Manapság szinte népbetegségnek számít a hátfájás és bár sokáig inkább időskori megpróbáltatásnak tartották, valójában a fiatalabbakat sem kíméli. Számos mögöttes oka lehet, de egy – a testalkatunknak és preferenciáinknak megfelelő – matraccal sokat tehetünk a megelőzésért vagy akár a tünetek enyhítéséért.
Mi állhat a hátfájás mögött?
Nem szeretnék azzal áltatni senkit, hogy egy jó matrac majd hipp-hopp megoldja a problémát, hiszen a hát- és derékfájdalmak hátterében jó néhány ok állhat. Igaz, néha nem is gyanakszunk rá, hogy egy rosszul kiválasztott ágybetét is lehet akár a fájdalom eredete.
De repüljünk egy kicsit vissza az időben! Annyira, hogy a hátfájás tulajdonképpen egyidős az ember felegyenesedéséve. A függőleges pozícióra való váltás ugyanis olyan részeit terhelte meg a gerincoszlopunknak, mint a csigolyák, izmok, inak vagy az ínszalagok. A mozgásszegény életmód pedig csak pont az i-re.
A legtöbbünket inkább az akut, gyors lefolyású, esetenkénti hátfájás érinti. Ennek hátterében a gerincünk egyoldalú terheléséből fakadó izomeredetű fájdalom áll. Ezt indukálhatja például az ülőmunka, egy hirtelen mozdulat vagy egy nehezebb súly megemelése is.
Vannak azonban, akik akár 3-6 hónapig is elhúzódó hátfájással küzdenek. Ilyenkor már a gerinc betegségéről, kóros elváltozásáról beszélhetünk. A hátterében állhat például gyulladás, porckorongsérv, csigolyakopás, gerincgörbület vagy akár csontritkulás is.
Előfordulhat az is, hogy a hátfájásnak valójában egy belső szervünk rendellenes működéséhez van köze és nem is a gerincoszlopunkban kell keresni a hibát.
Illetve meglepő lehet, de a hátunk egészségét olyan lelki eredetű problémák is negatívan befolyásolhatják, mint a depresszió vagy a stressz.
Ha még részletesebben elmerülnél a matracválasztás versus hátfájás témakörben, kattints ide.
Hogyan is néz ki a gerincoszlopunk?
Persze ezt hozzávetőlegesen mindenki el tudja képzelni, de azt, hogy melyik része milyen funkciót lát el, már kevesebben tudják. Pedig a matracválasztás szempontjából sem árt egy kicsit tisztába kerülni az anatómiával.
A gerincoszlopunk alapvetően többszörös szerepet tölt be, védi a gerincvelőt, megtartja a fejet és a törzset, lehetővé teszi a mozgásunkat és a medence irányába közvetíti a terhelést.
Három nagyobb hajlatra oszthatjuk (nyaki, háti és ágyéki szakaszok), amelyek gondoskodnak a rugalmasságáról és hajlékonyságáról. A homorú hátgerinc 12, a nyaki és lumbális 7, valamint 5 csigolyát foglal magába. Ezenkívül az ágyéki gerinc folytatásaként még 5 keresztcsonti és 4 farkcsigolyával áldott meg minket a természet.
A csigolyáknak köszönhető a gerincoszlop stabilitása, az ezeket összekötő porckorongoknak pedig a rugalmassága. Természetesen ott vannak még az izmok és ínszalagok, amelyek munkája szintén fontos része az egészségesen funkcionáló gerincnek.
Félkemény matraccal a hátfájás ellen
Régi mítosz, hogy a hátfájás ellen a kemény matracokkal vehetnénk fel a legjobban a harcot. Ennek a tévhitnek maximum akkor van validitása, ha egy gerincműtét után rövid ideig az orvos ezt javasolja, mindennapos használatra viszont semmiképpen nem ajánlanék egy igazán kemény matracot, mert csak meggyötri a testünket.
Ezzel szemben átlagos testalkat esetén jellemzően a félkemény típusok tudnak a fekvéskor megnyúlt gerinc számára olyan alátámasztással szolgálni, amely az egymástól eltávolodott csigolyákat és kitágult porckorongokat tehermentesíteni tudja.
Így nem képződnek nyomáspontok és a test súlya egyenletesen eloszlik. Ily módon pedig hatékonyan tudunk a már meglévő hátfájás ellen fellépni vagy esetleg azt megelőzni.
Ezt támasztja alá a The Lancet című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmány is (Effect of firmness of mattress on chronic non-specific low-back pain: randomised, double-blind, controlled, multicentre trial), amely esetében hát- és derékfájással küzdő résztvevők matracait cserélték félkeményre, majd született egyértelmű eredmény ennek derékfájást enyhítő hatékonyságáról.
