Tovább lapozgatva az archívumban: februárban ilyenkor már megkezdődött a választási kampány. Állandó témát kínált az egészségügy, a kultúra, a civilszervezetek. Cikkeinkből kiderül, hogy a most bezárt ügyeletre 1994-ben szerződtettek öt állandó orvost! Hogy a TV2040 vezetője húsz éve akart regionális tévét, amit tíz éve más hozott létre. És hogy Sapszon Ferenc karnagy kapta az első Hauser díjat. No és sok más is…
30 évvel ezelőtt
Választási cikkek
1994-ben országgyűlési választásokat tartottak, ezért a februárban már kampányidőszak volt. A Budaörsi Napló felajánlotta a helyi szervezettel rendelkező pártoknak, hogy a választásokig havonta egy-egy oldalon bemutatkozhassanak. Ezzel a lehetőséggel a februári lapszámban az SZDSZ, az MDF és az MSZP élt.
Interjú Wittinghoff Tamás polgármesterrel
Az önkormányzati választások is négyévente voltak még akkoriban, csak ősszel. Wittinghoff Tamást az első négy évről kérdezte Filipszky István, az interjúból kiderül, hogy ez idő alatt épült meg a bíróság, a Kesjár iskolában megtörtént a tetőtér beépítése és középiskola is létrejött benne. A gáz bevezetése folyamatban volt, egy-egy bekötés 30-50 ezer forintba került, az áfaköltséget a város átvállalta. A lakossági telefonhálózat kialakítása egy év múlva volt esedékes, a Matáv akkorra ígérte. A város anyagi helyzete akkor sem volt túl fényes, mert – ahogy elhangzott – a központi költségvetésből szűkös bevételek származtak, illetve a megörökölt adósságból még voltak hátralékok, így nem jutott sok pénz fejlesztésekre. Azonban szociálpolitikai intézkedésekre és segítségnyújtásra igen, mert ahogy országszerte, úgy Budaörsön is nőtt a munkanélküliek aránya és egyre többen éltek létminimum alatt.
Betegellátás – 1994
Az Egészségügyi Központ akkori igazgató főorvosával, dr. Kovács Attilával is készült interjú 1994. februárjában arról, mi változik az egészségügyben az új évben. Az egyik jelentős változás, ami nem a betegek számára előnyös, hogy a táppénzre jogosultak az első 30 nap betegállományra az addigi 75% helyett csak 70%-ot kapnak.
Az Egészségügyi Központ új beruházásai között van egy ultrahang készülék, ezen kívül a szemészet kapott egy réslámpát, a terhesgondozó pedig egy kardiótokográfot, illetve minden rendelőbe tettek EKG-készüléket.
Reagált a főorvos az előző havi lapban megjelent problémára, mely szerint a lakótelepiek nehezményezték, hogy (a most 2024-ben elhunyt) Dr. Ravasz Judit rendelését áthelyezték az Egészségügyi Központba, szó nélkül. Dr. Kovács Attila a döntést azzal indokolta, hogy a lakótelepen így a délelőtti és a délutáni rendelés összeér, ami a betegváróban is tumultust és feszültséget okoz, illetve a takarítás is lehetetlen két rendelés között, míg az egészségházban az ellátás magasabb színvonalon biztosított és egyébként nagy arányban járnak a lakótelepiek a Kossuth Lajos utcába, a szakrendelések miatt. Mindenesetre a rendelőt visszahelyezik a lakótelepre, úgy oldva meg a problémát, hogy az ottani gyógyszertár üres raktárhelyiségéből alakítanak ki egy újabb rendelőt.
És ami a legérdekesebb egészségüggyel kapcsolatos hír ez év elejéről, hogy 1994. január 1-től öt orvost szerződtettek az ügyeleti ellátásra az eladdig mindig változó, be-beugró orvosok helyett. Továbbá létrehoztak egy úgynevezett készenléti ügyeletet (ami állami parancsra 2024 február 1-től megszűnt) , amely arra volt hivatott, hogy hétköznapokon délután három órától a körzeti orvosokat mentesítve (!) ellássák a sürgős eseteket. Ahogy dr. Kovács Attila igazgató-főorvos fogalmazott: Így talán csökkenni fog a rendelőben a várakozási idő, mivel a körzeti orvos nem hagyja ott a betegeit, amikor házhoz hívják.
