Kortársak? Vajon ki emlékszik még a Forradalmi Ifjúsági Napokra, a FIN-re? Kisiskolásként, majd már fiatal felnőttként különösen nem értettem, hogy miként lehetett egy ünnepségsorozatba összevonni ezt a három tavaszi történelmi ünnepet: az 1948-as Petőfit és március 15-ét, a Tanácsköztársaság 1919-es kikiáltását Kun Bélával március 21-én, és a második világháború végét jelképező „felszabadulásunkat” 1945. április 4-ét? A kádári koncepció szerint ezt a három egymástól nemcsak időben, de szellemiségben is igen távol álló eseményt a forradalom eszméje kötötte össze. A Forradalmi Ifjúsági Napok alatt ezért 1967 és 1987 között központi ünnepségeket, megemlékezéseket, országos és helyi szintű kulturális és sporteseményeket tartottak . Az ideológiája az volt, hogy a fiatalok így ellenőrzés alatt, a történelmi múltba helyezve élhették át/ki a forradalmiságot. És ehhez kapcsolódóan, 1957. március 21-én alakult meg a Kádár-korszak egyetlen törvényes ifjúsági tömegmozgalmi szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).
De nemzetközi világnapok is jutottak mára: március 21-én tartjuk a Down-szindróma világnapját, amit az ENSZ 2011. december 19-i határozatában fogadott el. Akinek él a környezetében olyan kisember (nagyon jó szívű, szeretet adó örök gyerekek maradnak ők – jellemzően sajnos rövid – életük végéig) azoknak nem kell semmit hozzátenni, hogy miért van szükség e betegséggel élőkre és elfogadásukra külön felhívni a figyelmet. A dátumban a nap a betegséggel összefüggő huszonegyedik kromoszómát jelöli, az év harmadik hónapja pedig a 21-es kromoszóma megháromszorozódására utal.
S ma van a költészet világnapja is, amit 2000-től ünneplünk az UNESCO határozata alapján, bár nálunk inkább a magyar költészet napján, április 11-én vannak ehhez kapcsolódó események.
Az egyedülálló szülők világnapját március 21-én 1984-ben ünnepelték először az Egyesült Államokban, a kezdeményezést azóta számos ország felkarolta. Így már Magyarországon is szóba kerül. Ahogy az erdők nemzetközi napja, amit 2013-től ünneplünk az ENSZ-közgyűlés határozatára, illetve a rasszizmus elleni világnap, ennek március 21-én való megtartásáról az ENSZ-közgyűlés 1966-ban (!) döntött.
Ja, és a népi hagyomány szerint a tavasz első napja március 21., bár csillagászatilag a nap tavaszponton való áthaladása a 21. század végéig már sosem lesz március 21-én a négyévenként beékelődő szökőnapok halmozódása miatt, utoljára 2011-ben volt ilyen napéjegyenlőség.
És végül ez a nap Szent Benedek napja, akit 1964-ben a pápa Európa védőszentjévé nyilvánított. A népi hagyomány Benedeket harmadikként Sándorral és Józseffel együtt emlegeti, akik zsákban hozzák a meleget a földre.
