A betegek csak a szolgáltatás minőségének a javulását érzékelhetik majd abból, hogy (hivatalosan novemberben 1-jétől, gyakorlatilag már néhány hete) új vállalkozás üzemelteti a budaörsi egészségügyi központot. Legalábbis ezt ígéri Zsákai Zoltán, a Jump Kft. ügyvezetője.
Névjegy
Zsákai Zoltán 43 éves, közgazdász és jogász, tizenöt éve foglalkozik ingatlanüzemeltetéssel. 2001-ben költözött a családjával Budaörsre Budafokról, azóta itt él, 10 és 12 éves gyerekei ide jártak óvodába, ide járnak iskolába. Korábban, az Antenna Hungária Zrt. lakossági értékesítési igazgatója volt, majd 5 évig ő üzemeltette helyben az ABS Sportcentrumot. Ezután 2012-től pályázat útján elnyerte az újonnan épült BME Sportközpont üzemeltetését, és a szerződés lejárta után tanácsadói szerződés köti jelenleg is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez.
A Jump Consulting Kft. (Székhelye Budaörs) a cégbírósági adatok szerint 2012-ben lett bejegyezve, de 2015-ben még nem bonyolított komolyabb forgalmat, jegyzett tőkéje 5 és 10 millió forint között van. Egyszer nyert már közbeszerzést, EU-s pályázatot még nem. A Jump Consulting korábban Jump Fitness Kft. volt, 153 millió forintos árbevétellel.
Mit vállalt az önök cége a budaörsi egészségügyi központ ideiglenes üzemeltetésével és főként miért?
– Azt vállaltuk, hogy ez alatt az átmeneti időszak alatt stabilizáljuk a működést, jogi és gazdasági értelemben. A legfontosabb, hogy az itt dolgozókat továbbfoglalkoztatjuk, tehát mindenkiben szűnjön meg a létbizonytalanság, ami a szerződésünket megelőző huzavona alatt kialakult…
-A betegek számára is az a legfontosabb, hogy a megszokott orvosaikat megtalálják.
– Így van, hiszen a stabilizálás egy folyamat, aminek a végén mindig a beteg érdeke áll. Ha az orvos úgy érzi, hogy biztonságban tud dolgozni és jól érzi magát, akkor nyilván ezt közvetíti a páciensének. De ne csak az orvosokról tegyünk említést, hanem a szakasszisztenciáról is, mert ők szintén nagyon fontosak egy ilyen intézmény működésében. S ha azt látják, hogy nem csak a fizetésük biztos, hanem a régi, rossz eszközöket újakra cseréljük, akkor mindenki megnyugszik, amit megéreznek a betegek is.
– Folytatva tehát a vállalásaikat, már az ideiglenes megbízás alatt beruháznak?
– Igen, a leginkább elavult eszközöket most kicseréljük. Tegnap óta (az interjú időpontjához képest, tehát október 20-tól – a szerk.) működik egy új ultrahang (15 millió forintba került), novemberben kicseréljük a gasztroenterológián a vizsgálathoz szükséges tornyot (12-13 millió forint) és a részleget házon belül új blokkba költöztetjük Majd – még mindig novemberben – , ami a legnagyobb javulást hozza, a nagyon régi röntgengép cseréje, egy teljesen digitális, korszerű új gépre (40 millió forint).
– Új blokkot említett, tehát lesznek átszervezések is?
– Optimalizáljuk a működést, amit már egyeztettünk az önkormányzattal és minden döntéshozó elégedetten nyugtázta.
– Konkrétabban? Mert az optimalizálás gyakran korábbi szolgáltatások megszüntetésének vagy korlátozásának a szinonimája.
– Éppen az ellenkezőjéről van szó, logisztikai változtatásokkal javítjuk a szolgáltatásokat. Sajnos ahogy ezt a korábbi vezetés csinálta, bőven vannak az újragondolásban lehetőségek. De hangsúlyozni szeretném, hogy nem orvos szakmai kérdésekről vagy szervezeti változtatásokról van szó, hanem az ingatlan üzemeltetésének a gazdaságosabbá tételéről.
– Összefoglalva az eddigieket: megtartják a dolgozókat; az elavult, régi műszereket lecserélik és logisztikai újratervezést csinálnak. Van még további, fontos lépés?
– Ezek a fő lépések, de van még jó néhány kisebb, például megrendeltem a vadonatúj telefonközpontot (3 millió forint).
