Június 5-én a városháza előtt polgármesteri megnyitóval kezdődött a Romano Glaszo Hét – Emberi Hang Fesztivál és ma, június 11-én a Budaörsi Tanodában zárul a 7 nap, ez alatt 7 remek koncert, 7 helyszínen (azaz az eső miatt csak hat, mert a Kálvária helyett fedett helyre kellett áttenni a tanodába) az előbbieken kívül még a PostArton, a lakótelepen, a Zichy Majorban és Kamaraerdőn. Rengeteg zene és tánc, és többek között az ötödik napon olyan ismert vendégek is csatlakoztak a budaörsi zenekarhoz, mint Müller Péter Sziámi és a Romano Drom együttes.
Emlékeztetőül: Müller Péter Iván – „Sziámi” magyar költő, dalszerző, énekes, filmrendező, kulturális szakember. 1973-ban szerezte meg a Magyar Rádió munkastúdiójában a rádiószerkesztő-riporter diplomát, ezt követően 1974-ben az Állami Artistaképző Iskolában a cirkusz- és varietérendezői képesítést.1976-ban a ELTE Bölcsésztudományi karán magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. 1981-ben film- és televízió-rendezői diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyéniségeként tartják számon. 1992-től a Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. tulajdonosa és kreatív igazgatója. 1993-ban Gerendai Károllyal megszervezte az első Diákszigetet, (1993. augusztus 19–26.), mely Közép-Európa legnagyobb kulturális rendezvényévé vált azóta. 1998-ban a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínének művészeti vezetője volt, 2001-ben az akkor induló Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető igazgatója lett, melynek a mai napig főtanácsadója. 2005-ben a Magyar Állami Operaház stratégiai igazgatója. 2005-től kezdődően ötletgazdája és házigazdája volt a „Songwriters – ahol a dalok születnek” nevű rendezvénynek, mely a hazai alternatív zenészeknek kínált előadói fórumot.2008 óta játszik a Baltazár Színházban, több előadásban szerepel, és közreműködésével valósult meg az Árad a szeretet című koncert a Művészetek Palotájában, ahol a Baltazár társulata a kortárs magyar könnyűzene legjelentősebb képviselőivel lépett fel 2014-ben.
A hangulatot a szavak és a képek (ITT lehet őket megnézni) nem adják vissza tökéletesen, a BKTV élő közvetítései azonban talán kicsit jobban, ezek összegyűjtve ITT nézhetők meg.
A Romano Glaszo Hét fellépői voltak még:
Bognár Szilvia, aki a saját formációi mellett állandó énekese az Esszencia Produkciónak és a Sator Quartetnek, továbbá jó évtizede alkotótársa Kónya István lantművésznek.
Gyakori vendége az Anima Sound Systemnek. Emellett számtalan együttes énekeseként, meghívott szólistájaként hallhattuk már, légyen szó népzenéről, régizenéről, kortárs zenei alkotásról, vagy különféle világzenei projektekről.
Az egykori Csillagerdő frontembere, Hegedűs Józsi dalaiban ugyanúgy merít a cigány népzenéből, mint a magyar alterhagyományból. Józsi szólóelőadóként a 2021-es Kikeltető legjobbjai közé jutott, 2022 tavaszát a Carson Coma vendégeként turnézta végig. Legutóbb Veszprémben, a Music Hungary showcase fesztiválján lépett fel, jövőre pedig első szólólemezét is megjelenteti. Az énekes-gitáros-dalszerző. „Gyerekként főleg Tankcsapdához jutottam hozzá, de a nagyapám sokat énekelt és fütyült nótákat, népdalokat, így a dallamvilág egész kicsi koromban beleivódott a fülembe, és sokszor az bújik ki belőlem, mikor dalt írok. A dédnagyapám állítólag prímás volt (ha erre bárkinek van bizonyítéka, kérem, írjon nekem!), édesanyám felől oláh cigány vagyok, de ahogy egy idős roma költő mondta nekem nemrég, felénk csak a lovak érdekelték a cigányokat, nem volt jelen az a fajta hagyománya a zenének, mint Északkelet-Magyarországon, ahonnan a Parno Graszt, vagy Bódi Guszti és családja származnak. A cigány népzenével középiskolás koromban, egy punk zenekar frontembereként találkoztam, illetve először Szabó Balázs Bandájával, és a Zaj című dalukkal, aminek elragadott a szövegvilága, utána jött a Parno Graszt. Vettem is egy hegedűt 26 ezer forintért, és kisajátítottam édesapám kannáját, amit ő vízhordásra használt, én hangszernek, aztán el is múlt a punkság. Ami még fontos, hogy nagyon-nagyon büszke vagyok Lakatos Mónikára!” (Forrás: recorder.hu)