Persze azt, hogy kinek mi számít félkeménynek, erősen függ a testfelépítésünkről is. Magasabb testsúly esetén és háton alvóknál előfordulhat, hogy valamivel keményebb matrac funkcionálhat megfelelően, ahogy a törékenyebbeknél is az, hogy egy lágyabb. De a szélsőségesen kemény vagy puha fajtákat alapvetően senkinek nem ajánlom.
Hogy miért? Ha a testalkatunknak túl kemény matracot választunk, az nem fogja lekövetni a gerincoszlopunk ívét, illetve testünk nehezebb részeinél (váll, csípő) nyomáspontokat eredményezhet, ami egyrészt elszorítja a vérkeringést és nyugtalan alváshoz vezet, másrészt deformálja a gerincet.
A túl süppedős sem jó, hiszen nem nyújt stabil alátámasztást a medencecsontnak és egészségtelen, görbe tartást teremt a gerincnek. Ergo mindkettőnél nagy esély van a hát- és derékfájás előidézésre.
Az, hogy a milyen alapanyagból készüljön a félkemény matrac, megfelelő minőség és formakövető kialakítás esetén már szinte az egyéni preferenciákon múlik. Lehet ez egy optimális sűrűséggel és vastagsággal ellátott memóriahab, egy prímán formakövető és szellőző latex vagy akár egy joggal népszerű, nagy sűrűségű és rugalmasságú, ergonómiailag zónázott hideghab.
Arról, hogy mire figyelj a hideghabos matrac kiválasztásakor, egy videót is készítettünk, amit itt tudsz megnézni.
Melyik a legjobb alvási pozíció hátfájósoknak?
Háton és oldalt alvással tudjuk a leginkább tehermentesíteni a gerincet, a hason alvással viszont pont ellentétes hatást érünk el, szóval ha így alszunk, próbáljuk átszoktatni magunkat az első kettő közül valamelyikre.
Háton alvásnál a testsúly eloszlik, így csekélyebb esélye van a nyomáspontok kialakulásának és az ebből adódó hánykolódásnak, töredezett alvásnak. Ebben a pozícióban akár egy valamelyest keményebb matrac is megfelelő lehet.
Persze ne essünk túlzásba, különben a túl kemény és merev felület a gerinc középső hajlatát nem tudja alátámasztani, a csigolyákat pedig deformálhatja. Ezenkívül a medencecsont sem tud egy ilyen matracon optimálisan besüppedni, ami az ágyéki csigolyáink megfeszüléséhez vezethet.
Háton alvásnál az ágyéki csigolyák tehermentesítésének érdekében érdemes egy alacsonyabb párnát a térdeink alá tenni. A fejünk alá pedig egy olyan közepes párna javasolt, ami nem engedi beesni és nem is görbíti felfelé a nyak természetes ívét.
Szerencsére a legtöbb ember általában az oldalt alvást választja, ami a legideálisabb a hátfájdalmak elkerülése céljából. Egy félkemény és formakövető matrac enged a csípőnél és a vállnál, miközben kellőképpen alátámasztja a gerincet, ami az éjszaka során ily módon kényelmesen megnyúlhat és még a porckorongok megfelelő tápanyagellátása is biztosított lesz.
Ezt a pozíciót viszont semmiképpen ne kombináljuk kemény matraccal, hiszen a váll és a csípő összepréselése nyomáspontokhoz, hátfájdalmakhoz vezet.
Ha oldalt alszunk, olyan magasabb párna használatával tudjuk elkerülni a nyak deformálódását, ami kitölti a pozícióból adódóan keletkezett rést és természetes állapotában képes tartani a nyakunkat.
A hason alvás határozottan az alvási pozíciók gyenge láncszeme. Ha így alszunk, az kifejezetten megterheli a gerincünket. Az ágyéki csigolyáinkra különösen rossz hatással van, ahogy az elcsavarodó nyaki gerincnek sem tesz jót.
A legjobbat azzal tehetünk a hátunknak, ha egyszerűen átszokunk a háton vagy hason alvásra. Ha ez nem megy ilyen könnyen, akkor a káros hatásait valamelyest csökkenthetjük azzal, ha egy vékonyabb párnát teszünk a csípő és a has, valamint a fejünk alá.
A félkemény, formakövető és jól szellőző matracok egyik nagyágyúja a latex. Ha érdekelnek a tulajdonságai és hogy mire figyelj vásárláskor, akkor ezt a videót semmiképpen ne hagyd ki.
