Az egyik közösségi média Budaörsiek csoportjában gyakran posztolnak az itt élők olyan kivágott fákról, amelyeket az általános közvélemény szerint nem kellett volna kivágni, mert látszólag semmi bajuk nem volt. Ezt a jelenséget próbáljuk megvilágítani az önkormányzat, mint a kivágást elrendelő szemszögéből, ugyanakkor érdeklődtünk a város faültetési projektjeiről is. Aki ezekre a kérdésekre legjobban ismeri a választ, Budaörs főkertésze, Nagy Tamás Richárdné. Beszélgetésünk fő témája tehát az volt: hogyan fogy, illetve hogyan gyarapszik Budaörs faállománya?
Mindenekelőtt tisztázandó, hogy Budaörs egy nagy város, mindenféle ember él itt (vagy építtet ide), fákat ellenzők ugyanúgy, mint a fákat szeretők. Budaörs Város Önkormányzata – feltételekkel bár – de alapvetően a fák oldalán áll, élén a főkertésszel, aki a józan ész mentén, nyomós indokokat figyelembe véve dönt a városban lévő fák sorsáról. Igaz, mint közigazgatási egység a humán érdekeket a fák elé sorolja, de az legtöbbször a balesetveszély megelőzése miatt van, még ha túlbiztosított is, nem kényelmi okokból. Pedig sok az olyan bejelentés is, ami messze nem indok fakivágásra. Például volt, aki egy virágzó fa vonzotta méh csípésétől való félelmében szabadulna meg köztéren álló fától, mások fatörzset ellepő bodobácsot hiszik vörös halálosztónak, ami megbetegíti a fát és ki fog dőlni. Hogy a szemetel a fa és a szöszöket ont magából a fa okokat már ne is részletezzük.
Hasonlóképpen a fűkaszálásról is eltérően gondolkodnak az emberek. Van, aki azért telefonál a főkertésznek, hogy vágják gyakrabban a füvet, legyen mindig golfpálya gyep rövidségű, míg más azért, hagyják hosszabbra, mert a gyereke szeret benne hemperegni. Nagy Tamás Richárdné Budaörs főkertésze elmondta, ezzel kapcsolatban 
szemléletváltás volna szükséges, mert a jövő csak így lehetne biztosított. Nyilvánvaló, hogy egy sok fajt tartalmazó, sűrű vadvirágos terület nem csak hogy a méheknek biztosít virágot, hanem a parlagfüvet is visszaszorítja, ráadásul mikroklímája a környezetét is hűti. Az ideális állapot általában az évi kétszeri kaszálás ahhoz, hogy rendezett is maradjon a füves terület és hasznos is.
Egyébként rengeteg bejelentés érkezik az önkormányzathoz a lakosok által valóban veszélyesnek ítélt fákról is, amelyeket szintén minden esetben a helyszínen megtekint a főkertész, és ha szükséges, műszeres vizsgálatot rendel el (Fakopp nevű műszerrel végzik, ultrahanggal vizsgál, nem fúr a fába). Így bizonyosodott be például a Beregszászi úton a japánakácok rossz állapota, amelyek közül néhányat muszáj volt eltávolítani, és a közeljövőben még többnek fog romlani az állapota.
Vagy amikor múlt héten volt az a nagy szél, majdnem kidöntött egy fenyőfát a Lévai utcában, a gyökere felnyomta a talajt, félő volt, hogy a hatalmas fa kidől, ezért ki kellett vágni, ráadásul egy járda mellett volt, közel az iskolához.
Arra nincs lehetőség, hogy valakit megakadályozzanak abban, hogy saját ingatlanján kivágja a fákat, és nem is büntetik érte, de arra van rendelet, hogy a fakivágási szándékot be kell jelenteni a városházán és kötelező a kivágott fákat pótolni. Persze sokan próbálják ezt elmulasztani, azonban nem tanácsos, hiszen valakinek a környéken úgyis szemet fog szúrni és be fogja jelenteni. Márpedig a bejelentéseket a főkertész minden esetben megnézi a helyszínen és ha kell, az aktuális állapotot összeveti a Google Streetview-n látható korábbi állapotokkal.