– Bocsánat, hogy megint közbeszólok, de évek óta írunk arról, hogy nem lehet az egészségügyi központban a rendelőket telefonon elérni, és eddig rendre azt a választ kaptuk, hogy igen, tudják, de…
– November 4-től egy élőhangos call center működik majd a második emeleten, és külön válik a földszinti betegirányítóktól, ahol jelenleg hat ember dolgozik, így rotációs rendszerben ők fogják kezelni. Ezzel egy időben a belső informatikai rendszert is szeretnénk egységes platformra helyezni, mert jelenleg négy különálló egység (az egynapos sebészet, a járóbeteg szakrendelés, a háziorvosok és a központi ügyelet) üzemel a házban és mindegyik különböző nyilvántartási rendszert használ.
-Az új, egységes informatikai rendszerbe a helyileg nem itt rendelő háziorvosok is bekapcsolódhatnak majd?
– Igen, természetesen, az interneten keresztül. Hiszen az a lényeg, hogy bármelyik orvost keresi fel valaki Budaörsön, az rögtön lássa a rendszerben, hogy korábban milyen kezeléseket vett már igénybe a beteg.
– Lehet, az is megoldódik, hogy a háziorvosok tudjanak arról, ha a rendelőintézetbe új szakorvos érkezik? Mert bizony nem egyszer a mi cikkeinkből értesültek róla, amire csak én lehetek büszke, más nem, mert nyilván nem ez a jó megoldás.
– Egyetértek. Ennek a háznak gyakorlatilag nem volt sem belső – holott 160 ember dolgozik itt –, sem külső kommunikációja, azon túl, hogy van egy honlap. Ezen is nagyon szeretnék változtatni, már készül a marketing terv. Továbbá amikor az első, nagyobb körben tartott bemutatkozó beszélgetésem volt a dolgozókkal, elmondtam, hogy szeretném az eddigi autokratikus vezetési módot teljesen új alapokra helyezni és együttműködésre alapuló vezetési módra változtatni. Mert ahogy már mondtam, akkor fogja a beteg is jól érezni magát, ha az itt dolgozók jól érzik magukat.
– Mi a munkamegosztás ön, illetve dr. Gamal Eldin Mohamed főorvos között?
– Ő továbbra is orvos-igazgató marad, tehát az orvosszakmai irányítás az ő feladata. Az enyém a vállalkozás menedzselése, mert ehhez értek, ebben van másfél évtizedes tapasztalatom.
– Kérem, hogy mutassa be röviden a Jump Kft.-t, illetve a cégük pénzügyi és tulajdonosi hátterét!
– Magyar magánszemélyek a tulajdonosok: Cseke Béla főorvos, aki az Uzsoki utcai kórház sürgősségi osztályának a vezetője, Csillag János marketingszakember, és jómagam, aki többségi tulajdonosként irányítom a gazdasági és jogi folyamatokat.
– Többször elhangzott a képviselő-testületi üléseken, hogy önök üzemeltetik az orvosi ügyeletet. Csakhogy amikor tavaly írtunk róla, az ügyeletet működtető dr. Nagy Péter és dr. Spányik András a Fast Medical Group Kft. vezetőiként nyilatkoztak. Ők tulajdonosok a Jump Kft,-ben is?
– Nem. Mi voltunk benne korábban a Fast Medical Groupban, de amikor létrehoztuk a Jump Kft.-t illetve a pasaréti Panorama Medical magánklinikát, akkor a Fastban átadtuk a részünket dr. Nagy Péter főorvosnak. Ebben a cégben pedig sem dr. Nagy Péter, sem dr. Spányik András nem tulajdonosok, viszont az utóbbi az ügyelet vezetése mellett a másik ügyvezetője a pasaréti klinikának, de nem tagja a cégnek. Ez a helyzet cégjogilag. Ugyanakkor az tény, hogy a gyakorlatban mi alakítottuk ki azt a rendszert, ahogyan az orvosi ügyelet jelenleg is működik.
– Jó hír, hogy a Jump Kft. a fent felsorolt beruházásokkal kezdte a munkát itt a Kossuth Lajos utcában, de egyrészt milyen forrásból, másrészt mi lesz ezekkel az eszközökkel, ha az önkormányzat közbeszerzési pályázatát nem önök nyerik meg?
– A beruházásainkhoz vannak saját forrásaink és igénybe veszünk hiteleket is, mint minden más vállalkozás. De ami a kérdés lényege: már a tárgyalások elején az volt a kikötésem, hogy az átmeneti időszakban is úgy tudok csak dolgozni, mintha végleges lenne a helyzet. Ezt pedig azért tehetem meg, mert ha az a szerencsétlen helyzet adódna, hogy nem velünk köti meg véglegesen a szerződést az önkormányzat, akkor is hasznosítani tudom a megvásárolt eszközöket. Vagy tovább adom a leendő üzemeltetőnek, vagy ha nem veszi át, egy röntgengépnek, egy ultrahangnak a klinikánkon is akad helye.
