A közmeghallgatás szerdán 17,10-kor kezdődött el, dr. Bocsi István jegyző ismertette a tavaly bevezetett új szabályokat, hogy témacsoportokban lehet hozzászólni, időkorlát mellett és a végén lehet szabadon jelentkezni, de az ülést legkésőbb 21 órakor lezárják. Mindenkit meghallgatva, aki szólni akart, 19,17-kor ért véget.
Wittinghoff Tamás beszámolt az előző közmeghallgatás óta eltelt négy hónap legfontosabb történéseiről. Így a költségvetés elfogadásáról. A sok kisadózótól 5 milliárd forint az éves tervezett bevétel, a nagyadózóktól 7,5 milliárd. A kiadásoknál hangsúlyozta, hogy az állami elvonások növekedése és az infláció, a gazdasági válság miatt óvatosan terveztek és terveznek. Ennek köszönhetően mintegy 6,2-6,3 milliárd forintot tudnak összességében beruházásokra tervezni, ami jelentős, amellett, hogy a település működtetése is zavartalan. Igyekeznek külső forrásokat is bevonni, így uniós pályázati pénzt. Említést tett a Budaörs Közösség összetartó erejéről, a gazdálkodó szervezetek és a civilszervezetek bevonásáról a települési feladatok megoldásába. Kicsit hosszabban beszélt a tervezett egészségügyi átszervezésekről, az ügyeletről. Az energiaárak alakulásáról. A város által nyújtott szociális ellátásról. Kiemelte, hogy mind a város, mind az önkormányzat elnyerte a „Családbarát” címet. Beszélt a kulturális intézményeinkről, a művelődési házat és a színházat pozitív példaként kiemelve. Lesz idén is Budaörs Fesztivál, minden korosztály számára, minden ízlést kielégítve. „És természetesen a civilszervezeteket, ahogy eddig is, most is támogatjuk.” Azzal zárva gondolatmenetét, hogy büszkék lehetünk arra, hogy a nagy többség szeret itt élni, de azon lesznek, hogy a maradékot is megnyerjék.
Az első hozzászóló Tóth Anna volt, aki az Illyés uszodájának a bezárását sérelmezte, hangsúlyozva, hogy tisztában van vele, ez nem az önkormányzaton múlik, hanem a tankerületen.
Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető elmondta, hogy egyeztetnek a tankerülettel, és ha nem járnak sikerrel, akkor a BTG-vel megszervezik, hogy a most, április 1-én újra kinyitó városi uszodában biztosítsanak az eddig Illyésbe járó gyerekeknek is helyet. Sajnos nem meglepő információ hangzott el, hogy a tankerületnek amióta átvette kezelésbe a budaörsi intézményeket egy milliárd forint feletti összeget kellett volna már az iskolákra költeni, ezzel szemben tízmilliós nagyságrend teljesült.
Tóth Anna másik felvetése a lakótelepen a füvesítésről, a virágokról szólt, és szerinte nagyon szép lett mára. Azt javasolva, hogy ahol viszont a gyalogosok kitapossák maguknak az utat, abból hadd legyen út. Lőrincz Mihály elmondta, hogy nyitott kapukat döngetett, élnek ezzel a lehetőséggel.
Csörgő András Alsószállásról a vízellátásra kérdezett rá, hogy ahol nincs vezetékes víz, miután a tűzoltóság már nem teheti meg, és a BTG által ajánlott vállalkozó is csak két fuvart vállalt, mi a teendő. A műszaki ügyosztályvezető szerint a BTG biztosítja a vízvételi lehetőséget, a vállalkozóval pedig nincs probléma, lehet őt keresni.
Kerekes Zsuzsanna Felsőszállásról is ehhez szólt hozzá, hogy ő vállalná annak a jogi költségét, hogy a Fővárosi Vízművekkel rendezzék a problémát, akár peres úton. Lőrincz Mihály szerint azonban nem ez a járható út, mert nem lakóövezet ez a terület. Átmenetileg azonban a tűzcsapról lehet vizet vételezni, igaz, bonyolult az engedélyeztetés. A műszaki ügyosztályvezető megismételte, hogy rendeződni fog a helyzet.
Még ehhez a témához tette hozzá egy férfi (nem mutatkozott be), hogy nem tudna-e az önkormányzat valós megoldást nyújtani a vízellátásra, hogy ott lakhassanak. A polgármester pontosított, hogy ez mezőgazdasági külterület, tehát ott elvileg nem lakhatnak, és ilyen fejlesztésekre nincs önkormányzati forrás. Lőrincz Mihály kiegészítette, hogy az Alsószállási Egyesület már foglalkozik azzal, hogy saját erőből lépjenek víz- és csatorna együttes létesítésére és a megfelelő feltételek megléte esetén az önkormányzat nem zárkózik el a segítségtől. A jegyző még hozzátette, hogy ívóvíz szolgáltatást eddig se nyújtott ott senki, csak annyi változott, hogy a szállítást most másik vállalkozó oldja meg.
Mihály László a 9-es választókörzet lakója több közlekedési témát tett fel. Farkasréti út, Nefelejcs utca sarok, kinek legyen előnye és miért? Lőrincz Mihály azt mondta, ez örök probléma, amikor több lehetőség van, az ott lakókat kérdezik meg, és aszerint döntenek, de a jelenlegi szabályon nem kívánnak változtatni. A szabadidőpark? Felújították, ami pedig balesetveszélyes volt, azt elbontották. Tájékoztató térkép, amit kiszívott a nap? Igen, van ilyen, tavasszal felújítják ezt és a többit is. A zsákutcából kijövőknek miért van elsőbbségük? Meg fogják vizsgálni a helyszínen.
