A hirdetőtáblák szabályozása
Új reklámhordozóként már jelenleg is csak a törvény által definiált utcabútor használható, és a meglévő táblák is legfeljebb 2020. december 31-ig maradhatnak kint „reklám közzététele céljából”. Cikkünk nem azt elemzi, hogy politikai okokból miért is kellett a marketing egyik fontos eszközét elvenni a vállalkozásoktól, hanem a szabályozást próbáljuk értelmezni, ahogy tesszük azt minden más témánknál, most is Budaörs központúan.
Egy összetákolt állványon vagy keménypapíron ingyenes táncórákat hirdettek hetekig az út mentén, máskor a vándorcirkusz érkezéséről tájékoztatnak hasonló módon, de például egy régen megszűnt étterem összebarkácsolt táblája is lassan két éve csúfítja a Szabadság utat. Miközben a jogszabályok szerint senki nem helyezhet ki engedély nélkül a közterületeken reklámtáblákat, és főként nem ilyen barbár módon. Sőt! A kormány 104/2017. (IV.28.) számú rendelete szerint, ami 2017. május 28-án lépett hatályba, újonnan most már sem óriásplakát, sem kisebb méretű hirdetőtábla nem helyezhető el és a kormányrendelet előírásai rendkívül részletesek és szigorúak. Ezt vezették át az országgyűlésben néhány hete (elsősorban a politikai témájú hirdetések korlátozása miatt, de cikkünk szempontjából ez most nem lényeges) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénybe, amelynek 15.§ (1) bekezdése alapján a fenti kormányrendelet hatálybalépését követően új reklámot már csak a kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban lehet elhelyezni. Tehát közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként már jelenleg is csak utcabútor használható, és a településképi törvény 15.§ (3) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy olyan reklámhordozó, amely nem felel meg a településképi törvényben és a kormányrendeletben foglaltaknak, legfeljebb 2020. december 31. napjáig maradhat kint „reklám közzététele céljából”.
A településképi törvény 16. §-a azt is előírja, hogy az önkormányzatoknak a kormányrendelet hatályba lépését követő 90 napon belül felül kell vizsgálnia a település saját közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó szerződéseit, helyi rendelkezéseit. Ez történt most meg Budaörsön, amikor „A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2006. (III.29.) ÖKT sz. rendelet”-et a 2017. szeptember 19-i ülésén módosította a képviselőtestület. A módosítás oka tehát a jogharmonizáció.
„A reklámhordozók kapcsán nem sok helyi szabályozást lát” –jegyezte meg még a képviselőtestületi szavazás előtt a településfejlesztési bizottság ülésén dr. Bakó Krisztina (BFE). Azt tudakolva Csík Edina főépítésztől, hogy a későbbiekben alaposabban körüljárják-e még ezt a témát. Nem igazán – derült ki -, hiszen a (fent leírt) országos szabályozásra vártak, és mivel 2020. december 31-től sehol nem lehet majd közterületen reklámhordozó, helyben nincs mit szabályozni.
A helyi rendeletben a legfontosabb módosítások: nálunk korábban az utcabútor, reklám kifejezés egészen más tartalommal bírt, mint az új országos jogszabályban, tehát egyfelől ezt kellett pontosítani. S mivel új reklámot a kormányrendelet szerint csak utcabútoron lehet elhelyezni, így nagyon nem mindegy, mit értünk alatta. Ennek értelmében az önkormányzati rendelet 6.§ a) pontjának tartalmát a mai jogszabályi környezetnek megfelelően módosították, a 6.§ reklámhordozókra vonatkozó h) és i) pontjait törölték, mivel az f) pontban foglalt utcabútor fogalma minden elhelyezhető reklámhordozót magában foglal. A 9.§ l) pontját is törölték, ami a tiltásokat tartalmazta, mivel a kormányrendelet már részletezi, hogy hol nem lehet reklámhordozót elhelyezni. A 10.§ (1)-(2) pontjában pedig a fenti módosítások miatt szükséges átszámozás történt meg. A 11.§ (1) f) pontjában a reklámhordozó fogalmát a fent részletezettek miatt utcabútor megnevezésre változtatták, mely esetben a kérelem tartalmaként műszaki tervdokumentációt határoztak meg.
A 14.§ új (9) pontjában egyértelművé vált, hogy a cégér, a cégtábla, az üzletfelirat, illetve a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés elhelyezése (a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény11/F.§ 3. pontjában a reklám definíciója alapján) már nem minősül reklámnak, így ezek esetén közterület-használati díjat sem kell már fizetni.
Az önkormányzati rendelet díjtétel táblázatában a reklámtábla megnevezést is reklámfelületre módosították, és a táblázatban meghatározott értékeket aktualizálták.
