Januártól megváltozott szabályok (1. rész)
Rengeteg, a vállalkozásokat érintő jogszabály is változott 2019. január elsejétől, ezek közül most egyet emelünk ki: a munkaviszonyban álló nyugdíjasokkal kapcsolatos ki- és bejelentési kötelezettséget. Szerzőnk a budaörsi Diamant Könyvvizsgáló Kft. ügyvezetője.
A Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas – ebből a jogviszonyból származó jövedelme után – 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. Továbbá 2019. januártól nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas dolgozók után és a bérükből sem kell járulékokat levonni, csupán a személyi jövedelemadót, ami 15%. Fontos, hogy 2019. január 8-áig a munkáltatóknak ki kell/kellett jelenteniük a már dolgozó nyugdíjas munkavállalókat az adóhatóságnál a biztosítási jogviszonyból a T1041 adatlapon. (Ha nem tették meg, sürgősen pótolják!)A biztosítotti jogviszonyból való kijelentést követően azonban új bejelentést kell tenni, a 3110 jogviszony kóddal “munkaviszonyban álló nyugdíjas”nyomtatványon. Az új bejelentéssel azonban a nyugdíjas munkavállaló nem lesz biztosított, így például táppénzre ezt követően már nem lesz jogosult.
2019. január 1-jétől nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem számít be a nyugdíj melletti kereső tevékenység összeghatárába sem. A többi jogviszonyban, például megbízási szerződés alapján végzett tevékenységért kapott díjazás ugyanakkor továbbra is nyugdíjjárulék-köteles marad, így figyelembe veendő azokban az esetekben, amikor a nyugdíj folyósítása mellett csak korlátozott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.
Mások a szabályok az öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenységre a nyugdíjkorhatár alatt és felett. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában. Továbbra is változatlan az a szabály, mely szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, Tny. 83/C §). Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően pedig két kör érintett. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a „nők 40 év jogosultsági időre tekintettel” megállapított öregségi nyugdíjában részesülők. Mindkét esetben – az ellátás, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétel miatti – kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, Tny. 83/B §). A kereseti korlát elérését/átlépését érintő bejelentés – az ellátást folyósító szervhez – az ellátásban részesülő személy kötelezettsége. Az éves kereseti korlát mindkét személyi körnél a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát meg nem haladó összeg.
Fontos lehet még, hogy az osztalékra jogosultak 2019. január 1–jétől munkaviszonyból elért jövedelmüktől függően fizetnek járulékot az osztalék után. Megszűnt az EHO fizetési kötelezettség és a 450 000 Ft-os felső korlát. Azok, akiknek éves jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét csak 15% személyi jövedelemadót fizetnek az osztalék után. Akiknek munkaviszonyból származó jövedelme nem éri el ezt az összeget, azok az osztalék után is járulékfizetésre kötelezettek, 19,5% szociális hozzájárulás terheli a kifizetésre kerülő osztalék teljes összegét. Az üzletrésszel rendelkező és nyugdíjasként a vállalkozásban munkát végző tulajdonosoknak ezért érdemes mielőbb elgondolkodni a megváltozott szabályokon!
Írta: Bárány Terézia
