„Sokan örülnének, ha nekik kéne akkora szolidaritási adót fizetniük, mint Budaörsnek” Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő a mai budaörsi önkormányzati ülésen bevallotta, hogy a szolidaritási adó késői módosításként került be a törvény szövegébe, így amikor azt elfogadta, nem tudta, hogy kit, hogyan fog érinteni. Majd hozzátette: ha a budaörsiek pert indítanak a magyar állammal szemben, vajon milyen eséllyel fognak a jövőben a város érdekében lobbizni?!
Nem elég, hogy elveszik az iskolákat, elveszik azt a pénzt is, amelyet rájuk költhettünk volna – írtuk a mai rendkívüli képviselőtestületi ülés beharangozójában tegnap (https://www.budaorsinaplo.hu/varoshaza/20161018/perre-megy-az-allammal-az-iskolaiert-budaors). Az első napirendi pont ugyanis arról szólt, hogy perre megy az állammal az iskoláiért Budaörs, mert a város nem vállalja szó nélkül, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 2,1-2,3 milliárd forintot vonjanak el a jövő évi költségvetéséből. (1. napirendi pont: Eljárások megindítása szolidaritási hozzájárulással összefüggésben ) Azt is előrevetítettük, hogy a Budaörs Fejlődéséért Egyesület 11 fős frakciója bizonyára meg fogja szavazni az előterjesztést, de vélhetően vita alakul majd ki a kormánypárti fideszes frakció 3 tagjával. Ez csak részben alakult így, ugyanis a három tagból csak kettő volt a rendkívüli ülésen jelen és ők érdemben nem szóltak hozzá, viszont „megerősítésként” eljött Csenger-Zalán Zsolt, a választási körzetünk, melyhez Budaörs is tartozik, fideszes országgyűlési képviselője.
Hogy mi hangzott el szó szerint, azt a jegyzőkönyvben hamarosan elolvashatják majd, vagy a televíziós felvételen megtekinthetik, meghallgathatják (http://onkormanyzati.tv/index.php?id=20&viewMode=audio&contentid=2016101…) . Tudósításunkban a lényeget foglaljuk össze, lehetőség szerint közérthetően.
Budaörs évente 900 millió forintot fordított a saját forrásaiból az előző években az iskolák működtetésére (ebben tehát a fejlesztések nincsenek benne!), és mintegy 1 milliárd forint állami normatív támogatás járt a központi költségvetésből – vezette be a napirendet Wittinghoff Tamás polgármester. De az oktatás csak az egyik a törvényileg előírt kötelező feladatok között, és míg más települések esetében ezekhez az állami hozzájárulás aránya 30-40 százalék, Budaörsön az úgynevezett adóerő-képesség miatti elvonás okán (amit még az első Orbán kormány vezetett be) mindössze 10 százalék. Ehhez képest az új törvény 2,1-2,3 milliárd forint „szolidaritási hozzájárulás” befizetésére kötelezi a településünket, ami több mint 1 milliárd forint elvonás a saját bevételeinkből, és ami – állítsa bárki az ellenkezőjét – hiányozni fog, tervezett fejlesztések maradhatnak el miatta.
És a másik 10 százalék: a jövő évi költségvetési törvény országosan mintegy 21 milliárd forint önkormányzati hozzájárulás befizetését írja elő, tehát ha ebből csak Budaörsnek kell fizetni a több mint tíz százalékát, akkor mi a lakosságszámhoz arányosítva egymilliós lélekszámú település vagyunk. (A valóság: 30 ezer lakos – a szerk.)
Budaörs azért tereli jogi útra az ügyet, mert minden más lehetőséget, egyeztetést megpróbált már és nem ért el eredményt; és a jogszabálysértés az állam részéről a polgármester szerint azért valósult meg, mert egy feles törvénnyel az országgyűlés a kétharmados önkormányzati törvényt írta felül.
