A Szárnyaló Lovas Sport Egyesület tavaszi nyílt nappjain minden kis jelentkező játékos formában, ingyenesen kipróbálhatja a lovon való tornázást. A lovastorna – mint minden versenysport – pontosan rögzített szabályokon alapul. Az alapgyakorlatok: felugrás, alapülés, zászló, olló, állás és lengés. Ezeket zenére, egy 15 méteres átmérőjű körön, futószáron vezetett egyenletes iramban vágtázó lovon végzik a lovastornászok.
Mi az a voltizs? A lovastorna latin eredetű szavának magyarosított változata. A voltizsálásra utaló legősibb tárgyi emléke a görög olimpiai játékok idejéből származik, ám a lovasakrobatika Magyarország hagyományos történelmi értékei között is nagy jelentőséggel bír. „Lovas nemzet a magyar”…tartja a mondás. Történelmünk meghatározó időszaka volt, mikor mindenki rettegett a magyar lovasoktól, akik vágta közben megfordultak a ló hátán és így küldtek nyílzáport az ellenségre.
A lovastorna története
Bár a lovasakrobatika gyökerei még a honfoglalás idejére tekintenek vissza, a világhírű magyar huszárság lovastudásának az alapja is a lovon való különböző gyakorlatok elvégzése volt. A lovastorna sokáig a lovas katonai képzés szerves része volt. A 20. század közepén, a II. világháború után, amikor a katonaság már nem használta a lovat, mint minden lovassport, ez is teljes mértékben civil sporttá alakult.
A modern versenysport közvetlenül innen eredeztethető.
A sportág alapfeltétele a nyugodt és jól kiképzett lovastorna-ló. Első lépésben ki kell alakulnia a feltétlen és kölcsönös bizalomnak lovasban és lóban egyaránt.
A lovastornásznak nincs könnyű feladata, hiszen a saját súlypontját a lóéval kell összhangba hoznia, méghozzá nemcsak alapülésben, hanem a különböző tornamutatványok közben is. A lónak is van mit tanulnia, hiszen alaptermészete szerint nem megszokott számára, hogy akrobatikus tornamutatványokat végez rajta lovasa; sőt ebben az esetben az is előfordul, hogy több ember súlyát kell tartania egyszerre.
Miért is jó voltizsálni?
A lóval való első kapcsolatteremtéshez például – főleg a legkisebbeknek – nagyszerű élmény. A voltizslovakat szeretettel gondozzák a gyerekek, miközben megtanulnak bánni a lóval. Az ápolás és ellátás éppolyan fontos, mint maga a sport. A gyerekek élőlényként élik meg a „tornaszert”, és nem csak egy eszköznek tekintik. Minden lovastornász tudatában van annak, mennyire függ lova jóindulatától.
A ló hátán a lovastornász gyerekek játékosan megtanulnak a ló mozgására hagyatkozni. Már a hat alapgyakorlat (alapülés, zászló, malom, lengés, állás, olló) nagymértékű egyensúlyérzéket követel meg. Aki már lovastornázott, általában nagyon gyorsan halad a lovaglás tanulásában is. A szakemberek szerint a lovastorna a többi lovas szakághoz (díjugratás, díjlovaglás, galopp) is remek előképzettséget ad. A voltizs alapokkal rendelkező gyermekek a „normál kezdőnél” sokkal ritkábban is esnek ki a nyeregből.
A voltizsnál nem a hagyományos módon szállnak le a lóról, hanem lecsúsznak, lesiklanak és leugranak, de mivel az edzéseken természetesen a korrekt legurulást is gyakorolják, a lovaspályák mély homokjában a sérülés kockázata a legkisebb az összes lovassport közül.
Ahogy a talajtornához, a voltizshoz is szükség van minimális mozgékonyságra. Már a legegyszerűbb gyakorlatok is fejlesztik ezeket a készségeket, az izmok, az inak és a szalagok nyújtásától lazábbak lesznek, a különböző testrészek összehangolását, a koncentrációskészséget a lovastorna-gyakorlatok végzése szintén elősegíti
.Aki nem a versenyeket tűzte maga elé célul, annak természetesen nem kell bonyolult akrobatikus tornagyakorlatokat végeznie, ám a feladatok elvégzése egyes izomcsoportok megfeszítését és ellazítását célzottan kontrollálják, ezzel javítják a test általános érzetét, a testtudat kialakulását. Gyakorlását kisiskolás korban el lehet kezdeni, de nyolc-tíz évesen már akár versenyezhetnek is a gyerekek.
Elmondhatjuk, hogy a lovastorna egyszerűen jó móka. Akár szabadidős sportként, akár versenysportként űzik, a tornászok lelkesedése mindig szemmel látható, érezhető örömük, amellyel a lovon tornáznak.
Mozgásfejlesztés felsőfokon
A lovastorna mint sportág egyre népszerűbb, de a gimnasztikai gyakorlatok és a ló, mint élő gyógyászati segédeszköz kombinációja a gyógytestvnevelésben, gyógytornában is megkezdte térhódítását.
A lovastorna fejlesztő hatásának jelentőségét jelzi, hogy a lovasterápia is mint legjobb lovasoktatási módot használja a „lovastorna mozgáselemeit”.
A lovastorna, lovaglás jótékony hatásai bizonyítottak, elsősorban a gyógypedagógiai és gyógytornász szakemberek is hasznosítják a lovastorna mozgásanyagát a fejlesztési programokban, lovasterápiában.
