ami befolyásolhatná a leendő polgárőrt az elfogulatlanságban. Ha megfelel az illető, ő maga dönti el, hogy hányszor és milyen feladatot vállal. Például kutyasétáltatás közben figyel a környezetére és az észlelt rendellenességet (tűzeset, épületkár, betörés) jelzi a megfelelő szervnek, a rendőrségnek, tűzoltóságnak vagy éppen a mentőknek. A nehezen megközelíthető külterületeken a hobbilovas polgárőr a gyakori üdülőbetöréseket zavarhatja meg. „A működés alapja az önkéntesség, a törvényesség és az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Bilisics Péter. „Elhatároljuk magunkat az erőszaktól, az önbíráskodástól és a másokat sértő provokatív magatartástól.” De járőröztek együtt a rendőrökkel is. (Érdekesség, hogy a polgárőrök ismertették meg a budaörsi rendőrökkel a közös szolgálat alatt azt az eszközt, amellyel a körözött gépkocsikat lehet megtalálni, lejárt zöldkártyát, műszaki vizsgát, kötelező felelősségbiztosítás meglétét ellenőrizni, a közlekedési szabálysértéseket fotóval és videóval rögzíteni.) Illetve rendezvényeken látnak el rendfenntartó feladatokat, a Kőhegyi kápolna építésénél ügyeltek a biztonságra, de olyan is volt, hogy egy éjszakai lakástűznél a polgárőrök bátor helytállása révén sikerült megmenteni a tűzhaláltól egy édesanyát és két gyermekét.
Régi Merci az új garázsban – a Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület új épületbe költözött
A Templom térről a Stefánia út – Dózsa György út sarkán álló önkormányzati tulajdonú ingatlanba költöztek az önkéntes tűzoltók 2004. július közepén. Tíz évre költségtérítés nélkül vehetik azt igénybe, de ezalatt a karbantartási és a közüzemi költségeket nekik kell fizetniük. Ugyanekkor új tűzoltó autót szerettek volna venni, azonban Magyarországon a munkajárművek túl sok kilométert futnak, ezért inkább külföldön keresnek megkímélt járművet, ezzel kapcsolatban Bretzfelddel, Budaörs testvérvárosával vették fel a kapcsolatot, hiszen korábban is onnan kaptak két Mercedest.
10 éve, 2014 augusztusában ezekről írtunk:
Önkormányzati választások lesznek októberben – változó szabályok
A korábbiakkal szemben 2014-ben volt először, hogy nem négy, hanem öt évre kellett képviselőket és polgármestert választani. Már nem kopogtató cédulák képében gyűjtötték a jelöltek az ajánlásokat, hanem ajánlóíven. A tízezernél több lakosú településeken a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. Az önkormányzati választásokkal egy időben tartották a nemzetiségi választásokat is, újdonságot az jelentett, hogy először tartották egyszerre a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásokat, korábban ezek egymásra épültek és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok.
Első ajtós felszállás
2014. augusztus 1-jétől a 40-es buszokon is bevezették az első ajtós felszállást. A cikk írója szerint ez okozhat a tanév indulása után gondokat a menetidő betartásában. Ráadásul kiderült, a buszsofőrök a plusz munkáért – figyelniük kell az utasok utazásra való feljogosultságának bizonyítékát – nem kapnak több fizetést. A közlekedési vállalat szerint az első ajtós felszállásra azért van szükség, mert magas a bliccelők aránya és a bliccelők jelentős részét már az is visszatartja a szabálysértéstől, hogy el kell haladni a buszsofőr előtt.
