A szúnyog nem válogat… Vagyis a szúnyog szemlélettől, pártállástól függetlenül mindenkit egyaránt szemtelenül csíp. Ez azért jutott eszembe, mert a budaörsi szúnyogirtás kapcsán számtalan tudományos értekezést és blogot olvastam végig az interneten, beleértve a különböző irtási módokat és anyagok összetételét, hatásmechanizmusát ismertető tanulmányokig, s meglepődve tapasztaltam, sokan ebbe a mindenkinek egyaránt „fájó” kérdésbe is tudnak politikát vinni.
Budaörsön 2020. május 18-19-re tervezték az első szúnyogirtást légi úton, Aqua K-Othrin kémiai szerrel. Az EU betiltotta ezt a módszert, ezért az önkormányzat budaörsi civil egyesületek és magánszemélyek kérésére – az ügy felülvizsgálására hivatkozva – felfüggesztette. Jött a következő felhívás, mely szerint a vizes élőhelyeken július 2-án elvégezték a biológiai permetezést, július 8-9-én pedig földi ULV hidegködös módszerrel kémiai szúnyogirtást végeznek. A használandó szer (Deltasect Plusz 1,2 ULV) hatóanyaga ugyanaz az idegméreg, mint a másik légi úton használandó vegyszernek (Aqua K-Othrin), csak a gyártója magyar cég, a Corax, aki a kivitelezést is végzi, tehát nem értjük, mivel jobb, ha közvetlen közelről szórják ránk szinte ugyanazt, a levegőből már nem használható idegmérget? Szakértő szerint a légi permetezésnél a szer felhőt képezve, szétterülve bomlik a levegőben, míg a földi technológiánál direktben kapjuk. Ahogy a légi módszernél, úgy a földinél sem kiszámítható a vegyszer pontos kijuttatása még szélcsendes időben sem a különböző hőmérsékletű levegők áramlása miatt. A földi permetezés hatótávolsága a kocsiról mindkét irányban 25-25 méter. Ez azt jelenti, hogy a kertekben érő őszi-és sárgabarack, bogyós növény és zöldség is telibe kapja a vegyszert, vagyis amit nem szerettünk volna a légi permetezésnél, hogy a kertbarátok által gondosan, vegyszermentesen gondozott kerteket vegyi anyaggal „fertőzzék”, azt most földi úton megkapjuk.
Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője szerint „a földi kémiai irtás ezek közül a legmegterhelőbb környezetileg, hiszen a szúnyogok mellett rengeteg beporzó rovar is elpusztul.”
Biológiai módszer:
A szúnyogok elleni védekezés biológiai módszere bonyolultabb és költségesebb, de környezetbarátabb megoldás a kémiainál: itt nincs szükség vegyszerekre: két baktérium által termelt anyagot célzottan juttatnak a szúnyoglárvák tenyészhelyére, ahol kizárólag a szúnyoglárvákra hatnak, a többi élőlényt megkímélik. A módszer hátránya, hogy a kifejlett szúnyogokat nem pusztítja el.
Kémiai módszer:
A szúnyogmentesítés hazánkban az alacsonyabb költségek és az egyszerűbb kivitelezés miatt általában idegméreggel zajlik. A deltametrin egy szintetikus rovarölő vegyület, amely koncentrált dózisban az emberi szervezetre is veszélyes. Ez bőrön át vagy belélegezve az arra érzékenyebbeknél mérgezéses tüneteket produkálhat tavaly súlyos allergiás rohamom volt tőle, mert a vegyszert szóró gép éppen a fejem fölött repült el). Az irtószer segédanyaga ma már kizárólag paraffin alapú fehérolaj, ami pár éve váltotta fel a súlyosan környezetszennyező és bőrrákkeltő gázolajat. A vegyszer hatékony a kifejlett szúnyogokra, de ahol kiszórják, ott összességében gyérül az ízeltlábú-populáció. „Egy tanulmány kimutatta, hogy az összes elpusztított rovarnak csak az egy százalékát teszik ki a csípőszúnyogok, tehát 1 szúnyogra jut 99 más rovar. A tények tehát azt mutatják, hogy a szúnyogirtás csak kis mértékben gyéríti meg a szúnyogokat, viszont több más rovarfajra jelent óriási veszélyt, de még a madarakra is.” (Szélesi Ferenc főkertész: Ördögi kör – A szúnyogírtás többet árt, mint használ! című cikkéből)
Újabb kutatások szerint a deltametrin a gyermekeknél figyelemzavart okoz. Az ADHD, azaz a gyermekkori hiperaktív figyelemzavar többtényezős betegség: kialakulását részben örökletes, részben környezeti tényezők összessége alakítja. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált, jelenleg az iskoláskorú gyerekek 8-12 százaléka érintett, emiatt egyre több kutatás irányul az eddig ismeretlen környezeti tényezők beazonosítására.