– Van tehát forgatókönyve arra, ha nem önök nyerik a pályázatot?
– Annyi, amit az előbb mondtam. Abban természetesen nem lehetek biztos, hogy mi nyerünk, de magamban, az elkötelezettségemben biztos vagyok, és dr. Gamal ugyanígy nyilatkozott. Olyan komoly, a budaörsi szakellátást magas szinten garantáló szakmai anyagot készítünk el, aminek el kell nyernie a városvezetés tetszését.
– A budaörsi ügyeleti szolgáltatásból tehát már kiszálltak, de üzletileg megérte?
– Egy normál havi fizetés szintű nyereséget lehetett elérni, ezért számunkra inkább az az értéke, hogy amit vállaltunk, nevezetesen a működés új alapokra helyezését, az sikerült. Az ügyeleten dolgozók meg vannak fizetve és szívesen dolgoznak itt, ezért működik jól. Ugyanezt a szisztémát szeretnénk tehát az egészségügyi központban is alkalmazni.
– A kft. fő tevékenysége, ahogy említette, a pasaréti Panorama Medical magánklinika üzemeltetése. Milyen szolgáltatást kínálnak ott?
– Ez egy olyan magánegészségügyi szakrendelő, aminek a pszichoszomatikus szemlélet a különlegessége. Vagyis az orvosi ellátás abból indul ki, hogy sok-sok különböző tünetünk van, ami kényelmetlenné teszi az életünket, és ezeket nem külön-külön kell kezelni, hanem együtt, integráltan, és gyakran lelki eredetük van, ezért azzal is kell foglalkozni. Ennek érdekében az orvosaink kommunikálnak egymással és a pszichiáterekkel, pszichológusokkal is.
– Ebbe belefér a természetgyógyászat, vagy ahogy mostanában nevezik, az alternatív gyógyászat?
– Nem, ez nem természetgyógyászati központ, hanem orvosi szakrendelő, és ezen belül valósítjuk meg az úgynevezett egységlátást.
– A pszichoszomatikus szemléletet át tudják hozni ide, a budaörsi egészségügyi központba?
– A terveim szerint igen, de nem lesz könnyű, mert itt az orvosok tömegeket kezelnek és egy-egy emberre csak korlátozottan van idejük, szemben egy magánklinikával.
– A pályázati anyagukban mi szerepel a budaörsi egynapos sebészetről, a fizikoterápiáról, illetve az Europmed csődje miatt különösen bizonytalan helyzetbe került szolgáltatásokról?
– Az egynapos sebészet nagyon sikeres része a budaörsi egészségügyi központnak és bővíteni szeretnénk. Már sikerült két új vállsebésszel szerződést kötni, velük új műtéti területet bevonni, és többekkel zajlik tárgyalás. Azt is elindítottuk, hogy rezidens képző hely legyünk, továbbá tudományos orvosszakmai konferenciák keretében képzéseket szervezünk majd az itteni kollégáknak. A szomszédban felépült központtal nem tudunk jogilag mit kezdeni, mivel egy másik cégé az ingatlan, de házon belül találunk megoldást a fizikoterápia bővítésére.
– Mindezt miből kívánják megvalósítani? Kizárólag az Országos Egészségpénztártól kapott normatívából és az egyéb saját bevételeikből, vagy később számítanak a város költségvetéséből is támogatásra?
– Nem fogunk kérni önkormányzati támogatást, hiszen már a tárgyalásaink elején világossá tette a város vezetése, hogy nincs ilyen forrás.
– Nem lát abban ellentmondást, hogy miközben a magyar egészségügyi ellátás összességében katasztrofális, alulfinanszírozott, az állami kórházak hatalmas tartozásokat görgetnek maguk előtt, önök arra vállalkoznak, hogy plusz állami vagy önkormányzati forrás nélkül fejleszteni fognak egy alapvetően közellátást nyújtó, tehát nem magánrendelő intézetet?
– Hú, de nehéz kérdés! Az egészségügy óriási rendszer, és az, amire rákérdezett, elsősorban politika, és nem én vagyok arra a legalkalmasabb, hogy elemezzem. Viszont hiszek abban, hogy kisebb méretben, például egy szakrendelőt, lehet politikamentesen, kizárólag szakmai alapon működtetni. Vagyis ha minden szereplő felé az az elvárás, hogy maradjon a saját szakmáján belül és ott hozza ki magából a legtöbbet, illetve ha az egészet gazdaságilag és logikailag jól építjük fel, akkor törvényszerű, hogy a produktum is jó lesz.
