A budaörsi modell
Három héttel a legújabb választási győzelme után beszélgethettünk Wittinghoff Tamás polgármesterrel, miután visszatért rövidke, ötnapos szabadságáról. Megpróbáltunk új dolgokat megtudni tőle, illetve azt is kértük, hogy reagáljon néhány, a kampány során vele szemben felhozott vádra.
Mi volt az első gondolatod a választási eredmény megismerésekor? Azon túl, hogy kitettél a Facebookra egy „köszönöm”-öt. Illetve azóta eltelt lassan egy hónap, amibe pár nap pihenés is belefért. Most hogy látod június 9-ét?
– Most is ugyanúgy látom, mint aznap. Én természetesen minden választáskor aggódom az utolsó pillanatig…
Hát, ez számomra nem természetes. Nem gondoltam, hogy aggódni szoktál.
– Pedig igen, sőt, akkor is minden egyes alkalommal stresszelek előtte, amikor beszédet kell mondanom. Egyszer egy jó nevű színész barátommal beszélgettünk erről, és megnyugtatott, hogy ez így jó, ő is így van a fellépések előtt, mert ha már rutinból menne, az hiteltelen lenne. És igen, a választások előtt is mindig aggódom, mert nem hiszek a közvélemény-kutatásoknak, a választás előtt egy hónappal és aznap este is úgy érzem, semmi nem biztos, amíg ki nem hirdetik az eredményt. Szokták tőlem azt is kérdezni, hogy a visszatérő jó eredmény minek köszönhető. Nehéz erre válaszolni, az biztos, hogy az emberek szeretik a stabilitást, s talán annak is, hogy akár a fiatalokkal, és persze az idősebbekkel is, nagyon közvetlen a kapcsolatom. Nagyon sok budaörsit ismerek, érzik, hogy odafigyelek, odafigyelünk rájuk. Nyilván sok hibát elkövetek, elkövetünk, de mind én, mind a hivatal törekszünk rá, hogy a legjobbat hozzuk ki a település adottságaiból. Persze, vannak, akik ezt vitatják, és ez így van jól, mert különben nem lenne kontroll. Összegezve: egy hónap után is az van bennem, hogy nagyon jól esett a visszaigazolás, s bár reméltem, hogy így lesz, nem tudhattam biztosan.
Előtted készítettem interjút Decker Ádám világbajnok vízilabdázóval, aki úgy fogalmazott, hogy „Budaörs nagyon jó hely, ami talán azért alakult így, mert ide azok költöznek, akiknek máshol, például Budapesten elegük lett valamiből, és tesznek érte, hogy itt tényleg jobb legyen. (…) azért jó Budaörs, mert jó emberek lakják”.
– Örülök neki, hogy Decker Ádám ezt mondta. Pár hete a BSC100 éves évfordulójának az ünnepségén megszólították Fábián Lászlót, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárát, tőle azt hallhattuk, hogy Budaörsön olyan élénk a sportélet, amit akár egy megyei szintű Szeged is megirigyelhetne. Mások, egy baráti beszélgetéseken pedig azt fogalmazták meg, hogy azért jöttek Budaörsre, mert azt érzik, ez a város szabadabb, nyitottabb, toleránsabb más hazai településeknél, tehát egy kicsit olyan, amilyenné tenni szeretnénk.
Hogy telt a nyár eleji pihenés?
– Öt napot sikerült a család kérésére kiszakítani a választás után, mivel most lettek 18 évesek az ikrek, és ki tudja, hány alkalom van még, amikor együtt tudunk négyen elmenni valahova. S ha már arról beszéltünk, milyen a szabad világ, hát egészen lenyűgöző. Koppenhágában voltunk, Dániában. Sokat meséltek róla, de más megtapasztalni. Nyüzsgő, kedves, nyitott, barátságos. S ami megütött, hogy akár merre mentünk, a közintézményeken mindenhol ott volt az európai uniós és az ukrán zászló is, a szolidaritás jeleként. Majd amikor átmentünk Malmöbe – egy hosszú hídon egy órai utazással lehetett átjutni Svédországba -, ott szintén minden ezt üzeni, hogy a skandinávok nyitottak és toleránsak. Nem a megélhetésért való aggodalom ül ki az emberekre, mint itthon, hanem a vidámság, a közvetlenség, a nyitottság.
