Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ezen a héten még marad a kánikula, ezért érdemes felfrissítenünk ismereteinket, hogyan védekezzünk ellene egészségünk megóvása érdekében.
A héten még jobbára forróság lesz napközben, a felhősödés ellenére. Az előrejelzés szerint kedden és szerdán lesz a legmelegebb és talán csütörtök lesz a hőhullám utolsó napja, mert pénteken már érkezik egy hidegfront, széllel, csapadékkal, ami néhány fokos lehűléssel kecsegtet. A maximum-hőmérsékletek országszerte meghaladják a 30 fokot, sőt, sok helyen közelebb lesznek a 40 fokhoz, ezért a legmagasabb, azaz a harmadfokú hőségriadót (piros veszélyjelzés) rendelte el Magyarországon keddre és szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat. (Ezt már akkor is kiadják, ha a napi középhőmérséklet 29 fok felett van.)
A tartós kánikulában a szervezet fokozott hőterhelésnek van kitéve. Ez a hirtelen változás bárkinek egészségkárosodást okozhat, amikor ez az időjárás napokig is eltart, de különösen az idősek, a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdőket és a gyerekek veszi igénybe, ezért elsősorban az ő esetükben kell szem előtt tartani az óvintézkedéseket.
A magas hőmérséklet a hőegyensúlyunk megtartása érdekében fokozott védekezésre készteti a szervezetet: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A nappali meleg mellett az éjszakák is alig hoznak felfrissülést, folyamatos hőstressz alatt állunk. A meleg éjszakák alvászavarokat is okozhatnak.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján praktikus és akár életmentő tanácsokat találunk, melyeket ha megfogadunk, remélhetőleg kevesebb kellemetlenséget okoz a kánikula elviselése.
Előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést! A legfontosabb védekezés a sok folyadék fogyasztása, a szervezet hűtése. Az izzadással, párolgással fokozott folyadékveszteség lép fel, a távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Ennek pótlására a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok alkalmasak, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.
Ne fogyasszunk olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz – ezek fokozzák a szomjúságérzetet, s vízhajtó hatásúak, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!
A gyerekek étvágya csökken a melegben, de az fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. Kisebb gyerekek hajlamosak elfeledkezni a szomjúságról, ezért kínáljuk őket rendszeresen innivalóval! (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell.
A nagy melegben kevesebb energiára van szüksége szervezetünknek, ne terheljük túl zsíros, erősen fűszerezett, nehezen emészthető ételekkel! Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket, illetve zöldség és gyümölcs alapú ételeket, például gyümölcs- vagy uborkaleves. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezen kívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
Általános tudnivalók:
– Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között, azaz a legmelegebb órákban, kerüljük a zsúfolt tereket. Korlátozzuk a szabad levegőn való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig)! A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.
– Szabadtéren a nagyon erős UV-sugárzás akár 15-20 perc alatt is károsíthatja a bőrt, ezért védekezzünk magas faktorszámú fényvédőkkel.
– Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére.
– Forró nyári napokon az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!
– Lehetőleg éjjel szellőztessünk!
– Ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak.
– Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett!
– A gyógyszereket vagy kenőcsöket, cseppeket, amelyeket szobahőmérsékleten, 25 fok alatt kell tárolni, érdemes betenni a hűtőszekrénybe.
– Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! A nagy melegben – átmenetileg – felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat, szoknyákat. Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat, ami ugyanakkor takarja a bőrfelületet.
– Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt!
– Napszúrás ellen viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!
Tanácsok kisgyermekes családok részére:
– Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
– Sose hagyjunk gyermeket vagy állatot zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem, mert pár perc alatt is 50-60 °C-ra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hő-sokkot kapnak. Rendszeresen tele vannak a hírek ilyen esetekkel, nem lehet eleget hangsúlyozni.
Tanácsok a hőguta megelőzésére:
1) A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel és napkrémmel védje magát!
2) Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot a forró napokon, azaz a szokásosnál egy literrel többet.
Testünk normális körülmények között az izzadás által hűl le, de nagyon nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet.
A hőguta tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pulzus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudatvesztés. Ha valakinél a fentieket tapasztaljuk, hívjuk a mentőket. Addig is, míg megérkezik a segítség, fontos a beteg lehűtése. Vigyük árnyékba, permetezzünk rá hideg vizet, vagy mossuk le hideg vízzel, esetleg hideg vizes kádba ültessük. Ha a levegő páratartalma nem túl magas, a beteget nedves lepedőbe is csavarhatjuk, miközben legyezzük.
