„Olyan színvonalon tartjuk fenn a parkokat, mint egy magánkertet”
A Terrapark Kft. irodaházainak egyik nagy előnye, hogy zöldövezetben vannak. A Csiki-hegyek hátterével az épületek parkosított környezete – mintegy 5000 négyzetméter épített kert – vonzó a bérlők számára. Azonban ezt a kertet ápolni, gondozni kell, amit a TreeRain Kft. végez. A napi rutinfeladatok között néha problémákat is meg kell oldani. Erről kérdeztük Treer Albertet, a cég ügyvezetőjét.
A Terrapark Kft. irodaházaihoz tartozó zöldfelület a D épületnél 2000 négyzetméter, a C épületnél 3000 négyzetméter. Előbbi 700 négyzetméter gyepet tartalmaz, míg utóbbi mintegy 1000 négyzetmétert. A karbantartását a TreeRain Kft. végzi nyolc éve. A füves gyep mellett tehát van még zöldfelület. Treer Albert, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezekhez az „A”-kategóriás irodákhoz illő kertek intenzív gondozást igényelnek. Automata öntözőrendszerrel vannak ellátva, így mindig zöld és pormentes az irodák környezete. Főleg örökzöldekből (fenyő- és tujafélék, borókák, babérmeggy) és télizöldekből (fagyal) áll a növényzet, így télen sem kopár. És legalább húszféle cserje, plusz különböző fák és egyéb évelők tarkítják.
A zöldfelület-kezelésére vonatkozóan megtudtuk, hogy a gyepet kéthetente nyírják, a csoportos beültetéseket gyomlálják, évente háromszor-négyszer visszavágják a sövényeket, továbbá a feladatok közé tartozik a lombseprés is. „Olyan színvonalon tartjuk fenn a parkokat, mint egy magánkertet” – fogalmazott Treer Albert. „Ez egy igényes környezet, azért van a gyakori nyírás, a gyomlálás, az öntözés, hogy a növényekkel borított terület megfeleljen az elvárásoknak” – tette hozzá.
A Terrapark Kft.-hez tartozik még 40 000 négyzetméter beépítetlen terület és parkoló, ahol szintén rendszeresen kaszálni kell, például a parlagfű miatt. A munkavégzést általában szombatokra ütemezik. Azért nem hétköznapokra, amikor az irodaházakban dolgoznak, hogy ne zavarják a munkát, illetve azért nem vasárnap, hogy az ott lakók pihenése is nyugodt legyen.
Vajon a bérlők alakíthatnak-e a saját igényeiknek megfelelően az irodájukhoz tartozó területen kertet? – tudakoltuk. Válaszában az ügyvezető elmondta, hogy az ingatlanokhoz tartozó parkosított zöldfelület tájépítész által tervezett kert, harmonikus egységet képez a házak között. Így nagyobb volumenű növényültetésre akkor kerül sor, ha pótolni kell az elpusztult példányokat. Az alapnövényzeten általában nem szoktak változtatni, esetenként van igény kisebb virágágyások kialakítására, üde színfoltként, illetve előfordult, hogy az ott lévő cég logóját formálta meg a sövény.
Az eddigi változtatások? Például a C épület előtt a betontámfal apró beültetéseit cserélték talajtakaró madárbirsre, esztétikai okból, így egységes zöldfelületet képez, ami lágyítja a bejáratnál lévő márványlépcsők és fémkorlátok ridegségét.
Végül rákérdeztünk, hogy mi a véleménye a szakembernek arról a mostanában divattá váló, és a környezetvédők által preferált megoldásról, hogy a gyep illetve a kaszálni való terület egy részét hagyják meg vadvirágos rétnek. Treer Albert szerint nagy felületen nincs értelme, mert rendkívül költséges volna annak kézi gyomlálása, márpedig gyomlálni kell, mert a parlagfű abban a közegben is kinőne. De kisebb területeken, foltokban megvalósítható, akár a beépítetlen területeken, ha a városnak erre vonatkozóan van egységes koncepciója. (A budaörsi városháza illetékes munkatársa a Budaörsi Napló augusztusi számában azt nyilatkozta, hogy például a Terrapark mellett a lakótelepen a cél ez – a szerk.)
A cikk a Terranews 2020 szeptemberi számába készült