Tervezel még további szabadságot?
– Évek óta visszatérő program Szentgyörgy-hegyen, nem messze a szigligeti strandtól a barátainkkal közös apás tábor, idén még nyitottak rá az ikrek. Ezt mindig nagyon várom. Hétvégente pedig, ha tehetjük, irány a Balaton.
És akkor egészen más téma. A kampány hajrában megjelent egy táblázat az interneten Budaörs állami bevételeiről és az elvonásokról, amivel a kihívóid azt akarták igazolni, hogy nem igaz, miszerint nettó befizetők lennénk. Vége a kampánynak, a poszt el is tűnt az internetről, de tegyük helyre! Mennyit kapott Budaörs az államtól az elmúlt években, és mennyit fizetett be?
– Ez a tipikus fideszes kommunikáció, amiben nemcsak a múlt változik folyamatosan, hanem a jelenben is mindenről tudnak egy alternatív „valóságot” mondani. Azt már megszoktam egyébként, hogy amikor a helyi fideszesek a költségvetésből idéznek, nem akarják például megérteni, hogy az „irányítószervi támogatás” még egyszer szerepel az intézmények kiadásainál is és ezeket nem lehet összeadni. Egy hasonlattal: ha a családnak van évi 12 millió jövedelme és ebből a gyerekekre költ 2,5 milliót, akkor nem 14,5 milliója volt. Az pedig végképp érdekes, hogy 2024-ben hogy merült fel egyáltalán a 2011-es adósságkonszolidáció, amit hozzászámoltak az államtól kapott pénzhez. Miként néz ki ténylegesen a város egyenlege az állammal szemben? Már 2017 (ekkor vezették be a szolidaritási adót) előtt sem volt elegendő az önkormányzatoknak kötelezően előírt állami feladatokra számukra utalt pénz. Körülbelül a szükséges összeg felét vagy annál is kevesebbet kaptunk, a másik felét saját forrással egészítettük ki. Majd 2017-ben bevezették az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást. Ezt a két számot kell szembe állítani egymással: mennyi plusz „adót” kell befizetnünk, illetve mennyi állami támogatást kapunk. Ebben a hét évben, tehát 2007-től 2024-ig a város az államtól 16,978401 milliárd forintot kapott, kerekítve 17 milliárdot, és az általunk befizetett szolidaritási hozzájárulás 23,137325 milliárd forint, tehát az egyenleg -6,2 milliárd forint, mi ennyivel fizettünk be többet, mint amennyit kaptunk. Évekre lebontva minden egyes évben nettó befizetők voltunk. Amit amúgy a bíróság is elismert, hiszen több pert indítottunk ez ügyben. Számunkra kedvező jogerős döntés pedig végül azért nem született, mert az Alkotmánybíróság működési szabályzatában az áll, hogy ameddig az állami költségvetési hiány meghaladja a GDP 50 százalékát, addig nem foglalkozik költségvetést érintő esetekkel. S mivel a magyar állam olyan szinten van eladósodva, hogy emiatt EU eljárás indul, nincs rá remény, hogy változik a helyzet.
Nagyon leegyszerűsítve: jelenleg jó a város, illetve az önkormányzat anyagi helyzete vagy nem?
– Budaörs anyagi helyzete abszolút jó lenne, ha nem kellene mindig attól tartani, hogy milyen újabb, számunkra hátrányos kormányzati ötletek születnek. Tíz éve mondogatom: ha minket békén hagynának és akár egy forintot nem kapnánk az államtól – ami amúgy Európában példátlan lenne -, akkor is remekül el tudnánk látni a feladatainkat a saját bevételeinkből.
Évekkel ezelőtt már kérdeztem, de újra felmerül bennem: miért vagy ennyire aktív a közösségi oldalakon? Tényleg te magad válaszolsz ott?
