Nem volt az iskolában szénmonoxid mérgezés, ez most már biztos; és a pedagógusok nem egyformán elégedettek vagy kevésbé elégedettek a most kapott béremeléssel – derült ki a TV2040 tegnap esti riportjából. Turcsik Viktorral a Herman Ottó Általános Iskola igazgatójával e két kérdésről beszélgetett Kállai Lajos műsorvezető.
Az Országos Mentőszolgálat közleménye szerint január 31-én egy budaörsi általános iskolából délelőtt hét tíz év körüli kisgyereket vittek kórházba szén-monoxid mérgezés gyanújával – írtuk meg mi is aznap. Estére azonban kiderült, hogy az OMSZ közösségi oldalán téves információk jelentek meg, ami komoly riadalmat okozott a szülők körében. Kállai Lajos ezért a február 16-i esti Hétközben című műsorban elsőként erről kérdezte vendégét, Turcsik Viktort a Herman iskola igazgatóját. Aki elmondta, hogy valóban 7 gyereket vittek el a mentők, de csak 1 gyerek szervezetében volt magasabb a szénmonoxid szint, mint a megengedett, és azt biztosan tudjuk, hogy ő sem az iskolában szívta be. Viszont azt megmondani, hogyan mérgeződött meg „szenzitív dolog”, és az iskolában nem vizsgálták már tovább az okot. A többiek pedig, akik rosszul lettek, valószínűleg attól, hogy hallották, meglátták a valóban megmérgeződött társukat és pszichésen produkálták a tüneteket. Tanulság? „Hogy milyen eszelősen gyors az információ áramlás”, nevezetesen az OMSZ oldalán már kint volt a valótlan poszt, „amikor még semmit nem tudtunk”. „Elvárás volt a szülőkről, hogy mi is azonnal reagáljunk, de még akcióban voltunk”, és „nagyon nehéz volt lecsillapítani a kedélyeket. Igen, most már tudjuk, hogy a mentéssel párhuzamosan kommunikálni kell és erre protokollt dolgozunk ki.” De mivel az OMSZ oldalán megjelent miatt még a kórházban is azt mondták, hogy nem hisznek az iskolának, az iskola a tankerületnél panaszt is tett, aminek még nincs folytatása. Az iskola azonban nem önálló jogi személy, tehát csak a tankerületi igazgató teheti meg, hogy például feljelenti a „rémhír” terjesztőt. „Az iskola hivatalos Facebook oldalát használjuk, illetve nyilatkozhatunk országos médiának is. De sajnos hírértéke nem annak volt, hogy az OMSZ poszt nem igaz.”
A másik kérdéskör a tanárbéremelés volt az interjúban. Mint megjelent, a kormány célja, hogy 2024-ben a pedagógus átlagbér elérje a diplomás átlagbér 71,8%-át. A diplomás átlagbér 2024-re előzetesen számított összege 936.513 Ft, a pedagógus átlagbérnek tehát legalább 672.416 Ft-ra kell emelkednie. Ennek érdekében 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2 %-os illetményemelést kell biztosítani a pedagógusoknak, valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára.
A januári emeléskor 30 százalékos béremelés jött ki a hermanos pedagógusoknak átlagosan. Ezzel – ahogy országos szinten is – a gyakornokok és fiatal pedagógusok, akiknek nem kell szja-t befizetni, elégedettek, de az idősebb dolgozóknak kisebb, átlagosan 25-26 százalékos lett az emelés, amivel elégedetlenebbek. „És arra várunk, mi lesz a következő naptári évben a további béremelés. Ha a beígért 20 százalék körül lesz, akkor talán eléri összességében az inflációt” – mondta az iskola igazgatója. Hozzátéve: az már kérdés, hogy ez mire elég, „a jóllét még nincs meg, de a magyar össztársadalomban sincs meg.” További gond, hogy a nem pedagógusok a takarítótól az iskola titkárig minimálbéren vannak, „most értük kell küzdeni”.
Az interjú hanganyaga:
A teljes műsor: ITT nézhető meg.