Már háromévente kell új őstermelői igazolvány – segít a falugazda
Vincze Gábor falugazdászt lehetett felkeresni az őstermelői igazolvány ügyében vagy gazdálkodói tanácsokért a városházán. Tizenhat település, az Érdi és a Budakeszi Járás területéről tartoznak hozzá a termelők, csak Budaörsön mintegy 220 kistermelő és 150 élelmiszeripari cég. A legtöbben a falugazdászt az adminisztrációs feladatok miatt keresik, vagyis a korábban évente, ez évtől háromévente megújítandó őstermelői igazolványért. Továbbá a nagyobb termelők a gázolaj-támogatás visszaigénylése miatt. Elemi károk esetén a falugazdász adja be a kártérítési igényt a földművelődési igazgatósághoz. Ezidőtájt hoztak jogszabályt arról, hogy csak az bérelhet vagy vásárolhat termőföldet, aki rendelkezik agrárvégzettséggel vagy van minimum három éves őstermelői múltja, ezek hiányában az agrárkamara adhat igazolást vagy felmentést, amellyel kapcsolatban szintén a falugazdász jár közben. Az ügyintézés és jogi kérdések mellett pénzügyi és marketing problémákkal is lehetett Vincze Gáborhoz fordulni, bár utóbbiak esetében lehet, hogy ő továbbirányítja a kérdezőt a kamara szakosodott szakembereihez, hiszen a kötelező kamarai tagdíjért cserébe a termelők több szolgáltatást is elvárhatnak.
Gyümölcs és cukor ajándékba – az Agrárgazdasági Bizottság újabb támogatási akciója
Az Agrárgazdasági Bizottság több mint hetven családot részesített egyenként 10 kg gyümölcs és 3 kg kristálycukor támogatásban 2014. július 26-án a május óta minden szombaton működő Budaörsi Gazdapiacon. Kisberk Balázs, a Budaörsi Agrárgazdasági Bizottság elnöke elmondta, a program célja, hogy a családi önellátás fontosságára és a háztáji gazdálkodás jelentőségére felhívják a figyelmet. A családok kiválasztását a Budaörsi Nagycsaládosok Csoportja, valamint a Vöröskereszt végezte. Nem ez volt az első ilyen akciója a szervezetnek, hiszen karácsonykor és húsvétkor már segítettek élelmiszerekkel a rászorulóknak, akkor elsősorban az óvárosban élőket részesítették előnyben, ezúttal azonban a kerttel nem rendelkező, szociálisan rászoruló lakótelepieknek kedveztek az adománnyal.
Szünidei játszókert – lakótelepi programokat szervez a LISZI
2014. augusztus 8-án először hívta a LISZI (Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda) szünidei játszókertre a gyerekeket a budaörsi lakótelepre. A LISZI azért alakult meg ebben az évben, hogy a Budaörsi Szent Tarzíciusz Egyesülettel közösen egy nyertes európai uniós pályázati pénzből a budaörsi lakótelepen közösségfejlesztő programokat valósítson meg. Ezen kívül tavasszal gyereknapi programot, nyár elején családi sportnapot szerveztek, társasjáték klub is indult és ingyenes jogi tanácsadást is biztosítanak.