Szomora Zsolt 1978-ban született, zenész családból származik. 6 évesen kezdett hegedülni. Tanult nagybőgős apukájától és nagypapájától, Farkas Gyulától, aki UNESCO díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus volt. Ő alapította meg 1953-ban a Rajkó zenekart, és tette világhírűvé a cigányzenét. 14 évesen került a Rajkó zenekarba, ahol zenei tanulmányait folytatta, majd a 100 Tagú Cigányzenekarban játszott hosszú éveken keresztül. Itt olyan neves prímások és zenei példaképek között zenélt, mint Boross Lajos, Járóka Sándor, Buffó Rigó Sándor. 18 éves korától a koncertek és színpadi előadások mellett számos hotelban és étteremben zenélt Budapesten és külföldön, sőt óceánjáró luxushajókon is megfordult. Mindig, minden közönségnek örömmel mutatta be a magyar cigányzenét és a népszerű zenei műfajokat. 1999-ben a Honvéd Együtteshez kapott meghívást Szalai Antal zenekarába, akikkel bejárta a fél világot. 2008. óta él városunkban üllői feleségével és két fiúgyermekével. 2010-ben megalakította Üllőn a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzatot, amelynek azóta is elnöke, s melyben lelkiismeretesen dolgozik. Örömmel, szeretettel végzi a magyar és a cigány kultúra értékeinek bemutatását.
Továbbá: a Karaván Família, a Tarnabodi gyerekek és Budaörsi Nyitott Kórus.
A szülők és gyermekeik által 2004-ben létrehozott egyedülálló családi zenekar a Karaván Família az elmúlt években saját világot teremtett a cigány vokális hagyományok nyomán. Repertoárjukkal bizonyították, hogy a cigány zene intelligens és szellemes, bölcs és befogadó. Dallamaik forrása nem egy tájegység vagy egy roma népcsoport, hanem az európai cigány kulturális és zenei örökség. Dalaikban a különböző, jellegzetes európai cigány zenei stílusok mellett érezhető a latin zene, a blues vagy a popzene hangulata is – mindezekből eddig nem hallott világzene született. A sokszínűség mellett azonban a Karaván Família képes megőrizni saját stílusát, amely egyszerre fiatalos és hagyománytisztelő, szórakoztató és szerethető.
A „házigazdákról”: a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tevékenysége a népzene, világzene, néptáncok, klasszikus balett és moderntáncok, táncdrámák feldolgozása és színpadra állítása területén nyilvánul meg. A népzene és a világzene területén magyar, cigány, zsidó, spanyol-flamenco és más népek zenéit és dalait dolgozza fel a zenekar. A magyar és cigány néptáncok mellett klasszikus balett – elemeket és moderntánc – kortárstánc elemeket hívunk segítségül az előadások során. Alternatív tevékenység: a Romani Design Divatstúdió ruhakollekcióinak bemutatása a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjainak segítségével.
Az együttes tagjai:
1., Lakatos Sarolta: ének, tánc, csörgő
2., Dénes Edina: ének, tánc, csörgő
3., Kuti Petra: ének, tánc
4., Bajnóczi Krisztina: ének, tánc
5., Lakatos György János: ének, gitár, dob, cajon, kanál, tánc (manager)
6., Tánczos István: ének, gitár, tangóharmonika
7., Feka Béla: gitár, basszusgitár, cajon
8., Mata András: ének, gitár
9., Lakatos György: ének, gitár (művészeti vezető)
1., Lakatos Sarolta: ének, tánc, csörgő
2., Dénes Edina: ének, tánc, csörgő
3., Kuti Petra: ének, tánc
4., Bajnóczi Krisztina: ének, tánc
5., Lakatos György János: ének, gitár, dob, cajon, kanál, tánc (manager)
6., Tánczos István: ének, gitár, tangóharmonika
7., Feka Béla: gitár, basszusgitár, cajon
8., Mata András: ének, gitár
9., Lakatos György: ének, gitár (művészeti vezető)
A Nyitott Kórushoz folyamatosan lehet csatlakozni! Minden hónapban a weboldalukon meghirdetett időpontban várják érdeklődőket a Budaörsi Tanoda előadótermébe, jellemzően szerdán, általában 18 órától a Farkasréti út 2/C szám alatt. Az első nyitott kóruspróba 2023. február 7-én volt és azóta egyre népszerűbb. Nem kell profinak lenni, ritmusgyakorlatokat és népdalokat lehet tanulni, illetve élvezni a részvételt egy budaörsi közösségi kórusban, ahová szívesen jár az ember, ahová jó tartozni, ahol jó énekelni.
