Ma – vagy más források szerint április negyedik szerdáján – van a vakvezető kutyák világnapja, mely arra hivatott, hogy elősegítse kiképzőik komoly munkájának ismertségét és elismertségét, hiszen e kutyák különleges tudása a kiképzők kemény munkájának eredménye.
A vakvezető kutya elsődleges feladata, hogy látássérült gazdáját biztonságosan vezesse a közúti forgalomban. „Megállással jelzi az akadályokat, majd biztonságosan kikerüli azokat, utat keres bonyolultabb akadályok, például útlezárások vagy a járdán parkoló autók esetén, valamint meghatározott objektumokat, például gyalogátkelőt, lépcsőt, ajtót, buszmegállót, ülőhelyet, stb. megkeres és bejelez a gazda részére” – olvasható a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének honlapjáról is elérhető, de önálló weboldallal rendelkező vakvezetokutya.hu tájékoztatójában. A buszmegállóban azonban például nem tudja megkülönböztetni a buszokat számozásuk alapján, ezt a látássérült személy a többi embertől kérdezi meg. Azt sem tudja magától a vakvezető kutya, hogy hova szeretne eljutni látássérült gazdája, tájékozódnia tehát a gazdájának kell, és annak megfelelően vezényszavakkal irányítania a kutyát. „A kutya nem tesz mást, mint akadálytól akadályig biztonságosan elvezeti a látássérült személyt”. Általában olyan ügyesen képesek manőverezni ezek a kutyák, hogy gazdájuk nem érzékeli, milyen bonyolult helyzetet oldott meg. A tapasztalt állat még arra is ügyel, hogy minél egyenesebb vonalban kerüljék ki az akadályokat.
Egyik sajátos feladata, hogy megtanuljon nem engedelmeskedni, ha úgy látja, a kapott utasítás veszélybe sodorhatja gazdáját. Ezért vészhelyzetben a vakvezető kutya „értelmes engedetlenséget” mutat, vagyis szükségszerűen felülbírálja a gazda döntését, ezzel megvédve annak testi épségét.
A vakvezető kutyák legfontosabb ismertető jele a hám, amit munka közben folyamatosan viselnek. Az MVGYOSZ által kiképzett vakvezető kutyák hámja egységesen piros színű és látható rajta a kiképző intézmény logója. Régebben a vörös kereszt volt a vakvezető kutya megkülönböztető jelzése, de ez ma már nem elfogadott.
„Ha a kutyán rajta van a hám, akkor dolgozik még abban az esetben is, ha éppen nem vezeti a gazdáját, hanem helybenmaradásban várakozik. Ilyenkor a kutyával kontaktusba kerülni, például szólítgatni, hívogatni, etetni vagy simogatni tilos! Ha a kutya nem viseli a hámot, akkor nem dolgozik, ilyenkor ugyanolyan kutya, mint a többi, legfeljebb engedelmesebb, szófogadóbb. Etetni viszont ekkor is szigorúan tilos, illetve legfeljebb a gazda engedélyével szabad.”
A vakvezető kutya igazolvánnyal rendelkezik, melyet az oltási könyvvel együtt a gazda köteles mindig magánál tartani. Ez jogosítja fel arra, hogy a segítőkutyákra vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelően gazdájával együtt bárhova bemehessen, hogy a közösségi közlekedés járművein ingyenesen és szájkosár nélkül utazhasson.
A kiképzett és levizsgázott vakvezető kutyák listája megtalálható a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZE) honlapján (www.matesze.hu)
A vakvezető kutyák története legalább az ókorig nyúlik vissza, az időszámítás szerinti 79-ből származik a legelső, vakokat vezető kutyák létezését bizonyító emlék, ugyanis a pompeii ásatások során találtak olyan festményeket, melyek vakok segítésére használt vezető kutyákat ábrázolnak.
Használtak még vakvezető kutyákat az ókori Kínában is. Európában a középkorból fennmaradó emlékek tanúsítják, hogy használtak látássérültek kutyát mozgásuk során. Például a IX. Gergely pápához kapcsolt dekretális gyűjteményben van ilyen kép, amelyet Dél-Franciaországban készítettek a XIII. században
A XIV. században készült Hóráskönyvben – mely a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb, díszes imakönyve – is található egy kép, ami azt ábrázolja, hogy egy vak embernek, aki mellett pórázon kutyája ül, Krisztus visszaadja a látását. Egy másik, szintén imakönyvben, melyet egy Ghent városában élő asszony számára készítettek 1315-1325 körül, szintén egyértelmű, hogy látássérültet vezet a kutyája.
Az 1800-as évek közepéig nem létezett még vakvezető kutyákat elismerő jogszabály. Először 1838-ban, a brit parlament mentesítette az ebadó alól a vakvezető kutyák gazdáit.
A vakvezető kutyák intézményesített kiképzése az 1900-as évek elején kezdődött. 1934-ben Guide Dogs for the Blind Association néven alapították az első vakvezető kutya kiképző szervezetet Angliában. A II. Világháború megvakult veteránjai között széles körben alkalmaztak vakvezető kutyákat.
1994-ben ünnepelték meg először, a Nagy-Britanniában levő vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének ötlete nyomán.
Forrás: www.vakvezetokutya.hu, www.mult-kor.hu