Az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva a kormány rendelete szinte megszüntette a munkavállalók sztrájkjogát. Tegnap számoltunk be arról, hogy emiatt az Illyésben polgári engedetlenség miatt 48 tanár nem tanított. Az ő kiállásuk azonban egy kialakulóban lévő, országos sztrájkhullám része. És bár egyelőre nem világos, hogy megtartják-e a például a mozdonyvezetők a március 10-ére, illetve a pedagógusok a március 16-ára meghirdetett sztrájkot, váratlanul újabb munkabeszüntetést is kilátásba helyeztek, ezúttal az olajipar dolgozói. A helyben.hu információi szerint nincs még bérmegállapodás a gyógyszer-, a gumi-, és az alumíniumiparban sem.
Tovább éleződik a helyzet, fokozódik a hangulat az ágazati bértárgyalásokon. A hírek szerint sztrájkbizottságot alakítottak a MOL szakszervezetei. Az olajipari-, a vegyész- és a bányász szakszervezet az ellen tiltakozik, hogy a munkáltató egyoldalú bérfejlesztést hajtott végre. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Székely Tamás szerint a vállalat vezérkara egyezség nélküli, mindössze 7 százalékos béremelést jelentett be, de ezt az ajánlatot a magas – 8 százalékot is elérő – infláció miatt a dolgozók képviselői elutasították. Az egyoldalúan bejelentett béremelés miatt tiltakozásul sztrájkbizottság alakult, és a közeljövőben demonstráció is szerveznek.
Közben folytatódik a pedagógusok engedetlenségi akciója. A budapesti Szent László és a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai után a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanári karának többsége is részt vett a tiltakozó akcióban, és újabb iskolák jelezték, hogy figyelmen kívül hagyják a kormány fenyegetését, és nem tartják meg az óráikat. Van, aki magányosan, névtelenül küzd az igazáért. A szakszervezetek viszont azt jelezték, hogy készen állnak arra, hogy drasztikusabb eszközhöz is folyamodjanak. Mindenesetre a kormány már magasabb pedagógusbért helyezett kilátásba, amit a tárca egyelőre csak választás utánra tud elképzelni. Székely Tamás azt nyilatkozta, hogy a szakszervezeti szövetség mindenképp kifejezi majd a szolidaritását, ahogy korábban utcai demonstrációt is tartottak.
Azt tehát egyelőre nem lehet tudni, hogy országos akcióvá válhat-e a pedagógusok, az olajipari dolgozók vagy a mozdonyvezetők tervezett sztrájkja. Székely Tamás azt nyilatkozta, hogy egyelőre nincs bérmegállapodás a gyógyszer-, a gumi-, és az alumínium iparban sem, ahol a magas infláció miatt ugyancsak kétszámjegyű fizetésemelést akarnak elérni az ágazati szakszervezetek. Ugyanis nagyon sok helyen legfeljebb az infláció mértékében emelik a béreket. A felsorolt szakmák még tárgyalnak, egyelőre nem jelentettek sztrájkot, de nem is cáfolják a munkabeszüntetés lehetőségét.
Komoly munkahelyi feszültségeket okoz – mondja Székely –, hogy a minimálbér, illetve a garantált minimálbér bejelentett, viszonylag nagyobb arányú emelkedésének az a következménye, hogy a bértábla közepén lévők fizetését csak kisebb mértékben emeli a munkaadó, ami „bértorlódást” okoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek 260 ezer a fizetése, amit, ha az infláció alatti mértékben — mindössze 6-7 százalékkal, kb. 15-20 ezer forinttal emelnek –, az bizony az alacsonyabb bérek emelkedésének arányához viszonyítva nagyon kevés. Így a bértorlódás miatt egy sor ágazatot elhagyhatnak a közepes jövedelmű munkavállalók.
A mozdonyvezetők bejelentett sztrájkját a kormány úgy próbálja leállítani, ahogy a pedagógusokét, vagy korábban a légi irányítókét. A veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájk idejére olyan mértékű kötelező szolgáltatást írnak elő, amely nem is minősült munkabeszüntetésnek. Ebben az ügyben első fokon a bíróság a mozdonyvezetőknek adott igazat. De bekövetkezhet az a helyzet, hogy a kormány szigorú rendelettel ezt a sztrájkot is letiltja, csakúgy, mint a pedagógusoknál. Emlékezetes, hogy a tanárok munkabeszüntetését az elsőfokú döntés még jogszerűnek tartotta, de később az ítéletet megváltoztatták. Rövidesen a Kúria foglalkozik az üggyel, szakértők szerint azonban a politika ezzel rátette a kezét az ügyre. A szakszervezetek azonban a nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet.
A kormányzati intézkedések aligha kényszerítik meghátrálásra a sztrájkot hirdető szakszervezeteket – nyilatkozta Kordás László, a szakszervezeti szövetség korábbi elnöke, ma a DK politikusa. Kordás úgy látja, hogy a fokozódó kormányzati nyomás csak még jobban összetartja az érdekvédelmet, miközben a kormány erőből igyekszik a sztrájkot akadályozni. Ezt csinálja a Fidesz kormányzata már a 2010-es hatalomra kerülése óta, hisz az első intézkedéseinek egyike volt a sztrájk feltételeinek szigorítása, illetve a sztrájkjog szűkítése.
Kordás László szerint a gazdaság különböző területét szabályozó törvényekben a politika olyan szigorral írta elő az úgynevezett elégséges szolgáltatást, hogy ma már szinte sehol nem lehet sztrájkolni. A folyamat tíz éve az egészségüggyel kezdődött, de mára már a pedagógusok, vagy a vasutasok is csak nehezen sztrájkolhatnak. Holott az országban érezhetően nő az elégedetlenség, a szakszervezetek csak közvetítik a társadalom hangulatát. Az a legrosszabb, ha egy ilyen helyzetben nem a párbeszéd eszközeit alkalmazza a kormány, hanem erővel igyekszik a helyzetet megoldani. Ahogy a MOL is egyoldalúan egyszerűen lezárta a bértárgyalást.
Az ilyen hatalmi erőfitogtatás hasonló erejű és stílusú reakciót vált ki, aminek következményeként a kormány újabb erőszakra kényszerül. Ez a történelembe mindig így volt, ahelyett, hogy meghallgatná és együttműködéssel igyekezne megoldani az érdekcsoportok problémáját. Miután nem ezt az utat választotta, a kormány maga lett a probléma forrása. A DK képviselője elmondta: egyetért azzal a felvetéssel, hogy a sztrájkot tiltó kormányrendelet egyenes alapjogot sért. Jogilag ugyan van sztrájkjog, de nem lehet alkalmazni. Úgy viszont nem lehet sztrájkjogot gyakorolni, hogy a munkavállaló közben a munkáját is elvégzi. Ez sztrájkjog nyilvánvaló megtiprása.
Emiatt egyre több helyen elégedetlenek a munkavállalók, és látják, hogy a pedagógusok nem adják fel. Miután a társadalom kétharmada egyetért a pedagógusok törekvéseivel, ráadásul elégedetlen saját helyzetével, ezért a szakszervezeti tagság indítja el a mozgolódást. Ez történik az egészségügyben, ahol alacsonyak a bérek, rosszak a munkakörülmények, de a versenyszféra több nagyvállalatánál is. Ebből az elégedetlenségből könnyen kialakulhat egy sztrájkhullám Magyarországon.
Forrás: helyben.hu
