A budaörsi könyvtár terme teljesen megtelt Steinhauser Klára szerda esti könyvbemutatóján: annyian voltak, hogy az ajtó elé plusz székeket kellett beállítani az érdeklődők számára.
Steinhauser Klára legújabb, Városunk kapui és pinceajtói című kiadványát tehát tegnap este telt ház előtt mutatták be a Gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárban, ahol a kötet létrejöttéről a szerkesztő, a Budaörs Óvárosáért Egyesület képviselője beszélt.
„Egyesületünk 2017-ben felvállalta, hogy elkezdi összegyűjteni azokat a fennmaradt emlékeket, amelyeket még nem építettek át vagy nem bontottak el, illetve azokat a szobrokat és alkotásokat, amelyeket sokszor maguk az itt élők sem ismernek. Ezért készülnek hát ezek a kis könyvecskék, amelyek egyrészt megőrzik az akkori állapotot, másrészt pedig ha kinyitják a könyvet, akkor a közepe táján az egyik kettős oldalon egy térképen hellyel jelölve meg tudják nézni, hol vannak találhatók ezek az emlékek” – mondta a megnyitón Morvai Ágnes, a Budaörs Óvárosáért Egyesület képviselője. „Érdemes lenne a gyerekeket kis kirándulások keretében levinni és megnézegetni ezeket, és talán Önök is meglepődnének, hogy mennyi minden van itt a városunkban, amiről talán még Önök sem tudnak” – tette még hozzá.
A Városunk kapui és pinceajtói (2017) fotóit Ambrus Józsefné Eck Mária készítette 2007 óta, az egyes kapukhoz tartozó történeteket pedig Steinhauser Klára gyűjtötte. A kötet, amely Budaörs Város Önkormányzatának támogatásával jött létre, összesen 60 kaput és pinceajtót vesz számba a Budapesti út 73-as számtól indulva a Szabadság út 102-ig, majd pedig keresztül-kasul bejárva a Kő-hegy környékét. A bemutatott kapuk és pinceajtók között van régi és elhanyagolt, de újjáépített és nagy becsben tartott is. Egy biztos: mindegyik méltó arra, hogy itt élőként felkeressük és legalább egy pillantást vessünk rájuk.
Névjegy
Steinhauser Klára 1984 óta él Budaörsön, azóta foglalkozik a település múltjával és hagyományaival. A témában több kiadványt is jegyez, amelyek – ahogy a megnyitón elhangzott – a budaörsi könyvtár helytörténeti gyűjteményének szerves részét képezik. Minden műve két nyelven, azaz magyarul és németül íródott. Első, Régi Budaörs című képes kötete 2002-ben jelent meg, amelyet a Régi budaörsi családok három kötete (2004, 2007 és 2011) követte. A Hazára leltünk Budaörsön 2005-ben jelent meg, amely az újratelepítés témáját járta körül fantasztikus fotókkal, valamint ugyanebben a témában közreműködött Dr. Grósz András Jogfosztások Budaörsön című kötetében is. A Városunk kincsei (2013, 2014) kétkötetes sorozatában Budaörs régi épületeit, szobrait, az Emlékezzünk elődeinkre (2016) című kötetben pedig a budaörsi svábok életét, történeteit mutatta be.
