Négy ellenzéki polgármester vitatta meg ma (2022. január 25-én, kedden) délután a Városért Egyesület szervezésében, hogy melyek az önkormányzatiság legsúlyosabb problémái és ezeket miként orvosolhatja az új kormány, ha az április 3-i országgyűlési választáson nyer az Ellenzéki Együttműködés.
Az Orbán-kormány az Alaptörvényben hozta meg a döntést az önkormányzatok tönkretételéről, majd a helyi közigazgatás szép lassan szorult ki a tipikusan helyben elvégezhető feladatokból – mondta Gémesi György. S miközben a kormány elvette a feladatokat, a korábban helyben ezekre költött pénznél sokkal többet vont el. Majd ahogy megtalálták a módját a fideszes vezetésű településeknél az elvonások kompenzálására, úgy gyorsult fel ez a folyamat.
Tóth József emlékeztetett arra, hogy míg az első Orbán-kormány még elfogadta az önkormányzatiságot, 2010-től már a pártállami rendszerhez hasonló kormányzat jött létre, amely túlszabályozott és a hatalom minden áron való megtartása érdekében nem hagy meg semmilyen autonómiát. „Ma a vagyon az önkormányzatoktól ellenszolgáltatás nélkül elvonható” – emelte ki. Ezt a gondolatmenetet folytatta Wittinghoff Tamás, amikor elképesztő centralizációról beszélt és arról, hogy az állam hatalmát ellensúlyozandó intézményrendszerben nincs olyan terület, amit a Fidesz ne szált volna még meg, beleértve a médiát is.
A mintegy másfél órás beszélgetés során a négy polgármester egyetértett abban, hogy legalább olyan fájó volt első lépésben az oktatás központosítása, mint az ennek ürügyén kivetett szolidaritási hozzájárulás bevezetése, majd a gépjárműadó elvonása és az iparűzési adó felére csökkentése. Ezen elvonások a négy településen csak 2021-ben 1,5 milliárd forinttól (Gödöllő) 3,5 milliárdig (Budaörs) terjedő bevételkiesést jelentett, illetve Budaörsnek eddig összesen több, mint 10 milliárdot. Aminek következtében városunk nettó befizetője lett az államnak, vagyis kevesebb normatív támogatást kapunk az állami feladatokra, mint amekkora az elvonás mértéke – hangsúlyozta Wittinghoff Tamás.
A lakhatási válság kezeléséről is szó esett a beszélgetés során, pozitív példaként bemutatva azt a modellt, amit a XIII. kerületben elkezdtek megvalósítani. Ugyanakkor tény, hogy Magyarországon a lakáshoz való jog (már) nem állampolgári jog. Hogy az önkormányzati rendszer kialakulásakor a korábbi tanácsi lakásokból a legproblémásabbak maradtak meg az önkormányzatoknak, hiszen a jobbakat megvásárolhatták a bennük élők, és nagyon kevés a bérlakás. Tóth József ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a lakáskérdést csak komplexen és hosszú távon lehet kezelni, a piacra bízva a megoldást, államilag ösztönző szabályokkal segítve a folyamatot. Wittinghoff Tamás Budaörsön a sikeresen lezajlott panelprogramot említette, ami a lakótelepi társasházak fűtési rekonstrukcióját és hőszigetelését tette lehetővé, illetve a súlyosabb elvonások előtt, három éve az önkormányzat más lakások korszerűsítéséhez is adott támogatást. Gémesi György szerint egy új kormánynak azért is feltétlenül el kell indítania egy bérlakásprogramot, mert a szociálisan leszakadóknak nincs más esélyük, illetve a munkaerő mobilitása sem valósítható meg másként.
A tavaszi kormányváltás után a fentiek tükrében tehát, ki mit tenne, illetve mit tanácsolna az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének Márki Zay Péternek? – így szólt a zárókérdés. Tóth József óvná attól, hogy egyszeri pénzosztással próbálja megoldani az önkormányzatok gondjait, távlatokban kell gondolkodni – mondta. Gémesi György azonban szükségesnek tartana egy pénzügyi konszolidációt és azonnal visszaadná az önkormányzatoknak az elvett gépjárműadót és eltörölné a szolidaritási adót. Továbbá visszaadná a településeknek az építéshatósági jogokat, és lépésről lépésre a korábbi önkormányzati feladatokat, forrást is rendelve hozzájuk. Wittinghoff Tamás, mint az Ellenzéki Együttműködés „kormányának” önkormányzatiságért felelőse arról tájékoztatott, hogy a hat párttal már egyeztették és tíz pontban rögzítették a legfontosabb teendőket. Ezekből nem igényel pénzt: a kormány és az önkormányzatok közötti rendszeres egyeztetés visszaállítása, hogy semmilyen körülmények között ne kerülhessen a parlament elé az éjszaka leple alatt olyan törvénytervezet, ami jelentős hatással van a településekre, de azok vezetői nem mondhatták el róla a véleményüket. Továbbá vissza kell adni az önkormányzati autonómiát és megteremteni a gazdálkodási önállóság feltételeit. Amihez már pénz is kell: az oktatás (bár megjegyezte, hogy az iskolák esetében sem jelentkezik többlet kiadás, elég, ha a jelenlegi finanszírozást megkapják a települések. És persze ott van dolga az államnak, ahol az önkormányzat nem tudja vállalni a fenntartást), az építéshatóság visszaadása az önkormányzatoknak, illetve az elvonások megszüntetése. Amihez a budaörsi polgármester hozzátette: „De ne feledjük, hogy a választásokhoz közeledve a kormány elképesztő költekezésbe kezdett, és úgy szór ki milliárdokat, hogy a költségvetési hiány soha nem látott mértékű. Ez lehűtheti a terveinket.”
Bónusz kérdésként még elhangzott, hogy a közbiztonság javítása érdekében milyen szerepük lehet egy kormányváltás után a településeknek. A rendőrség fenntartása semmiképpen nem helyi feladat – értettek benne egyet a jelenlévők. Ám kiegészítése például a polgárőrséggel, a közterület-felügyelettel mindenképpen fontos. „A bűnüldözést, a nyomozást hagyjuk meg a rendőrségnek, de a bűnmegelőzésben mi is tudunk segíteni” – fogalmazott Wittinghoff Tamás.
A beszélgetés ITT tekinthető meg.
