A szolidaritási adó miatt indított perünk első tárgyalási napján az állam képviselője azzal érvelt, hogy az állam nem vonható polgári jogilag felelősségre, de a bíró arra kötelezte, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza ezt. Budaörs ügyvédje szerint a 2,125 milliárd forint plusz adó „jogalkotással elkövetett károkozás”. Június 9-én folyt. köv.
Az állammal szemben indított per miatt szerepel ismét az országos lapokban (elsősorban a hvg.hu cikke nyomán) Budaörs, mert múlt pénteken lezajlott az első tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. A város vezetősége ugyanis nem tartja elfogadhatónak és jogszerűnek a törvényben „szolidaritási hozzájárulás”-nak nevezett, az iskolák államosításához kapcsoltan 2017-től bevezetett új adó ránk kiszabott mértékét.
Az első tárgyalási napon az ügyvédek ismertették a két fél álláspontját, illetve a bíró tett fel kérdéseket. Aki a végén szokatlan módon az alperest, tehát az állam képviselőjét kötelezte arra, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza, hogy: (1) a jogalkotással okozott károk tekintetében az állam immunitással rendelkezik, azaz nem vonható polgári jogilag felelősségre; (2) a szolidaritási hozzájárulásként történő elvonás miért nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartaját; (3) illetve elvárhatóan járt-e el a törvény előkészítés során, például kikérte-e az önkormányzatok véleményét.
Budaörs képviselője ezt megelőzően azzal érvelt, hogy „jogalkotással elkövetett károkozás”-ról van szó, mert a számítások szerint a városnak az idén 2,125 milliárd forintot kell e címen az államkasszába befizetnie, ami aránytalan, hiszen az országosan összesen ebből tervezett bevétel 10 százaléka, miközben egy 30 ezer lakosú kisvárosról van szó. A megkövetelt hozzájárulás ráadásul a háromszorosa annak, amit a város addig az (igen magas színvonalú!) iskolái működtetésére fordított évente. Továbbá, hogy ez az összeg a település költségvetésének a 16 százaléka.
Az állam képviselője tehát az úgynevezett immunitásra hivatkozott, mely szerint „bár az állam károkozása vizsgálható a bíróságon, a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet, és a jognak alárendeltség ténye is megmarad”. Hozzátéve, hogy a magyar bírói gyakorlat eddig elzárkózott az állami által jogalkotással okozott károk megtérítésének megítélésétől.
A következő tárgyalási nap június 9-én lesz, és bár a jogerős ítélet valószínűleg nagyon messze van még, az első tárgyalási napon a bíró azt mondta, hogy mivel jövőre választások lesznek, nem akarja hosszú ideig elhúzni, ezért az első fokú határozat még a nyári ítélkezési szünet előtt megszülethet. Ez utóbbit Wittinghoff Tamás polgármestertől tudtuk meg. Ahogy azt is, hogy az első tárgyaláson nem volt fokozott érdeklődés (a budaörsi önkormányzat nem is hívta fel az időpontra a média figyelmét), ám ahogy haladunk majd az ítélethirdetés felé, ez vélhetően nőni fog.
A per célja, hogy Budaörsnek ne kelljen a szolidaritási adót befizetnie, de legalábbis ne ebben az összegben, illetve a per idejére a bíróság a havi befizetési kötelezettség alól a várost függessze fel.
Korábbi cikkeink:
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/varoshaza/20161018/perre-megy-az-allammal-az-iskolaiert-budaors
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/kozelet/20160615/megszunhet-a-clementish-osztondij