– Igen, ezt sokan nem hiszik el, de mindkét (közéleti és magán) profilomnál én magam kommentelek. Egyébként azt is szememre vetették a kampányban, hogy miért foglalkozom a helyi ügyeken túlmutató politikával. Egyszerű a válasz: mert vannak, akik adnak a véleményemre. Másrészt a „nagypolitika” kihat a helyi mindennapjainkra is. De a közösségi oldalakon sok helyi információt is megosztok. És sokszor talán a kevésbé fontosnak tűnő kérdések alatt is (mondjuk, hogy kell-e a szúnyogot irtani vagy nem szabad; kell-e vizes játszótér vagy nem) olyan beszélgetés alakul ki, amiből az ember tanul. Bár Löfler Dávid (fideszes képviselő) szinte minden alkalommal elmondja, hogy legyen több közmeghallgatás, szerintem a világ meghaladta ezt a fajta kommunikációt. Évente legyen egy annak, aki szeretné élőben és nyilvánosan elmondani, ami foglalkoztatja, ezért mi a pandémia alatt is megtartottuk. De a rendszeres kapcsolattartásra ott a telefon, az email, az egyéb informatikai alkalmazások. Most is itt van egy elektronikus levél, amit olvasás után küldök tovább az illetékes irodavezetőnek, és mire a közmeghallgatást kiírnánk, már régen megoldottuk a jelzett problémát.
Szeptember 30-ig a jelenlegi képviselő-testület marad hivatalban, ami nálunk két ember (Gergely István és Kisfalviné Lauber Andrea) szempontjából érdekes a 15 fős testületből. Viszont ez nem mindenhol van így. Láttad a fővárosi 12. kerületben kialakult vitát a leköszönő fideszes polgármester Pokorni Zoltán és utódja, a kutyapártos Kovács Gergely között?
– Igen, láttam és csalódtam Pokorni Zoltánban – aki nem indult már, tehát mindenképpen vissza akart vonulni -, mert őt azon kevés fideszes közé soroltam, akivel érdemi párbeszédet lehet folytatni. Ám az, hogy már az őszre vonatkozó döntéseket hoztak, nem elegáns. Úgy érvelt, hogy a mostani döntésekért a felelősség még őket terheli. De ha most egy szabályozási tervet úgy változtatnak meg, hogy az jóval kedvezőbb lesz egy befektetőnek, később már csak kártérítési perek sorozata árán lehet visszaállítani a mostani helyzetet.
A környékünkön új polgármester lesz még Biatorbágyon, Törökbálinton, Diósdon, Solymáron. Szoros eredménnyel, de Budakeszin maradt az eddigi. Lesz hatása ennek a településeink közös ügyeire?
– Teljesen mindegy volt eddig is, hogy hol, milyen politikai oldalon állt az aktuális polgármester, mindenkivel jól működtünk együtt. Budakeszin okozott ugyan feszültséget, amikor 2012-ben kiderült, hogy bár semmilyen törvényi kritérium nem támasztotta alá, nem Budaörs lett a járásközpont, hanem ők, azóta ezt is sikerült rendezni. Egyetlen komolyabb probléma maradt, hogy az építéshatóság így oda került.
A kampányban nagyon sok szó esett arról, hogy Budaörs telített, és nem jó, hogy egy régi családi ház helyére négy-öt lakásos társasház kerül. Erre a te válaszod jellemzően az, hogy sajnos elvette az állam az építéshatósági jogot az önkormányzatoktól. Ez tény. Az ellenzék válasza pedig az, hogy szigorítani kellene a Helyi Építési Szabályzatot.
– De már nem lehet. A kertvárosi részen ugyanis 15 százalékos a beépíthetőség és maximum két lakóegység építhető, például egy felnőtt gyerek a szüleivel közösen. A probléma az, hogy mire szembesülünk vele, hogy valaki kijátssza a szabályozásban meglévő szándékot, és mire Budakeszi reagál, addigra felépül a társasház. Sajnos látható, hogy van azért annak árnyoldala is, ha egy település nagyon népszerűvé válik. Erről Prága jut eszembe, ami nagyon vonzó turisztikai célpont, mégis mindig olvasom, hogy az ott élők lázadoznak, mert úgy érzik, elveszítik az életterüket. Miközben a bevételeik ebből származnak. Nagyon nehéz megtalálni a jó arányt. Nálunk sem azért drága az ingatlan, mert rossz hely Budaörs, hanem pont azért, mert vonzó, mert jók a szolgáltatások, jó itt élni. De ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor az árak mennek föl és amikor megürül egy régi ház, könnyebb rá találni vevőként egy építési vállalkozót, mint olyan vevőt, aki ott szeretne majd élni. Teljesen igazuk van azoknak, akik a túlzott beépítettség ellen lázadoznak, ám mi se tudtunk mást tenni, mint lázadozni, mert eszközünk nincs a megakadályozására.
