Kovács István kívánsága a múlt tiszteletéből fakad
Kovács István, idősebb budaörsi polgár neve nem ismeretlen a városházi közmeghallgatásra járók körében. Ő az, aki mindig felszólal és mindig tesz javaslatot, amit történelmi kiselőadással körít. Régi kívánsága, hogy az 1985-ben találomra elnevezett Kőhalom utca kapjon méltóbb nevet, amely kiemeli a feledés homályából Budaörs történetének egy részét és továbbörökíti azt.
Előrebocsátva, hogy tisztában vagyunk vele, drága mulatság egy utca nevének a megváltoztatása, hiszen minden táblát és okmányt, melyen szerepel, ki kell cserélni, cikkünkben annak jártunk utána, hogy vajon miért kéri évek óta, minden közmeghallgatáson Kovács István, idősebb budaörsi polgár a Kőhalom utca átnevezését Írnokhegy utcára.
A Kőhegy mögötti területet, amely a Máriavölgy, az Odvas-hegy és az Írnok-hegy közé esik, Kisbudaörsnek (Kleinwudersch) nevezik. A település többi részétől ugyanis kissé elszeparált rész kis pincefalu volt a második világháborúig, zegzugos utacskáit mind egy szálig Budakeszi utcának jelöli még az 1996-ban kiadott Budaörs térkép is. Ezek az utak nem csak afféle jellegtelen ösvények voltak, hiszen olyan szélesnek kellett lenniük, hogy a lovaskocsi elférjen rajtuk szüretkor, hogy a kád szőlővel a borpincék elé álljon. A legújabb kori benépesülés, az új lakóházak létrejötte azonban az utcák megkülönböztetését igényelte, így jött létre a Csikó utca, Gida utca, Bárány utca, Budakeszi köz. Lomb utcát is jelölnek a digitális térképek, de Lomb utca a valóságban nincs, soha nem is volt, csak a – valószínűleg – Google Maps rosszul vette fel a térképre, így minden gps és minden internetes térkép Lomb utcának jelöli a Budakeszi utca egy szakaszát. (Ne történjen meg, hogy valaki esetleg ez alapján próbál mentőt hívni erre a területre, mert nem minden mentős helybéli vagy használ gps-t! a helybéliek már tettek bejelentést erről a városházán, de a hivatal valószínűleg nem intézkedett semmit ez ügyben, mert a probléma évek óta fennáll.)
A sok-sok Budakeszi utca egyike pedig, amely felnyúlik egészen a Zengő utcáig, a Kőhalom utca nevet kapta 1985-ben, és Kovács István ezzel a döntéssel nem ért egyet, mégpedig azért nem, mert a hely szelleméhez képest a Kőhalom elnevezés semmitmondó, hiszen az utca végigfut az Írnok-hegy (Schreiberberg) mentén, ami jogosabb utca elnevezést indokol. Ráadásul Kovács István egykor volt iskolaigazgatótól néhai Hauser Józseftől megtudta, hogy a szóban forgó utca menti hegyet miért Írnok-hegynek nevezte el a néphagyomány.
Évszázadokon át építkeztek a helyiek a környékbeli hegyekből származó agyagból, lakóházakat és gazdasági épületeket emeltek belőle, amihez legnagyobb mennyiségben az Írnok-hegy oldalából bányásztak. Az ebből eredő tájseb egyébként még ma is látszik a hegyen. 
A hegy onnan kapta nevét, hogy az intéző által megbízott írnok jegyezte fel az előzőleg engedélyezett, agyaggal teli lovaskocsi szállítófordulatok számát, azaz a kitermelt agyag mennyiségét, de ezen kívül felügyelte a bányászatot is.
Ez a helytörténetileg értékes adalék azonban a feledés homályába vész lassacskán, hiszen az újabb térképek már fel sem tüntetik az Írnok-hegyet, leradírozzák a térképről. Hát ezért volna fontos, hogy legalább az utcanév továbbvigye a múlt egy darabkáját, hogy a következő generációk se feledjék el teljesen. De ezen a magasztos célon kívül van prózaibb is, a várost övező hegyek szinte mindegyikéről van elnevezve utca is, például Tűzkőhegy utca, Naphegy utca. 
Ebbe a sorozatba is könnyen beleilleszthető Kovács István kívánsága. Akinek a beadványából kiderül, hogy már a kilencvenes években jelezte az akkori helyi képviselőnek, az azóta elhunyt Szabó Zsoltnak az utcanév változtatásra vonatkozó javaslatát, aki úgy tájékoztatta, hogy az önkormányzat képviselő testülete engedélyezhet utcanév változtatást. Ennek ellenére a képviselő bár felvállalta a kérelem beterjesztését, végül nem tette meg. Ugyanígy járt Szabó Károly képviselővel is, ő sem foglalkozott az üggyel. Így aztán tavaly decemberben a kitartó idős ember egyenesen a polgármester titkárságára adta le beadványát.
Kovács István indoka tehát teljesen megalapozott és ésszerű. S jelentősége abban rejlik, hogy tisztelnünk és ápolnunk kell a történelmünket, mert: „Akinek nincs múltja, annak nem lesz jövője sem” – ahogy mondotta volt Fűzfa Balázs.
