El kell hagynia a jelenlegi üzemeltetőnek, a Magyar Repülő Szövetségnek (MRSZ) a Budaörsi Repülőteret? A hvg.hu cikke szerint úgy tűnik, hogy igen, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az állami tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kinek értékesíti a területet.
Nemrég írtunk arról, hogy a Budaörsi Repülőtér a 80. születésnapját ünnepli. Abban is felhívtuk rá a figyelmet, hogy Magyarország első nemzetközi repülőtere, ami a később épült Ferihegyi (mai nevén Liszt Ferenc) repülőtér után még jelenleg is a második legnagyobb (igaz, kisgépes) forgalmát bonyolítja az ország nemzetközi légi közlekedésének, csak a nevében budaörsi, közigazgatásilag a főváros 11. kerületéhez tartozik. A budaörsi önkormányzat az elmúlt két évtizedben többször tett rá kísérletet, hogy telekcserével vagy más módon hozzánk kerüljön, ám ez különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Továbbá a Budaörsi Naplóhoz mintegy tizenöt éve jutott el a repülőtér hasznosításáról egy tanulmány, amit egy magyar érdekeltségű befektetési csoport készíttetett, és az eredeti funkciót megtartva fejlesztett volna, de abból sem lett semmi. Ezekről egy későbbi cikkben írunk majd bővebben.
Itt és most a hvg.hu cikkére alapozva a legfontosabbak: a vagyonkezelő, a honvédelmi tárca és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői a múlt héten egy háttérbeszélgetésen felszólították a repülőteret évtizedek óta üzemeltető Magyar Repülő Szövetséget, hogy augusztus végéig hagyják el a területet. Ez a felszólítás igen váratlanul érte őket, mert úgy tudták, hogy a vagyonkezelővel rég húzódó jogi vitájuk miatt invitálják őket egyeztetésre. A hvg. cikke szerint állítólag az is elhangzott, hogy mindez szigorúan bizalmas, semmilyen információ nem mehet ki, nehogy a sajtó megneszelje. (Hát megneszelte…)
A fő kérdés természetesen az, mi lesz a reptérrel, marad-e a jelenlegi funkciója, és ha igen, mi lesz az ott működő vállalkozásokkal. Jelenleg egyebek között a katasztrófavédelem, a rendőrség gépei is ezt használják, és bár stratégiai szempontból kevésbé fontos, de például mezőgazdasági repülőgépes szolgáltatás, sport- és hobbirepülés is zajlik itt.
Visszatérve a hvg.hu cikkére, abban az áll, hogy a vagyonkezelő mostanra közel 100 millió forintot követel a Magyar Repülő Szövetségen, miközben a reptérre költött ráfordításaikat vitatják. „A szövetség éves szinten nagyjából 120 millió forintból gazdálkodik, ha elvesztik a budaörsi repteret, akkor többé annak üzemeltetéséből, a bérlőktől szedett díjakból sincs bevételük, így végképp lehetetlenné válik az adósságuk kifizetése.” Továbbá a szövetség bérlőit a vagyonkezelő felszólította, hogy ne fizessenek a repülőszövetségnek a futó szerződések alapján, mert ezt nem fogják teljesítésként elismerni.
„Miközben olyan szükséges felújításokat mi csináltunk meg, mint a ledőlt fal kijavítása, mert még ilyenekre sem kaptunk pénzt a tulajdonos Magyar Államtól. Most pedig egyszerűen odaadják az üzemeltetést másnak, akinek nyilván már fizetni is fognak, hiszen ingyen ezt más el nem vállalja. Csak azt nem értjük, hogy miért kellett ehhez tönkretenni a repülőszövetséget” – mondta a hvg.hu-nak Mészáros László, a szövetség elnöke.
„Ha ellenállás nélkül még ezen a héten, illetve hónapban kivonulnak a budaörsi reptérről, az több forrásunk szerint az egész magyar repülősportot hozza lehetetlen helyzetbe. Mészáros szerint például biztos, hogy már meghirdetett világbajnokságot kell visszamondani, és sok nemzetközi szinten eredményes versenyző kerül nehéz helyzetbe. Mióta kiderült, milyen sors vár rájuk, a szövetség megkereste az összes illetékes minisztériumot, de még Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is írtak. Érdemi választ viszont egyedül a belügyi tárcától kaptak, csakhogy közlekedési kérdésekben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az illetékes, így a budaörsi reptér sorsa alapvetően oda tartozik.”