A magyarok kitelepítése Budaörsről
Filipszky István írásában azt meséli el, hogy Budaörsről való kitelepítés nem csak a XX. században, a német nemzetiségűeket érintette. A történelem folyamán, a XVI. század végén is lezajlott egy kitelepítés, ami a már hét évszázada itt élő magyar ajkú lakossággal esett meg. Történt ugyanis, hogy Pálffy Miklós esztergomi várkapitány fel akarta szabadítani Budát a török hódoltság alól, s e terve része volt az is, hogy a Budán állomásozó török várőrségnek a környékről beszerezhető élelmiszer-utánpótlását megszünteti, ezért Budaörs és Budakeszi lakosságát, ingó vagyonukkal és állataikkal együtt 1596. április 6-án éjszaka áttelepítette Esztergom és Érsekújvár közé. (Ekkortól számítják azt az időszakot, amikor pusztaként jegyzik Budaörsöt minden fennmaradt iratban, 1720-ig, a németek betelepítéséig.) 755 embert költöztettek át 80 jól megrakott szekéren, melyeket 12, 14, 16 ökör húzott. A török tudott erről, de nem támadott rájuk.
Tizenkét év múlva visszatértek, legalábbis az óbudaiak, illetve az óbudaiakkal budaörsiek is, amit az óbudaiak által írt, de budaörsiek által is aláírt dokumentumok bizonyítanak. Visszatértek török fennhatóságú területekre tehát, de miért? Valószínűleg azért, mert nagyobb adó- és jobbágyterheket róttak rájuk az új helyen, mint a török hódoltság területein a törökök. De valamiért a budaörsiek nem jöttek vissza Budaörsre, legalábbis a fennmaradt iratok szerint 1720-ig lakatlan maradt a falu. Valószínű, hogy részben az óbudaiakkal együtt maradva, az ő lakóhelyükön, vagy a környező települések lakóival keveredve költöztek más falvakba.
20 évvel ezelőtt…
Városházi hírek
Tizenöt régi és új iroda várja a lakosságot
Interjú Tevanné dr. Südi Annamáriával, aki egy éve Budaörs jegyzője. Ez idő alatt átalakította a városháza szervezeti felépítését és hatékonyabbá tette a hivatalban folyó munkát. A korábbi osztályok, csoportok helyett irodák jöttek létre. Erre azért volt szükség, mert túl sok, huszonkét ember tartozott a jegyző közvetlen irányítása alá, s ennyi emberrel nem lehet hatékonyan dolgozni egyszerre, az optimális létszám hét-nyolc fő. Az átszervezések eredményeként nőtt a hivatal dolgozóinak száma. Fontos változás még, hogy a hatósági osztályból kivált a népjóléti iroda, melyhez 2003 végén elkészült egy nagyon részletes felmérés Budaörs szociális helyzetéről, aminek alapján új szociális koncepciót terveznek, melyek alapján a szociális rendeleteket is újraírják. Ezen kívül módosították a Szervezeti Működési Szabályzatot, mert a korábbiban sok volt az ellentmondás, s ekkor tették át a képviselő-testület üléseit délelőttre.
Utak és vizek a Törökugratón – A csatornát már átadták, az utcákat még tervezik
Még 2004 januárjában volt az a lakossági fórum, melynek témája a Törökugrató térségének csatornázása, vízelvezetése és útépítése volt. A jelenlévők száma csaknem elérte a 150 főt. A térség 12 kilométernyi szennyvízcsatorna hálózatát 2003. decemberében adták át. (Az egyes ingatlanokhoz a bekötés csak ezután történt meg.) A lakossági panaszok egy része a munkások rendetlenségére vonatkozott, mások azt sérelmezték, hogy a vízdíj drágább a Törökugrató térségében, mint a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén. Az útépítésre vonatkozó tervek szerint lakóutcák és gyűjtőutak kialakítása volt a cél. Ahogy Csákány Róbert, a cikk írója fogalmazott: „Ez annyit tesz, hogy elsősorban a lakosok nyugalma a szempont, nem pedig az autózás szerelmeseinek fog kedvezni az utcák kialakítása: a lakóutcákba akár sebességszabályozók – sávszűkítések, virágládák, lassító küszöbök (vagyis „fekvőrendőrök”) beépítése is lehetséges.”
