A szigetországban átvennék a projektmódszert
Csodálkozó japán óvodapedagógusok; szelíd, vidáman játszó gyerekek a tartalmas óvodai tevékenységen. Ezt láthatta, aki jelen volt a Budaörsi Csicsergő Óvoda Süni csoportjában január 8-án délelőtt. A távol-keleti országból tíz óvodavezető jött Magyarországra, többek között Budaörsre tanulmányozni az úgynevezett projektmódszert, amelynek lényege, hogy az óvónő partnernek tekinti a gyerekeket mindennapjaik megtervezésében és az együttlét minden pillanatában. Közösen döntik el, milyen témával foglalkozzanak, mit csináljanak.
A Süni csoport óvodásai ezen a délelőttön a maguk kedve szerint készítettek egyéni technikákkal lóherét és malackát; Hamupipőke játékban válogathattak lencsét és babot, majd újévköszöntő népszokást mutattak be a vendégeknek. És természetesen a szokásos játékok is lekerültek a polcokról. A japán vendégek mosolyogva, ültükben is hajlongva fogadták, amikor a gyerekek a maguk készítette újévi finomságokat nyújtottak át nekik, majd táncba hívták őket magyar népzenére.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődnek pedagógiai módszerünk iránt. Célunk, hogy fejlesszük a gyerekek önállóságát, együttműködési és szociális készségeiket” – mondta el a Budaörsi Naplónak Veres Gáborné, a Budaörsi Csicsergő Óvoda vezetője.
A projektmódszernek köszönhetően a gyerekek megtanulnak alkalmazkodni, kompromisszumot kötnek egymással, élnek a felkínált választási lehetőséggel. A japán vendégek azt figyelték, hogyan működik együtt az óvodapedagógus a gyerekekkel.
A szigetországból évtizedek óta járnak Magyarországra a HANI Alapítvány szervezésében japán óvodapedagógusok. Az alapító Hany Kyokó zenetanárnő és karmester Kodály Zoltán hívására 1958-tól kilenc éven át tanulmányozta a magyar zenei nevelést, nyelvet és irodalmat. Hazatérve alapította meg a Kodály Nevelési Esztétikai Intézetet, amelyhez ma már 607 óvoda kapcsolódik. Ezeket az intézményeket a köznyelv Kodály-óvodáknak hívja.
Hornyán Anna, a Süni csoport óvodapedagógusa, akinek foglalkozását megnézték a japán vendégek, kérdésünkre elmondta, hetekkel ezelőtt a gyerekekkel közösen döntötték el, hogy januárban újévi témákkal foglalkoznak. „A véleményük ugyanolyan fontos, mint az enyém. Együtt alakítjuk napirendünket, a részleteket is megbeszéljük. A népszokások megismerésén kívül kreatív és játékos programjaink vannak. A kicsik szeretik a szerencse jelképeit elkészíteni a négylevelű lóherétől kezdve a szerencsehozó malackáig. A japán vendégek fogadásának lényeges részleteit is a gyerekek találták ki. Ők döntötték el, hogy salátát készítenek, a vendégeknek szerencsehozó szimbólumokat adnak ajándékba. Az óvodapedagógusra a mentor szerep hárul és a közvetett irányítás. Jól megfogalmazott gondolkodtató kérdései véleménycserére, egyezkedésre készteti a gyerekeket, a pedagógus stílusa pedig mintaként szolgál.”
„A gyerekek itt azt csinálják, amit szeretnek, mindent felszínre hoznak, ami bennük van. Őket nem utasítja senki, hanem választhatnak. Sőt, ennél többről van szó: maguk találják ki, hogy mivel foglalkozzanak” – fejtette ki lapuknak Körmöci Katalin, az ELTE mestertanára, óvodapedagógus, aki projektmódszer hazai elterjedésében úttörő szerepet vállalt.
Kérdésünkre – készült-e felmérés a gyerekek óvodás kor utáni teljesítményéről, például arról, hogyan állják meg a helyüket az iskolában –, elmondta, mérést nem végeztek, „de egyértelmű, hogy az innen kikerülő gyerekek az élet problémáit jobban kezelik, döntésképesek, el tudják mondani véleményüket. Például ki tudják fejteni, hogy miért és mit akarnak. A módszernek köszönhetően jó kommunikációs képesség fejlődik ki a gyerekben, ami átsegíti az esetleges problémákon.”
Kanno Kazumi zenepedagógus a Budaörsi Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a japán óvodavezetőket nagyon érdeklik a magyarországi óvodapedagógiai módszerek. Egy hétre jöttek, minden nap más intézményt látogatnak meg. Különösen azt figyelik, miként valósulhat meg a gyerekek akaratérvényesítése az óvodai csoportban. Ez izgalmas kérdés a japánoknak, mert náluk minden „vezényszóra”, egyszerre történik. A Budaörsi Csicsergő Óvodában tapasztalható szabadság elképzelhetetlen a szigetországban.
Kitamura Yosie vezetőóvónő úgy látja, kollégái különösen érdekesnek találják, hogy az óvodapedagógus a gyerekekkel közösen dönt. A japán rendszerben az óvodai foglalkozás témáját és tartalmát mindig az óvónő határozza meg a keretek meghúzásával, miközben a körülmények biztosítására törekszik. Meglepő számukra, hogy a Budaörsi Csicsergő Óvódában külön-külön mindegyik gyerekkel beszélget az óvónő, hozzáér, sőt puszit ad, ami Japánban nagyon ritkán fordul elő.
Írta és fotók: Moldoványi Tibor
