… És nem is Neymar, se nem Cristiano Ronaldo, hanem a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) által tíz éve alapított díj első magyar nyertese, Zsóri Dániel. A Puskás-díjról annyit érdemes tudni, hogy minden évben a FIFA által kiválasztott tíz szép gól közül az kapja, melyre a legtöbb szurkolói szavazat érkezik. A kiválasztás szempontja nemcsak az, hogy különösen látványos legyen, hanem a gólt lövő játékos tisztasága (büntetlen az adott meccsen és nem doppingol) és a találat fontossága – legalább élvonalbeli mérkőzésen essék – ugyanúgy nyom a latban. Zsóri ollózással lőtt gólja ráadásul győzelmet jelentett tavaly a Debrecennek a Ferencváros ellen, hosszabbításban, utolsó percben.
Ősszel Zsóri Dániel átigazolt Székesfehérvárra, és úgy került a Budaörsi Sport Club labdarúgó csapatához, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség által bevezetett kooperációs kölcsön értelmében NB I-es csapat 21 év alatti játékosa NB II-es klubnál kaphat játéklehetőséget, olyannál, mely csapattal együttműködési megállapodásuk van. A MOL Fehérvár FC a 2019–2020-as évadra Budaörssel szerződött. Ebből az alkalomból kérdezgettük a fiatal labdarúgót.
Mivel a Budaörsi Naplót elsősorban budaörsiek olvassák, először a városhoz fűződő élményeidről kérdezlek. Voltál-e már egyáltalán Budaörsön? Mivel ez a furcsa helyzet áll fenn, hogy a focicsapat évek óta máshol játssza a hazai mérkőzéseit.
Voltam, persze. Amikor onnan indultunk mérkőzésre, akkor.
Mennyire könnyű vagy nehéz beépülni a budaörsi csapatba így, hogy hétközben Székesfehérváron vannak az edzéseid és csak meccsnapokon találkozol a csapattársaiddal? Hogyan működik így a játék?
Ez még csak a harmadik meccs volt, amit velük voltam, de úgy gondolom, hogy sikerül beilleszkedni, mert normális mindenki és befogadó, ezzel nincsen gond. Azt pedig értem, amit kér a Gyuri bá’ (Bognár György – a szerk.) tőlünk. Nyilván nincs még összeszokottság annyira, de nagyjából értjük egymást a pályán. Most még kicsit furcsa, de pár meccs után úgyis jobban fog ez jönni.
Milyennek érzed az NB II-t azokhoz a bajnokságokhoz képest, amelyekben korábban (NB III) játszottál?
Nyilván az NB III-nál erősebb, és nem rossz bajnokság, szerintem.
Hogyan történik egy átigazolás, kinek a döntése volt, hogy elgyere Debrecenből? Miért jobb választás a Videoton (jelenleg MOL Fehérvár FC), ahol nem játszol az NB I-ben, mint a Debrecen, ahol esetleg hamarabb lehettél volna alapember?
Volt egy megkeresés Fehérvárról, és nyáron meg kellett hozzam a döntést. Akkor úgy gondoltam, hogy lesz lehetőségem játszani. Sajnos nem úgy sült el, ahogy terveztem, ugye most volt edzőváltás is. Szerintem nincs olyan játékos, vagy nagyon ritka, aki egész életében mindig jól dönt átigazolás szempontjából. Nem mondom azt, hogy rosszul döntöttem, csak nyilván itt nehezebb bekerülni, mert nagyobb a keret, minőségibb játékosok vannak. De csinálom a dolgom, ki kell várni a lehetőséget, bízom benne, hogy lesz ilyen, s akkor pedig élni kell majd vele.
Milyennek képzeled a jövőt, miben kell még fejlődnöd ahhoz, hogy helyed legyen az NB I-ben?
Nagyon az elején vagyok még. Most az a legfontosabb, hogy itt bizonyítsak és hogy ott tudjanak rám számítani, úgy lássa az edző, hogy alkalmas vagyok arra, hogy be tudjon majd tenni, s utána majd ott kell megtartanom a helyem úgymond, hogyha lehetőséget kapok. Meg az edzéseken keményen kell dolgoznom.
Hol tartasz a tanulmányaidban?
Az iskolát abbahagytam egy éve, mert az edzésekkel nem nagyon fért össze. De jövőre be szeretném fejezni, még egy évem van hátra az érettségiig.
Érdekel-e még valami más a focin kívül?
Egyelőre nem. Kiskorom óta ezt csinálom, meg ebbe fektettem bele a munkát, igyekszem ezen a téren kihozni magamból a maximumot. A futballon túli élet pedig még messze van.
Korábbi nyilatkozataidból kiderült, hogy a családod nagyon fontos számodra. Milyen gyakran tudsz velük találkozni?
A szüleim otthon élnek, Romániában. Év közben nincsenek hosszabb szünetek, egy-vagy kétnapos szabadnapok vannak, ezért csak két-három havonta megyek haza, mert nagyon fárasztó az utazás és utána még napokig fáradt vagyok az edzéseken. Még csak ötödikes voltam, amikor eljöttem otthonról a foci miatt, Békéscsabán kollégiumban laktam. Az elején nehéz volt a szüleimnek is meg nekem is. Mondhatom, hogy az volt eddig a legnehezebb az életemben, onnan eljönni. De már megszoktam én is, meg ők is.
A falu, Simonyifalva, ahol a családod él, nincs messze Aradtól, ahol élt egy magyar nemzetiségű román hegymászó, Török Zsolt. Ő azon a véleményen volt, hogy a mindkét részről folytatott propaganda miatt van az a köztudatban, hogy a magyar-román együttélést az ellenségesség jellemzi, de ez nem tükrözi a valóságot. A ti 850 fős falutokban kb. 80 fő román.
Magyar faluban nőttem fel, magyarnak tartom magam, ráadásul hamar átjöttem ide, eddigi életem felét már Magyarországon éltem le, de a másik felét Romániában. Én is úgy gondolom, hogy a magyar-román harc hangoztatásának úgymond semmi értelme. A mindennapi életben nincs elkülönülés, nincs veszekedés vagy hasonlók. Az egyik elfogadja a másikat, a másik meg az egyiket.
S végül egy furcsa kérdés. Valamelyik veled készült interjúban azt olvastam, hogy a Puskás-díj átadásának éjszakáján azzal aludtál. Ezt hogyan kellene elképzelni?
Nyilván amikor megkaptam, muszáj voltam vele aludni ott kint. Ugyanabban a hotelszobában.
Egyébként hol tartod most?
Anyáéknál van otthon.
A BSC 1924 fotóit Lukács József készítette.