Egy lépéssel előrébb – Budaörsi Városi TV: új kamera a régi stúdióban
A kábelhálózat kiépülésével egyre többen láthatják a Budaörsi Városi Televízió műsorát. Akik régebb óta nézik az adásokat, azt tapasztalják, hogy javul a minőség és gyakoribbak az adások. Ennek hátterében az áll, hogy 2003-ban a BVT 10 millió forint + áfa összegű támogatást kapott a várostól technikai felszerelésre, melyet vágóberendezésre és egy új kamerára fordítottak. Ezen kívül a tévé működésére kapott önkormányzati támogatás 16 millió forintra nőtt a korábbi 5 millióról. Összehasonlításképpen: Százhalombatta tévéje évente 70-80 millió forintot kap a működésre, míg Budapest V. kerületének helyi tévéje 120 milliót. Kállai Lajos főszerkesztő szerint egy térségi televíziónak is lehetne létjogosultsága, hiszen a környező települések hírei is érdekesek lehetnek a budaörsieknek, amennyiben az ottani események hatással vannak az itt élőkre.
Sapszon Ferenc karnagy kapta meg elsőként a közművelődési díjat
2004. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából került sor az előző évben alapított Hauser József Városi Közművelődési Díj ünnepélyes átadására. A budaörsi önkormányzat azért alapította meg ezt, az egykori tanítóról, helytörténészről elnevezett díjat, hogy méltóképpen elismerhesse a kultúra területén kimagaslót alkotó helyi személyiségeket. Elsőként Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy, kiváló művész, a Pro-Musica Kórus vezetője vehette át a kitüntetést, aki egyébként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumának professzora is volt. A díjátadón fellépett kórusával, s az énekkart Krasznai Gáspár tehetséges – akkor még – zenésznövendék kísérte zongorajátékával.
Környezetóra az államtitkárral
Az 1. Számú Általános Iskola (Rózsa utcai) felső tagozatos diákjai, osztályonként öt-öt fő 2004. január 19-én rendhagyó környezetórán vehettek részt. Pillér Judit tanárnő ugyanis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárát, dr. Kis Zoltánt és dr. Lantos Csaba minisztériumi főosztályvezetőt hívta meg. A gyerekek igen élvezték, hogy az államtitkár közvetlen hangnemben beszélgetett velük a környezetvédelem fontosságáról, az ember szerepéről környezetünk megóvásában, különös tekintettel a hulladékokról és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
Januártól már tébé támogatással teljes kapacitással beindult az egynapos sebészeti ellátás
A saját anyagi forrásból felújított új műtőblokkban és kórtermekben, technikailag 2004. februárjától már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kapacitás-befogadásával megkezdik az ambuláns sebészeti műtéteket a budaörsi rendelőintézetben. A betegek kiválasztása az egynapos sebészeti ellátásra szigorú feltételek alapján történik. Nyolc szakmában várják a betegeket: általános sebészet, nőgyógyászat, ortopédia, traumatológia, kézsebészet, urológia, szemészet, plasztikai sebészet. A két évre engedélyezett időszakban évente összesen háromezer műtét végezhető el, egyletesen elosztva.
Gondolatok a tájhazáról (II. rész) – Írók és tollforgatók a Budai-hegyvidéken: korai írások nyomában
A sorozat 2004. februárjában megjelent részében ókori és középkori leletekről, írásos emlékekről értekezik a cikksorozat szerzője, Kovács József László. Elődeink öröksége címen jelent meg 2003-ban Filipszky István szerkesztésében a Tanulmányok Budaörs múltjából helytörténeti sorozat I. kötete. Itt olvasható néhány korábban feltárt római kori régészeti emlék kőbe vésett felirata Bucsi Lajos fordításában: „A legyőzhetetlen Mithras istennek Marcus Aurelius Frontianus, Marcus Aurelius Fronto, a II. Kisegítő Légió katonái az ő és a maguk tiszteletére templomot készíttettek” – áll a kamaraerdei Mithras szentély egyik leletén. További írásos emlékeket idéz még a középkori birtokadományozó és egyházi adókat felsoroló oklevelekből.