Frankhegy…
A korábbi közmeghallgatások központi télmájához 18,24-kor sikerült elérni, amikor Pusztainé Jakab Róza kért szót. Lényegében megismételve a korábbi üléseken is elmondottakat, miszerint a víziközmű társulat és az önkormányzat közötti jogi vitában nincs igaza az önkormányzatnak és hogy 23 éve sérti az önkormányzat a frankhegyiek jogait.
Lévai Tibor innen folytatta, nehezen követhető eszmefuttatással, a Frankhegy ügyében jogszerűtlenséggel vádolva az önkormányzatot, és sérelmezve azt is, hogy rövid ideje van hozzászólni. Ez utóbbi kérdése meghallgatásra talált, mert kapott még plusz két percet. „Őszintén örülök, hogy Budaörs fejlődik. (…) De az én felszólalásaimnak folytatása következik és az erről szóló cikkeknek és riportoknak is.”
Ákosfalvi Zoltán volt a harmadik frankhegyi lakos, aki előre megírt beszédét olvasta fel. Ebben előbb a korábban már szóba került vízszállítási problémát feszegette, majd az ingatlan nyilvántartási anomáliákra tért ki, és megkérdezte, hogy mit tett ezen „őskáosz” felszámolására az önkormányzat.
Dr. Bocsi István szerint, amik itt elhangoztak, azoknak semmi közük ahhoz, hogy mikor lesz közmű a Frankhegyen. Az ugyanis azért nem halad előre, mert akikkel korábban az önkormányzat megállapodott, még 2017-ben, azokat a lakóközösség visszahívta és a korábbi szándéknyilatkozatukat is megváltoztatták. „Eddig jobbra mentünk, most balra megyünk.” És gyakorlatilag azóta nincs érdemi párbeszéd a lakók részéről, mert az önkormányzattal azt közölték, hogy megvárják a jogi eljárások végét. Majd több helyen fel is jelentették az önkormányzatot, de ezek a hatóságok nem találtak semmit, az évek pedig mentek. Az önkormányzat eközben a hivatkozott dokumentumokat sem kapta meg. Hanem jöttek az újabb perek, amiket a víziközmű elvesztett első és másodfokon is, egy másikat elutasított a bíróság, mert nem volt meglapozott. Jelenleg még nem zárult le, amiben a víziközmű társaság törvényességi felügyeletet kezdeményezett a kormányhivatalnál az önkormányzattal szemben, nevezetesen „azt támadta meg, hogy az engedély nélküli építkezések esetén nem adjuk meg a behajtási engedélyt a szállító járműveknek. Lehet, ezt elveszítjük, de mit nyernek vele az itt élők?” Az önkormányzat támadása a jegyző szerint elvitte a társulás energiájának a 97 százalékát, amit inkább arra kellett volna fordítaniuk, hogy legyen víz és csatorna, de ezért semmit nem léptek.
Wittinghoff Tamás szerint a kilátásba helyezett médiaháború sem előre viszi a helyzetet. „Tartalmilag helyén való volt, ahogy ezt jegyző úr elmondta, de nem így kellene beszélnünk egymással” – jegyezte meg. „Üljünk le egyeztetni és egy normális irányba menjünk. Ahogy annak a szerződésnek a megírásakor, amit megváltoztattak. Bár kétségtelenül több áldozatot kellett volna vállalniuk.”
Miközben Ákosfalvi Zoltán megköszönte a biztató szavakat, Pusztainé Jakab Róza így folytatta: „De, hogy a társulat mit vállalhat, azt törvény írja elő….” Amire a polgármester szintén reagált: „(…) ezt nem itt és nem így kell megbeszélni.”
Ekkor kért szót Gidófalvi Márta, „Frankhegy: több olyan kérdés merült fel, amire nem kaptunk választ, jegyző úr hosszan beszélt, de nem fogadom el, mert nem arra válaszolt, amit kérdeztünk” – mondta. Bocsi István tehát folytatta: az ingatlan nyilvántartás rendezése, a címek rendbetétele folyik, de érdekek ütköznek, az érintett lakosok egy része szeretné megváltoztatni a címét, másik része nem. Mikor lesz új építési szabályzat? Egyeztetés nélkül ez is nehéz, a felrúgott szerződés erre is választ adott volna. Akkor lesz új HÉSZ, ha konszenzus lesz a tervezett fejlesztésekről, hogy ki, mit csináljon meg. „De…” – jött Gidófalvi Márta ellenvetése, ám végül 19,13-kor tényleg lezárták a frankhegyi témát.
Végezetül az „egyéb” kategóriában a korábban már hozzászólt Kerekes Zsuzsanna azt vetette fel, hogy a Budaörs Közösség szolidaritásának példáján ő is szívesen bejelentené Budaörsre a vállalkozását, hogy itt fizessen adót, és egy ilyen felhívást akár közzé is lehetne tenni, hogy ezt minél többen tegyék meg.
A közmeghallgatás előtti rendkívüli testületi ülésen erről döntöttek…