Az MRSZ azt vállalta, hogy részletre kifizeti az egyébként jogtalannak tartott összeget, ha cserében hagyják tenni a dolgát.
Cikkünk pontosítása érdekében mi is megkerestük Mészáros Lászlót, az MRSZ elnökét, akitől a következőket tudtuk még meg: a repülőteret a közforgalmúság után a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelte és üzemeltette. A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), mint a HM-hez kötődő szervezet mindig is központi repülőtérként használta, de ez volt a mezőgazdasági repülők, a vízügyi repülők, a mentőszolgálat és egy időben a légirendőrség központi repülőtere, amellett, hogy mindig voltak katonai egységek is a repülőtéren. Az MRSZ végül is egyszerűen magára maradt, miután a többiek távoztak. A rendelkezésre álló iratok alapján 2002-ben kötöttek egy bérleti szerződést az MRSZ-szel, ami önmagában is érdekes, hiszen az üzemeltetésről nincs benne semmi. A bérleti díj vonatkozásában viszont az szerepelt benne, hogy a havi 300 ezer Ft-nak azt a részét kell befizetni, amit nem költöttek a repülőtérre. Mivel az üzemeltetés és fenntartás ennél jóval többe kerül, befizetésre nem került sor.
Ez a szerződés lejárt 2005-ben, amikor egy arra jogosulatlan (a szerződés tartalmazza az aláírótól eltérő jogosult nevét) munkavállalóval aláírattak egy új bérleti szerződést, ami a korábbitól eltérően feltétel nélküli fizetést írt elő. Ezt a szerződést azonban magukkal vitték, hogy majd a vagyonkezelő részéről is aláírják és küldenek belőle. Erre ugyanúgy nem került sor, mint a számlázásra 2010 végéig, amikor küldtek egy 7 évre visszamenő számlát. Ezt az MRSZ megkifogásolta egyrészt a lejárt követelésrész miatt, másrészt a szerződés érvénytelenségére hivatkozva. Ez az a kialakult helyzet, amit a bíróság döntött el. Ezzel a döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, tehát az ügy jogilag még nem lezárt.
A repülőtéren két iskola, három repülőklub és néhány kölcsönző cégen kívül vannak vállalati célú repülőgépek. Ha az új üzemeltető nem kívánja a használatot tovább engedélyezni az eddigi használóknak, akkor azoknak más repülőteret kell keresni. Ez azt jelenti, hogy messzebb kerülnek a székhelyüktől és ekkora gépállomány számára jelenleg nincs az országban hangár kapacitás, azaz a szabadban kell tárolni az értékes gépeket.
Befektető úgy évente jelentkezik, majd amikor megismerik a feltételeket, akkor nem látják őket viszont. Gyakrabban fordul azonban elő olyan, aki használni szeretné a repülőteret és cserében részt vállalna a felújításból, de az évtizedek óta rendezetlen jogi helyzet, hogy például hány évig használhatnák a felújított részeket, taszítja őket.
A budaörsi önkormányzattal illetve Budaörssel mi jellemzi az önök kapcsolatát? – kérdeztük meg. „Mivel a repülőtér a 11. kerületben van, napi kapcsolatuk velük alakult ki, a szomszédos Budaörssel korrektnek tartom a kapcsolatunkat.”
Továbbá korábban voltak lakossági panaszok a zaj miatt. Ezek megszűntek? Ha nem, lehet-e ennek lobbi ereje? „A panaszok nem szűntek meg és lehet lobbi ereje. Ehhez hozzájöhet az a félelem, hogy repülőgép zuhanhat a lakott terültre.”
S végül az elnök szerint az ideális megoldás a reptér jövője szempontjából, ha tisztáznák végre a tulajdonos-kezelő-üzemeltető viszonyokat és hosszú távra lehetne a felhasználásról döntéseket hozni. Az MRSZ ezt úgy is vállalta, hogy részletre kifizeti az egyébként jogtalannak tartott összeget, ha cserében hagyják tenni a dolgát. Lehetne ebből egy mindenki számára hasznos repülőtér, iskolákkal, nemzetközi kisgépes forgalommal (amit Ferihegy nem tud illetve nem is akar kezelni) és esetlegesen egyéb szabadidős tevékenységet is lehetne ide csoportosítani.
Képek: Petőházi Emese és archív