Az ötvennyolcadik évfordulóra – Gedanken zur 58. Jahreswende der Vertreibung
A német kisebbség, a kisebbségi önkormányzat és a város vezetése együtt emlékezett meg koszorúzással és beszédekkel a budaörsi svábok kitelepítésének 58. évfordulóján, január 19-én. A Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, Kovács József László beszéde jelent meg a Budaörsi Naplóban, melyben felidézte a történelmi eseményt, végezetül így szólt: „A sebek lassan behegednek. De örök időre tanulságot szolgáltatnak: a múltat nem szabad elfelejteni, tanulni kell belőle. Egy testvéri kötelékbe tartozik az Óhazában és Újhazában élő népes budaörsi közösség. Azt tapasztaljuk, hogy az unokák nemzedéke sem felejti el az Óhazához tartozást, emellett hű polgárai az Újhazának. Az elűzött németség az 1950-es stuttgarti nyilatkozat jegyében megbocsátotta sérelmeit és tekintetét a jövő felé fordította. Így követve József Attila tanácsát: rendezni kell végre közös dolgainkat! Azt sohasem szabad tűrni, hogy a türelmetlenség bárhol a világon embereket űzzön el szülőföldjéről. Erre is tanulságként szolgál az 58 év előtti szomorú elűzetés emlékünnepe, azt tanítva, amit Friedrich Schiller sugall Örömódájában: Testvér lesz majd minden ember / ott, hol lengnek szárnyaid – Alle Mensche werden Brüder / wo dein sanfter Flügel weiht…! Összetartozunk, vigyázunk az összetartozás törékeny értékére!”
10 évvel ezelőtt…
Választások
2014 tavaszán is választásokra készült az ország, országgyűlési választásokra. Pest megye 2. számú választókerületében a februárban megjelent Budaörsi Naplóban elérhető információk szerint a következők indultak: Nándori Csaba (Közösség a Társasdalmi Igazságosságért Néppárt), Szél Bernadett (LMP), Keller László függetlenként, Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), Szabóné Müller Tímea (baloldali összefogás), Császárné Kollár Tímea (Jobbik).
„Láttattak” a látássérültek – újra indult a BULÁKE érzékenyítő programja az iskolásoknak
A Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete elsősorban tagjaik életét segítik támogatással, illetve közös programok szervezésével. Másik tevékenységük a masszőr munkatársaik által nyújtott gyógymasszázs, mely orvosi beutalóval kedvezményesen vehető igénybe. A harmadik pedig az általuk szervezett érzékenyítő foglalkozások iskolásoknak, amely 2014 elején négy napon át zajlott, mely során 280 felső tagozatost vezettek be a saját maguk által kidolgozott módszerrel a látássérültek mindennapjaiba.
Ha elindul a 4-es metró… – ritkábban fog járni a busz a Móriczra, ez már biztos
Megépítették a 4-es metrót azzal a céllal, hogy javuljon a főváros és az agglomeráció tömegközlekedése. A metróhoz kapcsolt buszok átszervezése azonban a budaörsiek nem biztos, hogy jobban járnak, mint a metró előtti időszakban. Sőt, még az is egyeztetések, tárgyalások témája volt, hogy ne járjanak sokkal rosszabbul. Ennek okán a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) lakossági tájékoztatót tartott a városházán. A mintegy félszáz jelenlévő és az interneten hozzászólók azt kérték, ne szűnjön meg a Móricz Zsigmond körtérre közvetlenül járó busz, hogy annak, akinek ez eddig így volt jó, ne kelljen kötelezően átszállnia a metróra. A BKK képviselői nem ígértek semmi konkrétat, csak annyit, hogy még egyeztetnek a budaörsi önkormányzattal ezügyben.
