A végrendelkezés szabadsága mindenkit megillet. Ellenben vannak, akiket akkor is megillet a kötelesrész, ha kihagyták őket a végrendeletből. Kinek jár a kötelesrész, és mennyi annak a mértéke?
A végrendelkezés szabadsága azt jelenti, hogy minden örökhagyó eldöntheti, kire hagyja a vagyonát. Ám az örökhagyók nem mindig választanak közeli hozzátartozókat örökösül. Mégis van egy szűk kör, akiket nem lehet úgy kihagyni a végrendeletből, hogy nekik semmi ne járjon.
Amennyiben törvényes örökös lenne az örökhagyó leszármazója, házastársa, avagy szülője, úgy nekik kötelesrész jár a hagyaték után, mégpedig annak az értéknek a 1/3-a, ami őket végrendelet hiányában törvényes örökösként megilletné. A kötelesrész mértéke korábban magasabb volt. Az új Polgári törvénykönyv csökkentette le a kötelesrész mértékét, ezzel is mindinkább a végrendelkezés szabadságát erősítve.
A kötelesrész iránti igényt mindenképpen külön elő kell terjeszteni egy hagyatéki eljárásban, ennek hiányában az örökös nem kell kiadja a kötelesrészt, az ez iránti igény el tud évülni. Főszabály szerint a kötelesrészt pénzben kell kielégíteni. Ha erre nincsen lehetőség, mert pl. az örökös/örökösök nem teljesítőképesek a szükséges pénzzel, akkor gyakori, hogy tulajdoni illetőségben, vagy más ingóság tulajdonba adásával elégítik ki a kötelesrész iránti igényt. Leggyakrabban egyezség születik a hagyatéki eljárás során az érdekeltek között arról, hogy a kötelesrészre jogosult mit fogad el kötelesrész iránti igénye kielégítése képen.
Fontos kiemelni, hogy ha egy kötelesrészre jogosultat nem csak kihagytak a végrendeletből, és ezzel kötelesrészre szorítottak, hanem az örökhagyó érvényesen ki is tagadta őt, akkor a kitagadott személynek kötelesrész sem járhat. A kitagadás érvényességének a megítélése mindenképpen szakember feladata.
Előfordul az is, hogy az örökhagyó a halála előtti időszakban elajándékozza valamely vagyontárgyát, többnyire ingatlanát. Ilyen esetekben segíthet az a szabály, hogy a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző 10 éven belül elajándékozott értékek is hozzászámítandók. Gyakran az örökös csak a hagyatéki eljárás során szembesül azzal, hogy valamely ingatlan már nem is volt az örökhagyó tulajdona, hanem azt korábban elajándékozta. Meg kell vizsgálni ilyenkor, hogy a valamikori ajándékozási szerződés érvényes-e, és ha igen, akkor mikor keletkezett. Ha 10 éven belül keletkezett, akkor a kötelesrész iránti igényt lehet érvényesíteni.
A kötelesrész és kitagadás szabályai szerteágazóak. Mindenképpen indokolt, hogy amennyiben felmerül, hogy valakinek az örökrészét végrendelettel elvonták, az vegye igénybe szakember segítségét, hogy a lehetőségeiről tájékozódjon.
Írta: Moravcsik Krisztina
Bővebben: http://moravcsik.hu