Egy amerikai kutatócsoport molekuláris szintű, állatkísérletes úton, valamint embercsoportok statisztikai elemzése útján dolgozta fel a témát 2015-ben. Eredményeik szerint a fejlődésük során deltametrinnek kitett egerek nagyobb eséllyel mutattak az ADHD-hoz hasonló tüneteket: beleértve a hiperaktivitást, a rövid távú memória és a figyelem zavarait, és az impulzív (ötletszerű, kontrollálatlan) viselkedést. Az egereknél kimutatható volt a dopamin transzporter molekula (DAT) magasabb szintje, ami az ADHD-s emberekre is jellemző.
A szer lebomlási terméke gyakrabban mutatható ki gyermekek, mint felnőttek vizeletében, ami arra utalhat, hogy a fejlődésben lévő gyermekek a felnőttekhez képest kisebb dózisban érzékenyebbek a szer hatásaira. A kutatók az emberekkel végzett vizsgálatok során több mint kétezer 6-15 év közötti gyerek adatait elemezték. Kiderült, akiknek a vizeletében kimutatható mennyiségben volt jelen a szúnyogirtó lebomlási terméke, kétszer nagyobb eséllyel élnek ADHD diagnózissal.
Egy másik kutatás több mint hatszáz iskoláskorú gyermek adatait elemezte ugyanazzal az eredménnyel: itt is akiknek a vizeletében piretroid-maradványokat találtak, szintén kétszer nagyobb eséllyel voltak ADHD-sok. A szer az ADHD tünetei közül elsősorban a hiperaktív tünetek esélyét fokozta, a figyelemhiányt kevésbé, és fiúk esetében erősebb volt a hatása, mint lányoknál. Tehát a kutatók szerint a deltametrin a fejlődő idegrendszerben megváltoztatja a dopamin nevű hírvivő molekula anyagcseréjét. (Figyelemzavart okozhat a kémiai szúnyogirtás a gyerekeknél – Puskás Pálma)
Vegyük észre végre, mekkora károkat okozunk az élővilágnak! Tudatosan át kellene állni a biológiai védekezésre!
A korábbi generációk jobban odafigyeltek a környezetük jeleire, életmódbeli bölcsességük, a falusi települési és termelési viszonyok alkalmazkodtak és illeszkedtek az ökoszisztémába, segítették az emberek beilleszkedését a természeti rendszerekbe. A lakóházak mellé telepítették mintegy védőzónaként az istállót, így a legyek, szúnyogok nem őket támadták. Természetes volt, hogy az eresz alatt fecskefészek, a padláson denevér volt, melyek kedvenc tápláléka a szúnyog.
A ma embere pusztít. Mindent írt, ami zavarja: leveri a fecskefészket, mert nem illik a fű és tuja vagy kőburkolat divatjába. A denevérek minden hazai faja védetté, veszélyeztetetté vált, az utóbbi 20 évben több mint a felére csökkent az állományuk, s ha nem lesz változás, teljesen el fognak tűnni. Ideje lenne felocsúdni: a szúnyogok, méhek, fecskék, denevérek stb. nélkül összeomlik az egész ökoszisztéma, s az végzetes az egész emberiség számára.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) „folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a természetes élőhelyek pusztításáért nem csak azzal fizetünk, hogy néhány fanatikus madárkedvelő kevesebb fajt láthat, hanem az életminőségünk, életkilátásaink jelentős csökkenésével is! A fecskék és denevérek eltűnése nemcsak önmagában fontos (bár a szúnyoginváziók esetében igen), hanem azért, amit ez jelez – a lakókörnyezetünk elszennyeződését, fenntarthatatlan társadalmi igények és szokások kialakulását.”
„A melegebb égövből az ottani kórokozókat hordozó szúnyogok észak felé terjeszkednek, és hazánkban is megjelenhetnek invazív szúnyogfajok. Az alattomos vérszívók gyérítése fontos feladat, ám a manapság használt szúnyogirtó módszerek nagy károkat okoznak a madárvilágnak, és hosszú távon az embereknek is.” (National Geographic MO. 2015.08.10. F.Zs.)
Mit tehet a lakosság a szúnyogok ellen?
