Hogyan lesz a köztelevízióból magántelevízió? – tette fel a mai képviselő-testülti ülés elején Wittinghoff Tamás polgármester. Majd a budaörsi helyi televíziózás eddigi történetét ismertetve egy egészen furcsa tulajdonosi konstrukció rajzolódott ki.
Előzmények
Alapítvány
- július 17-én, még az első önkormányzati választások előtt alapította a korabeli Budaörsi Városi Tanács és a VIDEOSUN Videofelvétel és Műsorgyártó Munkaközösség a Televízió Budaörsért Alapítványt. Gyakorlatilag ekkor már, 1990. február végétől kezdődően, az első szabad választásokat megelőző átmeneti időkben is működött a Városi Televízió.
Az Alapítvány célja „a város tömegtájékoztatása”, vagyis – a nevéből is következően – egy városi közszolgálati televízió létrehozása és működtetése volt.
Kft.
Az Alapítvány 1993. május 11-én – a dátumok a későbbiekben fontosak – hozta létre a Televideo Budaörs Kft-t, az Alapítványban lévő 1,5 millió Ft-ból származó 1 millió Ft alaptőkével. Ezt 2000-ben felemelte az Alapítvány a törvény által előírt 3 millió Ft-ra.
- májusától – bírósági kijelölés alapján – az Alapítvány kuratóriuma elnökeként bejegyezték Bakk Istvánt, és további két tagot is kijelölt mellé az alapítói jogokat gyakorló bíróság: dr. Bradeán-Ebinger Nelut és Novotny Lászlónét. (Azért a bíróság gyakorolta az alapítói jogokat, mert Budaörs Város Önkormányzata a bíróság szerint nem minősült az alapító Városi Tanács jogutódjának, a másik alapító pedig megszűnt.)
- november 12-én Bakk István, az Alapítvány kuratóriumi elnöke eladta névértéken az Alapítvány Televideo Kft-ben való tulajdonának 90%-át, meglehetősen sajátos módon. 50%-ot 1,5 millió Ft-ért eladott saját magának, 30%-ot 900 ezer Ft-ért dr. Bradeán Nelu, 10%-ot pedig 300 ezer Ft-ért Novotny Lászlóné kurátortársának.
A magánszemélyek tulajdonjog-szerzését az alapítványi vagyonban az Alapítvány nem tüntette fel a beszámolójában. Ott a mai napig is névértéken (3 millió Ft) szerepel a Kft, mint befektetett eszköz. Az Alapítvány 2015 évről szóló beszámolójában az értékesítés árbevétele 0 azaz nulla Ft. Kérdés, hogy ha ez így van, akkor a Kft. 90%-ának a papírok szerint 2015 novemberében befizetett 2,7 millió Ft vételára hova folyt be.
- március 31-től a tulajdonosok – köztük Bakk István mint tulajdonos és Bakk István mint kuratóriumi elnök döntése alapján – bejegyezték a Kft. ügyvezetőjének Bakk Erzsébetet, aki Bakk István házastársa.
Így foglalta el a Bakk család és a másik két kurátor a Budaörsi Városi Televíziót működtető, alapítványi közpénzből származó Televideo Kft-t, így lett magántelevízió a köztelevízióból.
Televízió
A Televideo Kft a Budaörsi Városi Televízió bejegyzett médiaszolgáltatója. A Televíziót kezdetektől támogatta Budaörs Város Önkormányzata. Gyakorlatilag kizárólag ebből a pénzből, azaz közpénzből működött a Kft, számottevő reklámbevétele nem volt. A Televízió ingyenes használatba kapta meg az önkormányzattól a stúdiónak helyt adó ingatlant, és a Közösségi Házban is használt területet. Ezen túlmenően az Önkormányzat vásárolta a működéshez szükséges eszközöket, berendezéseket is a Televízió részére, az utóbbi időben ezeket már nem a Kft. tulajdonába, hanem ingyenes haszonkölcsönbe adva.
A Televízió szakmai munkáját a főszerkesztő fogja össze, ő az, aki a Televízió szerkesztőségét vezeti. A Kft. azonban nem csak őt és a műsorkészítő munkatársakat fizeti, sőt, nem csak az ügyvezetőt: Bakk Erzsébet mellett, hozzá hasonló összegben Bakk István személyesen is legalább havi 200 ezer Ft-ot kapott a Kft-től.
Az ügyvezető egyébként nem sok vizet zavar, mert – mint levelezésekből, beadványokból, személyes fellépésekből, sőt, jogosulatlan aláírásokból is kiderül – helyette általában Bakk István jár el, aki időnként a Televízió elnökének is kiadja magát, egyszemélyben utasítja a munkatársakat és próbálja képviselni a Televíziót.
A közelmúlt fejleményei
A Cégjegyzék és a NAV adatbázisainak adataiból megállapítható, hogy a Kft. az évek során végrehajtási eljárásról végrehajtási eljárásra bukdácsolt. 2013 márciusában, 2015 májusában, júliusában, novemberében, 2016 márciusában, augusztusában, 2017 novemberében is folyt ellene végrehajtás, egy kivételével NAV tartozás miatt. A Cégjegyzék és a NAV egybehangzó adatai alapján 2017. november 29-től a mai napig is hatályosan végrehajtás folyik a Kft. ellen. Ennek ellenére – megmagyarázhatatlan módon – az éves támogatások igénylése során mindvégig nullás igazolást csatoltak.
