Milyen lesz Budaörs 2040-ben? – kiállítás nyílt a Zichy majorban

0
473

Építész szüret – máshogy

Péntek este a Zichy majorban új kiállítás nyílt ReAkció címmel, amely tulajdonképpen a hetedik Építész szüret, de ezúttal nem a jelen, hanem a jövő (Milyen lesz Budaörs 2040-ben?) elképzelésiről szól. A tárlat anyaga jobbára a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék hallgatóinak elképzelései Budaörs két nagyobb, beépítésre váró területének, a VÍZÉP és a Kenyérgyári utca melletti telek hasznosítására. A megnyitón, ami az udvaron volt, a hallgatók előadták prezentációikat, továbbá szó esett a Babtérről és az Illyés keramikus képzéséről, illetve a Stefánia utcabéli bontásra ítélt házának freskóiról, amit megmentenek.

ReAkciókBudaörsi Építész Szüret 7 a címe annak a kiállításnak, melynek megnyitója volt péntek este a Zichy majorban. Az idén nem a már megvalósult vagy a közeljövőben megvalósuló építmények állnak a tárlat középpontjában. Az eseményt a szervezők, a Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület és a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke kibővítette a Pecha Kucha Night mozgalom szabályai szerinti előadásformával, ami során nagyon rövid prezentációval mutatták be elképzeléseiket a diákok. Feladatuk az volt, hogy bátran újítsanak és terveikhez képzeljék el az emberek jövőbeni problémáit, arra keressenek megoldásokat.

Beszédet mondott Vágó Csaba, aki örömét fejezte ki a kiállításon megjelenő újító koncepciókról, amelyek többnyire arra törekszenek, hogy jó legyen Budaörsön élni, így a városvezetés ihletőivé válhatnak. Azonban elsorolta azt is, milyen tényezők azok, melyek kerékkötői a városvezetés nagyobb terveinek: a gyakorlatilag nem létező (kapacitásán túlmutató) építési hatóság, ami a magánberuházásokat ellenőrizhetné és az állam egyre növekvő beleszólása az önkormányzatok életébe.

A diákok egy része a Bretzfeld utca mentén húzódó frekventált telek, a volt kenyérgyár területének hasznosítására vázolta fel elképzelését.  Jancsovics Dorottya és Urbánszki Tímea beépítési karaktertervében kisebb városközpontként képzelte el a területet, ahol az emberek kevésbé vannak elszigetelve egymástól és például látványos biodómok teszik lehetővé a közös időtöltést a természetben, időjárástól függetlenül. Suri Sára és Szepesi Zsófia pedig e városrészen egy rovarfarmmal borzolta a kedélyeket, ami itt állna a Bretzfeld és Komáromi utca között, mert Budaörs válna a jövőben fontos élelmiszer-előállítóvá a régióban. Gugi Anna és tervezőtársa pedig sétálóutcává tennék a főutat, azt levezetve az autópálya mellé, mert Budaörs egyik nagy problémáját abban látják, hogy az utcákon az autók foglalják el a legtöbb helyet.

A másik téma a volt VÍZÉP területe, ami az uszodáig, esetenként az 1. Sz. iskola melletti füves parlagra is kiterjed. Az érdekesebb elképzelések közé tartik Lipták Dávid és Petrik Polla beépítési karakterterve, amiben a vasútállomást behozzák az autópálya északi oldalára, a Stefánia utca végébe, föld alatti alagúton, míg Haraszti Lehel és Schlosser István koncepciójában kanyargós tó uralkodik a képeken, a helyszín geomorfológiai és mocsaras adottságait újra kihasználva, míg Tóth-Könczey Péter és Walton Mihály terveiben a közösségi növénytermesztésen van a hangsúly a lakóépületek mellett, és egy dombsávval elválasztanák a területet az autópályától.

Cseresznyés László videóüzenetben mutatta be a Szivárvány utcai parkolóra álmodott kísérleti  városközpont tervét, tavaly készült diplomamunkáját.

A rendezvényen a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék hallgatóinak munkáit, melyek Budaörs távolabbi jövőjéről szóló elképzeléseket mutattak be, illetve Pink Edit ismertette a Babtér tevékenységi körét, illetve a Templom tér 12. alatt álló udvarház átalakításának koncepciótervét, Ráthonyi  Kinga pedig az Illyés gimnázium keramikus képzésének közösségi munkáit mutatta be. Végül Gyovai Tamás építész bemutatta a Stefánia utcába tervezett épületet, melyben agysebészethez használatos eszközöket fognak gyártani, és ez az a ház, amelynek utcai homlokzatán tavaly a vakolat alatt ritka szecessziós falfestést talált Vándor András és javasolta, hogy azt tekintettel műemlék jellegére, hagyják meg. A modern épület terveibe tehát belekomponálták azt a falat, a festett ábrákat restaurálják.

Babtér új homlokzata