Fizikai védekezési módszereket alkalmazhat, amelyek nem csökkentik ugyan a szúnyogállományt, de a kellemetlen találkozást megszüntethetjük a segítségükkel. Érdemes erős szúnyoghálót felhelyeznünk az ajtókra, ablakokra, használjunk este ultrahangos készülékeket, valamint kipróbálhatjuk az erős légáramláskeltést is. Fontos megelőzésként megszüntetni a pangó vizeket a kertünkben. Takarítsuk ki az ereszcsatornákat, a vízelvezető árkokat, gödröket, a házi kedvenceink vizét cseréljük minden nap, és sűrű szövésű hálóval fedjük be az esővízgyűjtőt. Vegyük körbe a teraszt, a kerti padot szúnyogűző növényekkel, amelyek számunkra szép látványt és hasznot, a szúnyogoknak kellemetlenséget jelentenek. Három módon hasznosak számunkra: szárítva potpourriként, másokat illóolajként használhatunk, és vannak remek fűszernövények, amelyek azon túl, hogy távol tartják tőlünk a vérszívókat, gazdagítják ételeinket. Ilyenek: a hajdani svábok által is kedvelt rozmaring (szaponin és cseranyaga elűzi a bolhákat és molyokat is), macskamenta (levendulaszínű virágával, illóolaja szterineket, savakat, csersavat tartalmaz, melytől irtóznak a rovarok!), zsálya (számos változatban és több színben is kapható, illóolajként, de kiszárítva is ontja aromás illatát, remek hangyák ellen is), bojtocska (szép kékeslila virágaival), kakassarkantyú (díszes, tarka kámforillatú leveleivel), gilisztaűző varádics (élénk okkersárgavirágával, díszes levelével), citronella (fűféle, remekül mutat a modern, minimál kertekben is, olaja a bőrre csepegtetve is hatásos), eukaliptusz (ugyancsak szép dekoráció), citromfű (teája remek stresszoldó), bazsalikom (csodás fűszer), fokhagyma, kamilla (a hasznos rovarokat csalogatja, a vérszívókat elűzi), bársonyvirág, („büdöske”, kellemetlen illata remek rovarűző), körömvirág, dohányvirág, de ne felejtkezzünk el a mindenki által ismert levenduláról sem (szárítva is, olajként is hatékony). Kerülik a legyek és a szúnyogok a ricinust és a paradicsomot is. Használhatunk védekezésül különböző illóolajokat is: pl. az ánizs, eukaliptusz, cédrus, levendula, citromfű, szegfű, borsmenta, citrom, babér, fahéj. Talán az indiai citromfűben előforduló gerániumolaj a leghatásosabb. Az illóolajokat testápoló krémmel vagy olajjal 1:4 arányban keverjük össze, és közvetlenül a bőrre kenjük. Békésen ülhetünk a diófa árnyékában is (nem véletlenül ültettek a régiek a kertekbe diófát!).
Budaörsön a Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Köre mindent megtesz azért, hogy a városban minél több konyhakert létesüljön, és 2011 óta szervezi a tájfajta őszibarackok szaporítását és visszatelepítését a kiskertekbe, hogy vegyszermentes, helyben nevelt zöldségek és gyümölcsök szolgálják a lakosság egészségét. Minden korszerű módszert közreadnak, hogy a kerteket ne terhelje senki vegyszerekkel.
Mi civilek, városunkért aggódó kertbarátok kérjük a polgármester urat, kíméljenek meg minket a kémiai permetezéstől, a vegyszertől, amellyel szemben a szúnyogok a közel 40 évi használat után amúgy is rezisztensekké váltak. Bár a szelektív biológiai szúnyoggyérítés nagyobb szaktudást kíván, mint a vegyszeres védekezés, de környezetünk és saját egészségünk védelme érdekében mindenképp ez lenne a jó választás. Kérjük ezért, hogy körültekintően járjanak el, és minél hamarabb álljanak át döntő mértékben az ember és a környezet számára legkíméletesebb mikrobiológiai szúnyogirtásra. A jövő évtől kezdjenek új lapot a környezetvédelem és a szúnyogirtás terén: célszerű lenne olyan bevált szakembereket felkérni, mint a No Mosquito Kft. (Dr. Szepesszentgyörgyi Ádám ökológus-biológus, szúnyoggyérítés szakértő és Dr. Gajda Zita biológus, szúnyoggyérítés szakértő), akik már Szegeden sikeresen oldották meg a szúnyogirtás kérdését, s jelenleg szomszédunkban, Törökbálinton kamatoztatják szaktudásukat. Segítségükkel át tudnánk térni a biológiai védekezésre, amelyet a MTA már 2006-ban szorgalmazott.
Egy példa: ma már egész Németországban csaknem kizárólag biológiai módszerrel védekeznek.
S végül egy idézet Madách Imre: Az Ember tragédiája című, elévülhetetlen művéből:
„Ádám: Ki szúnyog ellen oly fegyvert ragad, / mit medve ellen vinni hősiség, Bolond.”
Írta: Szaplonczay (Polgár) Marianne
Kapcsolódó cikkünk:
Vegyszer a nyakunkba vagy szúnyogcsípés? A harmadik út nehezebb…- frissítve!