Megszűnt a kötelező tüdőszűrés
Senki ne várjon arra, hogy értesítést kap az évente egyszeri, kötelező tüdőszűrésről, mert ez egy 2013. július 2-án hatályba lépett rendelet alapján megszűnt – tájékoztatott dr. Bocsi István jegyző. A tüdőbetegségek megelőzése azonban továbbra is fontos, ezért behívó nélkül, önkéntes alapon is érdemes elmenni tüdőszűrésre, ami 40 éves kor felett, évente egyszer ingyenes és beutaló sem kell hozzá.
„Mesezenével” Medve Ede segíti az átmenetet az óvodából az iskolába
Budaörsön az iskolákban már ismert és szeretett módszer az első osztályos tanulók 21. századra hangolt olvasástanítása, a Mesezene program. Az elmúlt hónapokban pedig az óvónők ismerkedhettek meg vele, mely továbbképzést az önkormányzat finanszírozta a város óvodapedagógusainak. Ezen egy olyan speciális, logopédiai gyökerű olvasást előkészítő metódust tanulnak meg az óvónők, ami az iskolákban már ismert, s ugyanazokkal a mesefigurákkal dolgoznak, így azoknak az óvodások, akik a Mesezenével már az óvodában találkoznak, ismerősként üdvözölhetik az iskolában a jól ismert szereplőket, hogy aztán azok segítségével könnyebben menjen az olvasás megtanulása.
Két évtizede Mindszenty szellemében
Interjú Szabó Istvánnal, a 2014-ben húszéves Mindszenty iskola akkori igazgatójával, melyben hangsúlyos, hogy a katolikus iskolába (és az óvodába) járó gyerekek szülei minden téren támogatják az intézmény működését, mint szülői közösség, így a húszéves évforduló megünneplésének szervezési munkálataiba is bevonhatók. 2014-ben 67% körüli a budaörsiek aránya az óvodában és 50% az iskolában. A környező települések közül a törökbálintiak és a biatorbágyiak száma a legnagyobb.
Új helyi tévé Budaörsön
Egy új helyi média, a Buda Környéki Televízió jelent meg az elmúlt hónapokban a budaörsi eseményeken, kamerákkal, mikrofonokkal. Bár a tévé központja Budakeszin van, de adásaik Budajenőn, Pátyon, Telkin, Törökbálinton és már Budaörsön is láthatók. Balczó Kornélia 2014-ben így szólította meg leendő nézőit: „Tisztelt Budaörsi Lakosok! Kedves Nézőink! A Buda Környéki Televízió munkatársai nevében szeretettel köszöntöm önöket! A legfontosabb feladatunknak a nézők kielégítését tekintjük. Ehhez azonban szükségünk van az önök visszajelzésére. Kérem, írjanak nekünk! Osszák meg véleményüket! Mi tetszik, és mi az, amin változtatnunk kellene? (…)”
Albert Flórián új fejezetet nyithat
A 2012/2013-as idényben az NB III Duna-csoport győztes budaörsi labdarúgó csapat ambíciói a gyengébb kezdés ellenére sem változtak. A BSC 1924 futball csapata bár jól kezdte a 2013/2014-es szezont, az első felében fel is állhatott az elméleti dobogó élére. Az ősz végére azonban visszacsúszott a hatodik helyre, folyamatos vereségek sorát kellett az akkor újonnan érkező vzetőedzőnek elkönyvelnie, emiatt a klub vezetősége 2013. decemberében leváltotta Zsivoczky-Pandel Gyulát. Az edzővel együtt az asszisztense és a kapusedző is elhagyta a klubot, így egy teljesen új edzői gárdát kellett a téli felkészülésre és a tavaszi szezonra szerződtetni. Így került Budaörsre Albert Flórián és csapata, Szabados Györggyel, Simon Balla Istvánnal és további segítőkkel.
A sorozat korábbi cikkei:
Erről írtunk 10, 20 és 30 éve decemberben – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
Ez történt Budaörsön januárban húsz és tíz évvel ezelőtt – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