Az igazgatási irodához tartozik az, hogy be kell jelenteni, ha valaki fát akar kivágni a magántelkén vagy közterületen, utóbbit nagyon meg kell indokolni. Azokat pótolni kell a törzsátmérő alapján, a közterületen lévőket annak 120%-ával, saját telken lévőt 100%-ával, kivéve, ha kiszáradt vagy beteg és a többi fát is megfertőzheti (például monílínia), akkor csak darabszámra kell pótolni. A pótlás történhet:
– saját telekre, kivéve, ha túltelepítés miatt ott már nem fér el, de ez nagyon ritka!
– közterületen, amit a főkertésszel egyeztetni kell
– ha nincs szándék faültetésre, akkor pénzzel megváltható a pótlás, ezt az összeget az önkormányzat fogja faültetésre felhasználni.
Lehet kérni segítséget a fapótlás mértékének megállapításához az irodától. A végeredményt azonban egy év elteltével ellenőrzik, hogy valóban pótolva lett-e az eltávolított fa.
Budaörs Város Önkormányzata több szempontból is elkötelezte magát a faültetések mellett, például a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel és a CITIES4CSR elnevezésű URBACT-projekt keretében. De elnyert a város a MOL Városfa Program keretében is 70 darab fát. Tavaly 10 millió forintot különített el a költségvetésben faültetésre a városvezetés. Nagy Tamás Richárdné is úgy tapasztalta eddig (három éve ő a főkertész), hogy sosem volt szűkmarkú a képviselő-testület, ha arról van szó, hogy növelni kell a zöldfelületet. Legalábbis eddig így volt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az őszi faültetések kivitelezhetők. Ez abból áll, hogy összegyűjtik az év során az igényeket. Elsőként a lakossági kéréseket teljesítik. Családi házas övezetben ez általában pótlást jelent, főleg a diófákét, amelyek nagy számban lettek ültetve régen, de most pusztulnak ki sorban, nem bírják a szűkülő életfeltételeket és az ELMŰ miatti gallyazást. Ezt követően a képviselői kéréseket teljesítik, bár azok is főleg a lakosok kéréseinek tolmácsolása, majd a fasorokból kipusztultakat és útépítés során áldozatul esetteket pótolják.
Budaörsön 2020-ban rendelkeztek arról, hogy minden budaörsi újszülött kap egy fát a várostól. Erről a Babafa ültetési lehetőségről sokáig nem is tudtak az emberek. Nagy Tamás Richárdné ötlete volt aztán az, hogy az önkormányzat babaüdvözlő csomagjába tegyenek egy tájékoztató lapot erről. Azután megnövekedett a Babafa igénylők száma. Babafát is el lehet ültetni saját telken, de közterületen is, ilyenkor a főkertész igyekszik olyan helyszínt keresni, ami közel esik a baba és családjának lakóhelyéhez.
Nem titok azonban, hogy a faültetések egy részének célja a régi fák cseréje. Sok olyan fa van Budaörsön, amelyek eleve nem túl hosszú életű fajok, és már elöregedtek. Ilyen főleg a nyár és a fűz, amelyek olyanok, hogy kívülről még szépen kihajtanak, nem látszik rajtuk semmi akkor sem, amikor belül már 90%-ban elkorhadtak, akkor sem, viszont emiatt nagyon veszélyesek, a szél kidöntheti. Egyes fasorokban apránként cserélik őket, ahogy elpusztul egy-egy a sorból. Például a már említett kamaraerdei Beregszászi úton kivágott japánakácok helyére már nem japánakácot ültetnek, mert azt az utca keskenysége és burkoltsága már nem engedi. A buszvégállomás mellett, a teniszpályák mögötti nyárfasor utódfasora már ott áll mellette, hogy mire a nyárfák végleg elöregszenek, legyen ideje megnőni az új fasornak.
Miért kell kivágni a fákat? Akkor kell kivágni a fákat:
– amikor tartani lehet attól, hogy kidől, mert beteg, korhadó vagy kicsi a tenyészterülete és nem tud jól kapaszkodni a gyökere (járda, közmű, betonárok miatt)
– amikor rossz helyre ültettek nagyranövő fát, a fa gyökere szétnyomja a vízelvezető árkot, a közműveket, a sarjak felnyomják a járdát
– és igen, van, amikor csupán elővigyázatosságból, mert az emberéletet általában előrébb soroljuk. Így „csak” egy bokrot például azért láttak jobbnak kivágni az egyik játszótérről, mert a termése mérgező.