De újabban tartozik a Kft. az Artisjus-nak is, egy 2019. októberi határozat szerint több mint 2,5 millió Ft jogdíj illetve késedelmi kamat-tartozásuk van, mely tartozás adók módjára behajtandó.
Talán az ebből eredő pénzszűke vezethette arra a Bakk házaspárt, hogy 2020. február 17-én a Kft. vezetése nevében Bakk István „Elnök” és Bakk Erzsébet „Ügyvezető ig.” megjelölésű aláírással levelet írt a Polgármesteri Kabinet vezetőjének. A levél lényege, hogy a Televízió eddigi támogatási rendszerét ezentúl nem támogatásként, hanem szolgáltatás vásárlás címén kívánják igénybe venni, azaz a már korábban kimutatott igényüket plusz Áfa-val szeretnék számítani. Ezzel elérve, hogy ne kelljen évenként részletesen beszámolniuk az önkormányzat felé, a támogatás felhasználásáról. Ezért a jogszerű és a város költségvetésben szereplő mintegy 50 milliós önkormányzati támogatást 27%-kal szeretnék megnövelni. Cserébe nem tartanának igényt televízió székház építésére (?) és haszonkölcsön szerződésekre sem.
A későbbiekben kiderült, hogy magára a Televideo Kft-re sem tartanának igényt, ha az önkormányzat fizetne érte 300 millió Ft-ot, vagy Bakk Istvánnak és társainak évi 15 millió „bérleti díjat”. Ezt a nagylelkű ajánlatot a február 23-án kelt, Bakk István és felesége, valamint dr. Bradeán-Ebiger Nelu tulajdonosok által aláírt levél tartalmazza. Nem tűnik rossz üzletnek az öt éve állítólag kifizetett 2,7 millió Ft, névértéken történt vásárláshoz viszonyítva. Mármint nekik.
Ezt megelőzően azonban Bakk István 2020. február 24-én, hétfő reggel emailben „utasítást” adott a Televízió egy munkatársának, hogy az önkormányzattól haszonkölcsönbe kapott technikát kedden adja le. Egy másik információ szerint fel kíván mondani a főszerkesztőnek is.
Ezt követően az önkormányzat a tulajdonát képező ingatlanban vagyonvédelmi okokból lecserélte a zárat, és annak a kulcsát a Budaörsi Városi Televízió munkatársainak adta át, akik az ügy rendeződéséig gondoskodnak a televízió adásának folyamatosságáról, és a műsorszolgáltatáshoz használt, közpénzből vett eszközök biztonságos tárolásáról. Köszönet illeti őket kitartásukért és felelősségteljes viselkedésükért.
A műsorszolgáltatáshoz és -továbbításhoz szükséges, önkormányzati tulajdonú illetve önkormányzati pénzből vett eszközök fenyegetettsége mellett és az adásért felelősséget vállaló főszerkesztő nélkül a Televízió folyamatos működése veszélyben van. A kuratórium elnökének megmagyarázhatatlan magatartása a Televízió tevékenységének ellehetetlenítését vetíti elő, amely egyben az Alapítvány céljának meghiúsulásához is vezet.
Hogyan tovább?
Az egyértelmű, hogy a Budaörs pénzéből alapított Alapítvány által létrehozott, Budaörs pénzéből eszközökkel ellátott, Budaörs tulajdonában álló ingatlant ingyenesen használó Kft-t nem fogja megvenni százmilliókért az Önkormányzat a budaörsiek pénzéből.
Az Alapítvány és az általa alapított Kft. jogszerűtlen és teljesen etikátlan működését nem finanszírozhatjuk, nem lehetünk partnerek közpénzek magánpénzzé alakításában.
Ugyanakkor nem szeretnénk, hogy az alapítványi vagyon „magánosítása” után magát a budaörsi helyi televíziózást is felszámolná a kuratórium, amire – az eddig tapasztaltak alapján – jó esély van. Szeretnénk biztosítani a méltán népszerű helyi televízió adásának folyamatosságát. Ennek és az önkormányzati vagyon védelmének az érdekében mindent megteszünk, az ehhez szükséges legfontosabb döntéseket a lehető legrövidebb időn belül meg kell hoznia a képviselő-testületnek.
Budaörs, 2020. február 26.
Wittinghoff Tamás
polgármester
Az ügyben kerestük telefonon Bakk Istvánt is, de nem fogadta hívásainkat. Ha reagál kérdéseinkre, frissítjük a cikket – a szerk.
ui. SMS-ben Bakk Erzsébet aláírásával csütörtökön délután azt az üzenetet kaptuk, hogy ne keressük őket többet, mert a sajtóközleményt kiadták. Ezt azonban lapunk nem kapta meg, bár másutt természetesen olvastuk. S ezen felül lettek volna kérdéseink az érdemi információszerzéshez, hogy vajon mire alapozzák a 300 millió forintos eladási árat, illetve miután a tévé eszközei stb. az önkormányzaté, ha azokat visszaveszik, vajon mivel és a főszerkesztő tervezett menesztése után kivel folytatnák a tevékenységet.