Azért, hogy kinek, miben van igaza, azt differenciálnám. Miért lenne ugyanis ördögtől való, ha a Szabadság úton és a Budapesti úton, illetve az ahhoz közel eső kisebb utcákban tovább folytatódik a városiasodás és az egy udvarban hat, egykori istállókból lett apró lakások helyére akár többszintes, korszerű társasházak kerülnek?
– Sőt, az kifejezetten kívánatos, hogy megszűnjenek az egymás mögötti, nagyon alacsony komfort fokozatú ingatlanok, és a városképnek is jót tesz. A városközpont rehabilitáció pedig egy másik kérdés, hogy hogyan lehetne mégis megmenteni a régi belvárosi részt, több funkciót adva neki, a főút egy részét sétáló utcának átalakítani. Amit mi tizenvalahány éve terveztünk, hogy skanzenszerűen összekötjük a Templom tértől a Zichy majorig azt a területet szolgáltatásokkal, éttermekkel, de az ott élők egy része akkor megakadályozta. Ma viszont több tízmilliárd forintos beruházás lenne, amire mostanában biztosan nem gondolhatunk. Annak ellenére nem, hogy mint mondtam, jó a város pénzügyi helyzete, működőképesek vagyunk és fejlesztünk is, de bizonytalan, hogy az állami milyen, újabb anyagi terhet jelentő intézkedést hoz holnap.
Igen, fejlesztünk, erről ugyancsak találnak a júliusi lapunkban összefoglalót olvasóink. De például a főút néhány hónapja kezdődött, szakaszonkénti felújításához állami pénzt is kaptunk – hallhattuk kihívóidtól a kampányban.
– A főút állami kezelésben van, tehát nekik lenne kötelezettségük fenntartani. Csak miután nem tették és az út egyre rosszabb állapotba került, felajánlottuk nekik, hogy a felét kifizetjük a felújításnak, amire már nem mondhattak nemet. Vagyis nem ők adtak nekünk pénzt, hanem ha úgy tetszik, mi adtunk nekik, a város érdekében.
Egészségügy, oktatás, kultúra, sport, szociális háló…, mindegyikről órákat lehetne beszélni. A problémákról és a lehetséges megoldásokról is. Zárásként azonban hadd emeljek ki egy közös jellemzőt, amit hívhatunk budaörsi modellnek, nevezetesen, hogy magáncégek bevonásával biztosít az önkormányzat valamilyen szolgáltatást. Ilyen többek között a PostART, mint kulturális központ és az egészségügyi központ. Jó ez a modell?
– Egyrészt így kerülhetnek ezek a feladatok olyan emberek kezébe, akik valóban értenek hozzá. A kulturális központ esetében korábban támadtak, hogy miért adja az épületet az önkormányzat ilyen kedvező feltételekkel használatba. Mára azonban a PostART fogalommá vált a városban, különösen a fiatalok körében. Ami pedig az egészségügyi központot illeti: országosan a kórházak adósságállománya meghaladja a százmilliárd forintot, szülészeteket, szív- és érsebészetet zárnak be, évekig kell várni egy-egy műtétre. Régen meg kellett volna tehát teremteni a több biztosítós modellt. Nem vagyok egészségügyi szakpolitikus, de biztos vagyok benne, ha Budaörsön nem lenne a szakrendelő üzemeltetése magánkézben és nem lenne benne többek között a kiváló egynapos sebészet, akkor nem lenne fenntartható a szakrendelés sem. Sok kórházban nincs ennyi féle ellátási forma. Az állam, illetve a társadalombiztosító ugyanis csak az egyharmadát-felét téríti meg az üzemeltető cégnek a szakrendelések valós költségeiből, a különbözetet tehát a magánrendelésekből és a „fizetős” műtétekből teremtik elő. Természetesen, ezzel együtt, mi is érezzük ez utóbbi téren a problémákat és sok százmilliót fordítunk arra, hogy helyben sokkal magasabb színvonalú legyen az ellátás. De az kétségtelen, hogy az égető orvoshiány, az ésszerűtlen központi intézkedések ránk is kihatnak. De ezen a területen is számíthatnak ránk a budaörsiek.
EE