„Köztörvényes megoldás” – ezt már Császárné Kollár Tímea a Jobbik képviselője jelentette ki az állami plusz elvonásra. Majd azt fejtegette, hogy a város relatíve magas adóbevételeinek ára van, hiszen azért cserébe, hogy az adót befizető cégek itt működjenek, a lakosságnak például nagyobb forgalmat kell elviselnie, kevesebb lett a zöldterület a városban és igen magasak az ingatlanárak, ha a gyereknek lakást vennénk. A jobbikos politikus az iskolák államosításával kapcsolatban arról beszélt, hogy félő, a KLIK kezelésében az iskoláink új illetve néhány éve beszerzett eszközei előbb-utóbb le fognak pusztulni, mert nem lesz forrás a szinten tartásukra. Hiszen ha a központban arról kell dönteni, hogy egy budaörsi iskola kapjon-e mondjuk új labdákat, vagy egy távolabbi, szegény településen foltozzák be a tetőt, nem kétséges, hogy melyik a fontosabb.
S bár ezt követően Löffler Dávid a Fidesz frakcióból szót kért, csupán annyit mondott, hogy Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnek szeretné megadni a hozzászólás lehetőségét, mivel a polgármester valószínűleg nem vette észre, hogy az jelentkezik. Wittinghoff Tamástól azonban megtudtuk, hogy de igen, észrevette, viszont az önkormányzat szervezési és működési szabályzata szerint előbb a képviselőket kell meghallgatni, majd utána adható meg maximum két percre bárki másnak a szó. Így mielőtt Csenger-Zalán Zsolt a mikrofonhoz léphetett, Bakó Krisztina (BFE) és Becz György (BFE) is elmondták, hogy ez a kormányzati elvonás Budaörs büntetése.
„Az oktatás átszervezésének a célja az esélyegyenlőség, ezért kellett újra állami kézbe venni az iskolákat” – kezdte az országgyűlési képviselő, felmondva azt a leckét, amit a kormány nevében az oktatásügyben megszólalók rendesen megtanultak. Némi derültséget is kiváltott azzal, hogy „sokan örülnének, ha nekik kéne akkora szolidaritási adót fizetniük, mint Budaörsnek”, amit persze úgy gondolt, azért, mert ezt csak a nagyon-nagyon gazdag városoknak kell megtenniük. Négy perc után az ülést levezető polgármester figyelmeztette Csenger-Zalán Zsoltot, hogy túllépte az időt, aki „bocsánat, azt hittem, érdekes a válasz, de ha ezt a budaörsi SZMSZ nem hagyja…” szavakkal leült. Ám mert Bakó Krisztinát nem hagyta nyugodni, hogy nem kapott választ a kérdésére, miszerint mit tett vajon az országgyűlési képviselő a körzetét sújtó törvény elfogadásának a megakadályozása érdekében; és Császárné Kollár Tímea is hallani akarta, hogy milyen mondandó szorult még bele az országgyűlési képviselőbe, a polgármester engedett az SZMSZ-ből és Csenger-Zalánt újra mikrofonhoz kérte. Aki egyértelműen bevallotta, hogy az igen bonyolult képlet, ami alapján a szolidaritási adó mértékét ki kell számolni, késői módosításként került be a törvény szövegébe, így amikor azt elfogadták, sem ő, sem más, nem tudta, hogy kit, hogyan fog érinteni. Majd mintegy jó tanácsként a budaörsi képviselőknek még hozzátette, gondoljanak arra, hogy ha most pert indítanak a magyar állammal szemben, vajon milyen eséllyel fognak a jövőben a város érdekében lobbizni?!
Az előterjesztést, hogy meginduljon a jogi eljárás, amivel megbíznak egy ügyvédet, a képviselőtestület a két fideszes képviselő nem szavazata mellett 12 igennel fogadta el.
Az ülés még három napirenddel folytatódott, ezekről holnap számolunk itt be.
