Két tavasz múlt el Nyitnikék nélkül a koronavírus miatt, de kárpótlásul az idei nagyon remekül sikerült. Tegnap délután a szokásos mag- és növénybörze és a Zippel-Zappel óvodásainak hagyományossá vált fellépése mellett érdekes előadásokat hallhattak, akik meglátogatták ezt a tavaszköszöntő programot.
Először a budaörsi Kertészek és Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Köre egyesület történetét, céljait és tizenhat éves fennállásuk jelentősebb eredményeit mutatta be Baráthné Bátai Beatrix. Közülük különös hangsúlyt fektetett a régi budaörsi őszibarack fajták megmentésére fordított erőfeszítéseikre. A program jelenleg is tart, őszibarack oltványokért fel lehet iratkozni, ősszel lesznek kiosztva a mandula alanyra oltott fácskák.
Solti Réka egyike a Nagy Sándor Lászlóné Nyíri Ágnes kertjének művelői közül. Ági néni két éve, az első budaörsi kertbarátok világnapján ajánlotta föl néhány veteményes ágyását közösségi kert használatra. Réka családja az egyik a három közül, akik az első szezonban éltek ezzel a lehetőséggel, s erről számolt be egy képekkel teli előadás során. Tanulságos kertészeti tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával, de arról is beszámolt, hogy Ági néni révén a közösségi kertművelés e formája lényegesen gazdagabb élményekben részesítette nem csak őt és férjét, de kisgyermekeit is.
A gleccserolvadástól a hűtőszekrényünkig avagy hogyan legyünk környezettudatos budaörsiek című előre meghirdetett előadást Vadovics Kristóf, a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója tartotta. „Az intézet segíti Budaörs Város Önkormányzatát a fenntarthatósági és környezetvédelmi törekvéseiben. Az önkormányzat és az intézet korábban is együttműködött a Fenntartható Fenntartó projekt keretében. Az előadás, melynek célja a lakosság számára tájékoztatás és ismeretátadás volt, a „Klímastratégia kidolgozása és klímatudatossági szemléletformáló programok megvalósítása Budaörsön” című projekt részeként valósult meg.
Az előadás legfontosabb üzenete az, hogy a magánember, illetve háztartási keretek közt is lényegesen befolyásolható a klímaváltozás és a fenntarthatóság. Egy alma példáján mutatta be, hogy több, mint tízszer nagyobb szén-dioxid kibocsátást jelent, ha nem a kertünkből szedjük az almát, hanem például egy tengerentúli szállítmány révén jutunk hozzá. A szén-dioxid ugyanis az a gáz halmazállapotú vegyület, ami az üvegházhatás felerősítéséért részben felelős, ami a klímaváltozást természetellenesen gyorsítja.
A klímaválságot nem szabad kicsiny problémának tekinteni, Vadovics Kristóf elmondta, hogy a 1,5 °C-kal melegebb átlagos légköri hőmérséklet (az iparosodás előtti korokhoz képest), sok, gondoljunk csak arra, hogy az emberi test hőmérsékletét tekintve sem mindegy, hogy 36,6 °C, vagy 1,5-tel több, azaz 38,1 °C, ami már egy lázas állapot.
Ahhoz, hogy ezt csökkentsük, sokkal kevesebbet kellene repülőre ülnünk (ez elsősorban azokra vonatkozik, akiknél rendszeres, hogy egy hétvégére kiruccannak Európa valamelyik nagyvárosába), minimális mértékben kellene használnunk autót, és egyáltalán, mindenben a legkevesebb energiát igénylő megoldást kéne választanunk, illetve az energiaforrásainkat a folyamatosan megújulni képesekre cserélni a jelenleg domináló kőolaj és földgáz helyett.
Magyarországnak világviszonylatban kisebb a szén-dioxid kibocsátása és a Földet terhelő felesleges fogyasztása is, de még így is majdnem kétszerese annak, amit ez a bolygó elbír.