Az írási és olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek a lovaglás bevezetésének szerepe megnő nemcsak, mint elsajátítandó mozgásforma, hanem mint inkább „fejlesztés lóháton”. Ez mindenképpen csak kiegészítője lehet a gyógypedagógiai foglalkozásoknak, de rendkívül sokat segíthet pont a legmeghatározóbb korában az óvodásoknak, kisiskolásoknak. A lovak közelében sokkal befogadóbbak a gyerekek „észrevétlenül”, természetesen a lovakon keresztül tanulnak meg sok mindent. Társadalmi kihatásának mértékét nehéz meghatározni jelenleg, de hosszútávon felbecsülhetetlen társadalom építő hatása van. A lovassport, a lovaglás sokkal több , mint sport, magatartás és jellemformáló, öntudatra és nemzettudatra nevel. Általa megváltozik a magyar földhöz, a természethez való viszonyulás. Cél, hogy visszanyerje az eredeti jelentőségét, hiszen a ló a magyar kultúra és történelem szerves része, több mint ezer éve.
Versenyezni is nagyszerű élmény
A lovastorna – mint minden versenysport – pontosan rögzített szabályokon alapul. Az alapgyakorlatok: felugrás, alapülés, zászló, olló, állás és lengés. Ezeket zenére, egy 15 méteres átmérőjű körön, futószáron vezetett egyenletes iramban vágtázó lovon végzik a lovastornászok.
A lovat a kör közepén álló futószárazó edző irányítja, így a voltizs az egyetlen olyan sportág, ahol ő is aktív résztvevője a versenynek. A versenyző, a ló és a futószárazó hármas harmonikus egysége elengedhetetlen a jól kivitelezett gyakorlathoz, hiszen itt a ló harmonikus mozgását is pontozzák. A bemutató része még az úgynevezett kűr, amely egy előre megkoreografált, szabadon választott zenére előadott gyakorlatsor, melyet az edzők és versenyzők saját belátásuk szerint állíthatnak össze. A csapatkűrökben mindig két-három versenyző van egyszerre a lovon, a gyakorlatok nehézségének és változatosságának csak a fantázia szab határt
A voltizs edzés magában foglalja az általános erőnléti edzéseket, többnyire futást, gimnasztikát, nyújtó és lazító gyakorlatokat, valamint a kötelező és kűrelemek „szárazedzését” a talajon vagy a tornalovon. Egy voltizscsapatban mindenki fontos. Kicsitől nagyig, a filigrántól az erősig, mindenki hozzájárulhat az elért sikerekhez.
A csapatszellem minden tornászcsoportban elengedhetetlen. Bár a versenyeken a kötelező gyakorlatoknál mindenkit egyenként értékelnek, a kűrben azonban a különböző képeket több tornász közösen hajtja végre, és a versenyen elért helyezéshez csak a közösen elért összesített eredmény számít.
Éppen ezért egymás iránt tanúsított bizalom és az összetartás egy voltizs csapatban rendkívül fontos. Aki lovastornázik, az a civil életben is kiválóan hasznosítható együttműködési készségre tesz szert, a későbbiekben gyakran ezek a tulajdonságok tesznek valakit képessé a különleges teljesítményeket elérésére az élet minden területén.
Szárnyalj velünk Te is!
A Budapesttől autóval csupán 15 percre lévő Sóskúti Lovas és Élményparkban működő Szárnyaló Lovas Sport Egyesület alapítója és elnöke, Páska Ildikó több, mint húsz éve kimagasló eredményességgel vezeti csapatát. A nemzetközi szinten is elismert lovastorna edző és lovastorna szakági elnök célja, hogy a tanítványok igazi lovasokká váljanak, megtanuljanak kitartóan küzdeni egy célért, a közösségen belül pedig egymást segítve jussanak előbbre. Ildikó 2005 óta aktívan részt vesz a Testnevelési Egyetemen a lovaskultúra- oktató képzésben és az edzőképzés alakításában.
„A lovassportok utánpótlásának nevelése, oktatása és versenyeztetése volt a cél az egyesület eddigi 10 éves működése során. Az elmúlt évek alatt 4 éves kortól egészen a felnőtt korosztályig biztosítottunk lehetőséget a lovastornára, lovaglásra. A Szárnyaló Lovas Sport Egyesület nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el a lovastorna sportágban: országos bajnokságokon a legtöbb bajnoki címet versenyzőink nyerték, 2010 Európa Bajnokság junior csapat 4. hely, 2016 CVI nemzetközi verseny junior csapat 1. hely, egyéniben többszörös nemzetközi győzelmek sora (2013, 2014, 2015)” fogalmazta meg Páska Ildikó.
„Az egyesület rendszeresen tart nyílt napokat, ahol az edzések bemutatása után a jelentkezők igazi lovon és műlovon is ingyenesen kipróbálhatják a lovastornát. Akrobatikus tornaedzéseinket kezdőknek a sóskúti Andreeetti Károly Általános Iskola tornatermében, haladóknak a Testnevelési Főiskola kitűnően felszerelt tornász termében tartjuk. Lovas edzéseinket az Érd-Budaörsi régió egyik legkitűnőbb, legjobban felszerelt lovardájában a Sóskúti Lovas és Élményparkban tartjuk, ahol a szülők az edzéseknek otthont adó, fedeles lovardába betekintést nyújtó, kitűnő konyhával rendelkező étteremben várhatják meg a lovastorna edzésen részt vevő gyermekeiket.
Következő nyílt napjaink:
április 22. szombat 16-18 óráig
május 6 szombat 16-18 óráig
május 20 szombat 16-18 óráig
A nyílt napokon minden kis jelentkező játékos formában, ingyenesen kipróbálhatja a lovon való tornázást!
Bővebben: www.voltizs.hu