A Templom téren a két szürke nyár kivágására azért került sor, mert kiderült, hogy gyökérkorhadása van. Azt a fasort a parkoló mellett biztos, hogy nem nyárfával fogják pótolni, mert annak ott már nincs hely a beépülés miatt. Két éve a Budafoki utcában nagy port kavart szintén szürke nyár kivágása lakossági kérésre történt, mert az oda nem illő óriási fa – még ha előbb volt is ott, mint a házsor – mindent szétnyomott, esővíz elvezető árkot, közművet, kerítést, járdát. A mintegy 70 cm-es törzsátmérőjű fa körülbelül 50 cm-es tenyészterületen állt.
A közterületen lévő fákat az önkormányzat köteles gondozni, akárhogyan került is oda a fa. Ezen kívül a Magyar Közútkezelő helyett is Budaörs finanszírozza és végzi a főút űrszelvényezését (hogy ne zavarja a járműveket a belógó faág), mert egyébként a Közútkezelőnek kellene a hatáskörébe tartozó utak mentén két méteren belül lévő fákat gallyazni. A lakók kérését is teljesítik, van, ahol a ház szigetelését kell megóvni a fáktól, máshol a napelem kihelyezésének feltétele. Azonban harmadánál többet nem szabad lenyesni a fák koronájából.
És ha már oka van annak, hogy kivágják, vagy gallyazzák, miért virágzáskor vagy lombos állapotban? Ez a következő kérdés, ami érthetetlen, és amire az a magyarázat, hogy olyan sok az ilyen jellegű munka – hiszen a Közútkezelő és az ELMŰ megbízásából vagy helyett is a BTG végzi ezeket a munkálatokat -, hogy nem elég az elvégzésükhöz a nyugalmi időszak néhány hónapja. Mire végigjárják a város összes fáját, fasorát, kezdhetik újra, elölről.
És ha már ültetnek fákat, miért esik a választás olyan gyakran a kisnövésű gömbkőris oltványokra? Ennek legtöbbször a villanyvezeték a magyarázata, illetve az, hogy a szűk helyeken kisebb tenyészterület-igényével csak az fér el, másfelől, például a lakótelepen az, hogy benapozott részek is maradjanak a területen. Azonban ahol lehet, például a Csiki Pihenőkert egyes részein, ahol nincsenek vezetékek, magasabb fákat is fognak ültetni. Például a budaörsi Kőszikla Baptista Gyülekezet, amely húszéves fennállását idén húsz fa elültetésével ünnepli, és ennek egy részét a Csikibe.
A másik környezetpusztító tevékenység a parkolók kialakítása az egyre több autó számára. Erre a főkertész azt válaszolta, amíg magasabb szinten nem korlátozzák az autók számát és azok például kényszerűségből – mert nincs máshol lehetőség – folyton a fűre parkolnak, ahol aztán kipusztul a fű, az önkormányzat kénytelen növelni a parkolóhelyek számát. Azonban elfogadhatóbb e helyzet, ha a kialakított parkoló köré fákat telepítenek, amelynek aztán lombfelület mértéke kiváltja a megszüntetett fűfelületét, mint tették azt a Terraparkban és így tervezik kivitelezni a közeljövőben a Zippel-Zappel óvoda közelében tervezett parkolókat is.
Mi a teendő, ha valaki közterületen szeretné zöldíteni a környezetét? Tulajdonosi beleegyezést kell kérni a városházán. Közterületre, illetve jellemzően az ingatlan előtti, a járda és az úttest közötti sávba általában csak cserje ültethető a földben található közművek és a felül futó villanyvezetékek miatt. A föld alatti közművek elhelyezkedéséről tájékoztatást lehet kérni a főkertésztől. Sarkon nem szabad, hogy a növényzet zavarja a beláthatóságot, a bokrok magasságát itt 70 cm-ben maximalizálják ezért.
