Képzeljék el, hogy szemműtetre várnak!
Képzeljék el, hogy hónapokat várnak a szemészeti műtétjük időpontjára, majd lezajlik a műtét, azután jön a váladékozás, a látás romlása vagy a műtött szemen a látás teljes elvesztése, és a műtétet végző egynapos sebészetről kapnak egy telefont, hogy azonnal menjenek be a háttérkórházba. Most pedig képzeljék el azt is, hogy önök annak az egészségügyi intézménynek a vezetői, ahol a fertőzés történt.
Képzeljék el, hogy hónapokat várnak a szemészeti műtétjük időpontjára, és persze izgulnak, de közben azzal nyugtatják magukat, hogy a szürkehályog kezelése rutinműtét. Majd lezajlik a műtét, karácsony előtt pár nappal, és másnap minden nagyon jó, látnak rendesen. Azután jön a váladékozás, a látás romlása vagy a műtött szemen a látás teljes elvesztése, és a műtétet végző egynapos sebészetről kapnak egy telefont, hogy azonnal menjenek be a háttérkórházba, a Jánosba, ahol ugyanaz a doktornő újra fogja önöket műteni, mert az aznapi 22 beteg közül 12-nél valamilyen „közönséges” baktérium fertőzést okozott. Innen minden olyan, mint egy rossz álom. Újabb műtétek, sokkal kellemetlenebb, mint az eredeti, és persze ki tudja még, mikor lesz vége az egésznek.
Most pedig képzeljék el azt is, hogy önök annak az egészségügyi intézménynek a vezetői, ahol a fertőzés történt. Tisztában vannak ugyan vele, hogy a magyar kórházakban a hasonló fertőzések nagyon gyakoriak, és hogy ahol ilyen megesik, azt, ha lehet, eltitkolják. Önök mégis úgy döntenek, hogy nem sunyítanak, hanem egy nyilvános levélben kérnek bocsánatot a betegektől, és azonnal értesítik az állami népegészségügyi hatóságot, jöjjenek és vizsgálják ki, miként kerülhetett a fertőzést okozó baktérium a steril műtőbe. Miért pont oda. Hiszen aznap, ugyanakkor a másik műtőben is folyt a munka, és ott nem volt baj. Ahogy egyébként a mostani esetet megelőzően az elmúlt években a kötelező kórházi háttér igénybevételére tízezerből két beteg (az ellátásban részesülők 0,02 százaléka) szorult rá. De tudjuk, ez nem vigasz az érintett 12 betegnek. Ezért, mint az intézmény vezetői vállalják a felelősséget, hogy hibáztak, és az érintetteket – ki, ahogy szeretné – csoportosan vagy egyenként behívják egyeztetésre, hogy lehetőleg peren kívül, emberségesen megegyezzenek a kárpótlásról. És eközben folyamatosan maximálisan együttműködnek a hatóságokkal, hogy a rossz álom az önök számára is mielőbb véget érjen.
De az esetet a helyi média nyomán az országos sajtó is felkapja, és vannak, akik ’”horror klinikáról” írnak, meg hogy mind az egészségügyi központ, mind a budaörsi önkormányzat magára hagyta a betegeket. S miközben ebből egy szó sem igaz, már az egész város erről beszél, de önökön kívül, akik érintettek benne akár betegként, akár az egynapos sebészet dolgozóiként, senki nem tudja, nem tudhatja, mi is történt valójában. Ami a híradásokból tényszerűen kiderül, hogy a megállapított hiányosságok miatt Budapest Főváros Kormányhivatala büntető feljelentést tett, valamint 5 millió forint egészségügyi bírságot szabott ki. Ezt az intézmény be is fizette, a népegészségügyi vizsgálat után előírt fertőtlenítést és egyéb lépéseket megtette, majd jött az újabb kedvezőtlen hatósági döntés, hogy visszavonták, pontosabban a helyzet kezelése után sem adták vissza az egynapos szemészeti műtétek végzésére az engedélyt. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mivel a hatósági vizsgálat – egyelőre? – nem állapította meg név szerint senki felelősségét, hanem azt írta le, hogy emberi, higiéniai mulasztás történt, mindenki arra gondol, hogy biztos valaki nem mosott kezet vagy nem rendesen fertőtlenítették le a műszereket. Ez azonban nem ennyire egyszerű. De ki hibázott? És mit is mulasztott? Hát ezt még mindig nem tudjuk.
Végül képzeljék el, hogy önök azok egyike, akik ugyancsak hónapok óta várnak a szemműtétjükre és januárban lett volna esedékes. A történtek után persze még kevésbé megnyugtató, hogy a szürkehályog kezelése ma már rutin eljárás. Ahogy az is megfontolandó, hogy ne az itteni egynapos sebészetre várjanak tovább, hanem máshova menjenek. De hova? Ahol a statisztika szerint még több volt már a fertőzéses eset? S ha az itt műtő doktornőben, aki ugye az újraműtéseket is végezte, mert a Jánosban osztályvezető, még azok 12-en is bíznak, akiket a fertőzés ért, akkor önök miért vonnák meg tőle a bizalmat? Vagy akár az intézménytől? Azért, mert egyes politikusok szerint ez a szomorú történet most jó ürügy az elmúlt években folyamatosan fejlődő magánkézben lévő szakrendelő létjogosultságát megkérdőjelezni az államiakkal szemben? Meg fölhozni, hogy ki, kicsodája annak a polgármesternek, aki lassan 30 éve szálka az őt választásokon legyőzni nem tudók szemében? Tudomásunk szerint a műtétre várók nem akarnak máshol vagy mással műttetni, ezért a példátlan hatósági szigor, hogy az egynapos sebészet nem kapta még mindig vissza a működési engedélyét, számukra a legrosszabb.
Kapcsolódó cikkeink:
Tizenkét Budaörsön kezelt beteg szorult kórházi ellátásra műtéti szövődmény miatt