Milyen matracot kívánnak az egyes hátbántalmak?
Ahogy a cikkünk elején is említettem, a hátbántalmak mögött sajnos néha már kóros gerincelváltozások állnak. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy helyesen megválasztott matracon és az állapotunkkal szintetizáló pozícióban aludjunk.
Az esetek többségében azonban egy félkemény matraccal, illetve oldalt fekvéssel nem foghatunk mellé. Ebbe a kategóriába esik a reuma, az ízületi gyulladás és az oldalirányú gerincferdülés is. Ha pedig csípőfájdalom gyötör minket, akkor ezt még a térdek közé rakott alacsony párnával érdemes kiegészíteni.
Nyáktömlő-gyulladáskor óvakodjunk a nyomáspontok kialakulásától és szintén használjunk félkemény matracot.
Csontízület-gyulladás vagy gerinccsatorna-szűkület esetén magzatpóz ajánlott és ugyancsak félkemény fekhely. Így tehermentesíthetjük az ideggyököket és a fájdalomhoz vezető, túlságosan kemény alátámasztó pontokkal sem gyűlik majd meg a bajunk.
Még a hason alvás és egy keményebb matrac is indokolt lehet speciális körülmények között, ilyen pedig, ha degeneratív, kopásos gerincbántalommal küzdünk. Ilyen esetben tanácsos lehet ez a hírhedt kombináció, amit bővítsünk ki még egy has és csípő alá helyezett lapos párnával. Ebben a helyzetben levesszük a nyomást a csigolyaközi porckorongokról, valamint az ágyéki csigolyákról.
Paracentrális porckorongsérvnél úgyszintén hason fekvés, foraminálisnál viszont már magzatpóz a javallott.
Kíváncsi vagy, hogy mi a véleményem a gyógymatracként hirdetett típusokról? A videóból megtudhatod.
Régi matracok, mint a hátfájás forrásai
Említettem már, hogy mennyire negatívan befolyásolja az életmódunkat, ha nem ideális matracon vagy pozícióban alszunk. Nos, ugyanígy járhatunk egy olyan matraccal is, ami lehet, hogy valaha jó volt, de már valójában eljárt fölötte az idő.
Az amortizációhoz a mindennapos használat miatt mi is hozzászokunk, így történik sajnos sokszor az, hogy túlhasználjuk a matracot. Az alátámasztó-képesség viszont idővel romlik és ha nem cseréljük az ajánlott időközönként a matracot, könnyen megeshet, hogy a kifeküdt részek miatt fáj a hátunk.
Ha szeretnénk elkerülni, hogy egy ilyen könnyen megelőzhető problémát okozzunk, tartsuk fejben, hogy 7-8 évente érdemes lecserélni a matracot.
Milyen szaküzlethez forduljak?
Először is kulcsfontosságú, hogy ne online, hanem személyesen vegyünk matracot. Más és más testalkattal, elvárásokkal és preferenciákkal érkezünk és mivel nincs egységesen használt keménységi skála, megeshet, hogy amit egy webshopos leírásban félkeményként jellemeznek, számunkra túl kemény vagy puha lesz.
Második lépésként ha már ott vagyunk, feküdjünk is le a matracra és ne csak a szélére üljünk, különben egy ponton összpontosul a testsúlyunk és a valóságnál jóval lágyabbnak ítélhetjük meg a matracot.
Ráadásul tény, hogy a keményebb matracok pár perc fekvés alatt nem mutatják ki a foguk fehérjét, pár óra elteltével mindig keményebbnek fognak tűnni (plusz tipp: ezért mindig adjunk hozzá egy kicsit), tehát ha csak a matrac szélén ücsörgünk, többszörösen is szabotálhatjuk az ítélőképességünket.
Harmadik lépésként járjunk utána – például egy matracválasztásra szakosodott blogon: https://matracman.hu/ – hogy a kiszemelt alapanyagfajtánál milyen certifikációkat érdemes keresni. Ezzel máris effektíven tudjuk csökkenteni a választékot.
Végül, de nem utolsó sorban pedig olyan szaküzlet mellett érdemes dönteni, ahol nyújtanak pénzvisszafizetési garanciát. Ugyanis soha nem lehet kizárni, hogy csak 3-4 éjszaka után jön a felismerés, miszerint nem jó matracot választottunk.
És mivel elég nagy befektetésről, valamint hosszú távú elköteleződésről van szó, a mi érdekünk, hogy talonban tartsunk egy biztonsági opciót.
Sok sikert a matracválasztáshoz!