Az első udvarhölgy
A kétszeres világ- és Európa bajnok kick-bokszos Katona Barnabás lánya, Gitta lett a 2014 Miss World Hungary szépségversenyen Magyarország Szépe első udvarhölgye. Ebből az alkalomból páros interjút készített az édesapával és lányával Eller Erzsébet, amelyben rövid bemutatkozást követően részben Barnabás sportegyesületéről, részben pedig Gitta jövőbeni terveiről volt szó. Katona Barnabás 8 éves kora óta Budaörsön nevelkedett, majd sportolói aktív pályafutása során sok éven át külföldön és Budapesten élt, de edzőként visszatért Budaörsre, ahol saját egyesülete, a Budaörsi Kick-Boksz SE keretei között oktatja sportágát. Tanítványai is sikeresek, de az ő érdemeiket nem tulajdonítja a magáénak, szerinte az edző csak egyharmadot tesz hozzá az eredmények eléréséhez, a tehetség és az egyéni elhivatottság, szorgalom adja a kétharmadot. Gittáról ez olvasható a cikkben: „A 23 éves fiatal nő sikerei ellenére nincs elszakadva a realitásoktól. Egyetemre jár, dolgozni szeretne és a világhírnévről való álmodozás helyett nyugodt családi életről és szerényen jövedelmező üzletről szóló terveket sző.” Szépségversenyeken való részvételről korábban nem gondolkodott, édesanyja is inkább lebeszélte róla, édesapja viszont támogatta, ő volt az, aki kifejezetten agitálta, Barnabás így beszélt erről: „Már a szépségverseny előtt is volt Gitta kifutón, régóta fotómodell, régen megtanult ő már úgy menni, mozogni, ahogyan a színpadon kell. S lehet, sőt biztos, hogy elfogult vagyok, de a szépsége a kisugárzásával és a jó értelemben vett visszafogottságával együtt egész.” Gittáról kiderült még, hogy beszél angolul és németül, 2014 őszétől a Pécsi Tudományegyetem andragógia szakán tanul tovább úgy, hogy mellette dolgozik is. Előbb modellként szeretne érvényesülni, amivel megteremtheti egy üzleti vállalkozás anyagi fedezetét. El tudná képzelni például egy, az egészséges életmódot képviselő, hirdető étterem-hálózat tulajdonos-menedzsereként.
Nagy Péter duplázott az OB-n
Nagy Péter, a Budaörsi SC teniszezője a felnőtt Országos Bajnokságon egyéniben és párosban (Borsos Gáborral) is nyert.
Ecseki Nándi a dobogó legfelső fokán
Ecseki Nándor 2011 nyarán került a Cegléd férfi asztalitenisz csapatától Budaörsre, a BSC asztalitenisz szakosztályához. Ekkor már az ifjúsági válogatott tagja volt. 2012-ben a felnőtt férfi első osztályban szereplő Budaörsi 2iSC csapatának első számú játékosává vált. Több hazai és nemzetközi versenyen szerzett arany- és ezüstérmet az évek során, 2014-ben pedig először a hazai utánpótlás országos bajnokságon lett magyar bajnok párosban és döntős egyéniben, majd egy junior korosztályos, a Lengyel Nemzetközi Bajnokságon nyert aranyat egyéniben és párosban, Szudi Ádámmal. Olaszországban pedig, júliusban, az utánpótlás Európa Bajnokságon vegyes párosban ezüst, míg fiú párosban aranyérmes lett.
Ünnepi sportnap – 90 éves a BSC
Budaörs első versenysport egyesülete 2014-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Ebből az alkalomból augusztus 29-én az Árok utcai sportpályán együtt ünnepeltek a BSC történetének legsikeresebb sportolói, edzői, vezetői, jelenlegi tagjai és az egyesület támogatói. 1924-ben alakult meg ugyanis a budaörsi labdarúgó csapat, a Budaörsi Sport Club. Jópár évnek, illetve évtizednek kellett azonban eltelnie, hogy más sportágakkal bővüljön és kialakuljon a jelenlegi, nyolc szakosztállyal működő egyesület. A megalakulás időrendjében: futball (1924), asztalitenisz (1976), cselgáncs (1980), tenisz (1992), karate (1998), autó-motor (2002), atlétika (2013), úszás (2014). A BSC célja kettős: minél fényesebb országos és nemzetközi eredmények a versenysportban, amelynek képviselői példaképek lehetnek az utánpótlás számára. Valamint minél több lehetőség és rendezvény az iskolai és szabadidősport területén, hogy egyre több helyi fiatal kezdjen el rendszeresen sportolni és ez által egészségesebben élni.
A sorozat cikkei:
Erről írtunk 30, 20 és 10 évvel ezelőtt júliusban – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
Mi is meglepődtünk! Erről írtunk 30, 20 és 10 éve júniusban… – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
Erről írtunk 30, 20 és 10 évvel ezelőtt a Budaörsi Naplóban – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
