A városközponton kívül a főút mentén, sőt a környező utcákban is áll magasodik jó néhány szobor: van köztük viszonylag újonnan, alig pár éve állított, de lassan kétszáz éves alkotás is.
Kezdjünk most városunk egyik legidősebb szobrával, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, és az Aradi utca és a Budapesti út kereszteződésénél áll. Nepomuki Szent János városunk védőszentje, az ő nevét viseli a római katolikus templomunk is. Nepomuki János (1350-1393) a hidak szentje és a gyónási titok vértanúja, aki még kínzásra sem szegte meg papi fogadalmát. A tekintélyt parancsoló, még ma is lenyűgöző szobrot Ritter Márton állíttatta 1852-ben.
Nem messze, a Szakály Mátyás utca 32-es számú ház előtt áll a Pieta, a Fájdalmas Anya emlékműve, amelyen Szűz Mária tartja karjaiban a halott fiát, Jézust. Az alkotást kis vaskerítés védi, mellette két nagy pad is áll az elmélkedők és pihenni vágyók részére. A szobrot Hauser Antalné, akinek három néma gyermeke volt, állíttatta az 1920-as években, majd a városi önkormányzat segítségével 2003-ban újították fel. A talapzaton a következő, ma már nehezen kivehető szöveg olvasható: „O Maria drücke Meines Sohnes Wunden So wie Du sie hast empfunden Tief in Meine Seele ein!” – azaz: „Ó, Mária, vésd lelkembe a Te fiadnak sebeit oly mélyen, ahogyan Te érzed!”
Ugyanebben az utcában, pontosabban a Szakály Mátyás utca és a Tátra utca kereszteződésénél található az új 1956-os emlékmű, amelyet most is virágok fognak körül. Monori Sebestyén alkotását 2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulójára emlékezvén avatták fel. Az emlékmű egy középen lyukas lobogót ábrázol, amelyen a trikolor színeit és sávjait külön-külön mutatja be a síkban is elcsúsztatva, ám ha körbejárjuk, egy adott szögből tökéletes egységet alkot, és úgy tűnik, mintha lobogna a szélben.
Innen pár száz méteres sétára áll Kossuth Lajos szobra az Ótemető mellett, a Kossuth és Nefelejcs utca kereszteződésénél. Kossuth Lajos (1802-1894) jelentős magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere és Magyarország kormányzó-elnöke volt, aki nagy szerepet vállalt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseiben. A szobrot Stremeny Géza készítette az önkormányzat felkérésére, avatása 2004. október 19-én történt meg, és azóta is tartanak itt minden évben megemlékezést. Az alkotás különlegessége, hogy egyszerre jeleníti meg a fiatal és az idős férfit: a két alak pillantása egybefonódik, így mintegy összeköti a két időpillanatot, és ezáltal teljes ívet alkot az életútban.
A városháza közelében, a főút mellett található virágos-fás parkban magasodik egy másik nagy hősünk, Hunyadi János bronzszobra. A Bíró Lajos készítette szobrot 2006. július 30-án, a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára emlékezvén helyezték a jelenlegi helyére, amely azóta a Hunyadi János park nevet viseli. A hős teljes vértben áll, jobb kezében kardot, bal kezében pedig pajzsot tart, amelyen holló és oroszlán látható. Az alkotás mögött félköríves elrendezésben nyolc kőkocka van a földbe süllyesztve, amelyen Hunyadi János életének főbb stációi olvashatók: 1407 – születésének időpontja; 1441-1446 – erdélyi vajda; 1443 – balkáni hadjárat; 1444 – várnai csata; 1445 – főkapitánnyá választás; 1446 – kormányzóságának kezdete; 1443 – rigómezei csata; 1456 – nándorfehérvári csata.
A következő, államférfit megjelenítő alkotás a lakótelepen, a Szivárvány utca 2-es számú tízemeletes mellett áll, a Szivárvány utca és a Puskás Tivadar utca kereszteződésénél. A körülbelül másfél méteres talapzaton II. Rákóczi Ferenc fejedelem mészkőből készült mellszobra látható, amelyet a Budaörsi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére állítottak 2008. április 29-én. Boros Péter alkotásával az 1703-1711 között lezajlott szabadságharcnak kívántak emléket állítani, amelyet II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) erdélyi fejedelem neve fémjelez. A szobrot magas, árnyat adó fák és színes virágok veszik körül, a közelében pad is áll a megpihenni vágyóknak.
A városháza mellett, a szökőkút közelében áll egy újabb, istenségnek látszó tünemény: ez a Városköszöntő szobor, amely Bajnok Béla alkotása. A magas, karcsú nőalak hosszú, leomló ruhában, egyszerű saruban áll, a kezében tartott táblán a következő felirat olvasható: 750 év. Ez utóbbi Budaörs legkorábbi írásos megemlítésére utal, hiszen a szobor felavatásakor, 1986. április elsején éppen ennyi évet ölelt fel városunk írásban rögzített történelme.
Fotók:Petőházi Emese
Kapcsolódó cikkek:
https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/kultura/hosok-es-szentek-a-templom-ter-szobrai
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/node/358
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/node/329
Felhasznált források: www.budaors.hu, budaors.varosom.hu, http://www.katolikus.hu/szentek/szent65.html