Hogyan helyezhetünk el ezek után reklámtáblát Budaörsön? Eddig a reklámtábla kihelyezéséhez egyfelől közterület-használati hozzájárulást kellett beszerezni, másfelől településképi bejelentési eljárást kellett lefolytatni, és bár 2014. januártól az építéshatósági ügyek első fokon a járásszékhely Budakeszi jegyzőjéhez kerültek, az építésfelügyeleti ügyeket pedig jellemzően az érdi székhelyű Járási Építésügyi Hivatalnál intézik, ezt itt Budaörsön kellett lefolytatni. Ez az eljárássorozat azonban a fent leírt jogszabályi változások után már csak egy csak teoretikus szabályozás (mert kötelező szabályozni), de az új törvény értelmében az érdemi válasz a kérdésre, hogy újonnan már nem helyezhet el senki és sehol új reklámhordozót, csak utcabútoron, tehát pavilonon, utasváróban, esetleg padon.
Több olvasónk is kérdezte, hogy akinek a saját ingatlanán belül van hirdetőtáblája, tehát nagyobb, mint egy cégér és saját magát hirdeti rajta, illetve ha azt bérbe adja, rá milyen új szabályok vonatkoznak. Nos, aki saját magát hirdeti, az a fentiek alapján nem számít reklámnak, tehát megteheti. De bérbe adni ezeket a már meglévő reklámtáblákat is csak 2020. december 31-ig lehet a jelenlegi jogszabályok szerint. Illetve, ha ragasztásos technikával helyezik ki rá a plakátot, azt már most kifejezetten tiltja a rendelet. Óriásplakátoknál ugye ez a gyakori, tehát vagy más megoldást kell keresni, vagy már most sem adható bérbe. Az új jogszabályok szerint újonnan magántulajdonú ingatlanon sem helyezhető el reklám, már most sem.
A bevezetőben említett utak mellé, engedély nélkül (!) kihelyezett táblákért a közlekedési témájú törvények 2011-ben történt módosítása alapján (is?) lehetett már büntetni, és akár félmillió forint bírság is kiszabható lenne ilyenkor, ha valaki a kifogásolt táblát nem szerelteti le – derül ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság a Független Hírügynökség egy korábbi tájékoztatójából. Az eljárás a közút kezelője kérelmére indulhat el és az út menti táblákkal, reklámtáblákkal kapcsolatos szabály megszegője a törvény szerint a reklámozó, ha pedig annak kiléte nem állapítható meg, akkor a tábla eltávolítására a terület tulajdonosát kell kötelezni. A törvény továbbá már eddig is tiltotta a közlekedési táblákra hasonlító táblák, vagy a közlekedést zavaró jelzések kihelyezését. Ezeket is a közút kezelője ellenőrzi, dokumentálja a szabályszegést, keresi meg a tábla gazdáját és szólítja fel annak eltávolítására. Ha ez nem sikerül, akkor kérheti a közlekedési hatóságtól az eljárás megindítását. Budaörsön azonban nem volt eddig példa ilyen táblák kihelyezésének a felülvizsgálatára – tudtuk meg az önkormányzatnál Nagy Ildikó Emesétől, a sajtóval kapcsolatot tartó munkatárstól. De elképzelhető, hogy a jövőben a kihelyezőktől be fogják kérni az ELMŰ hozzájárulását, hiszen jellemzően ezeket az oszlopokat használják nálunk a hirdetők erre a célra, melyek tehát nem az önkormányzat tulajdonát képezik. És a későbbiek során az is elképzelhető, hogy helyi rendeletben ezek kihelyezését is szabályozni fogják, településképi szempontból.
Azokat az egységes köztéri hirdetőtáblákat, amelyeket néhány éve az önkormányzat csináltatott és a város több pontján láthatunk, jelenleg a Servitum Kft. kezeli, mint az önkormányzattal 2009-ben szerződött Publimon Kft. alvállakozója. A szerződés 5. pontja szerint „a szerződésben foglaltak teljesítése során alkalmazni kell a mindenkor hatályos reklámozásra, reklámeszköz-elhelyezésre és közterület-használatra vonatkozó, továbbá az építésügyi jogszabályok rendelkezéseit”, ezért ez továbbra is élő szerződés, mert nem áll ellentmondásban az új vonatkozó előírásokkal, így nem szükséges sem a módosítása, sem a felmondása – tudtuk meg az önkormányzattól. A Servitumnál lehet tehát bérbe venni, de a jelenlegi országos szabályozás szerint ezek szintén csak 2020. december 31-ig maradhatnak fenn. (Abban, hogy a jogszabály addig nem változik meg akár többször is, persze senki nem legyen biztos!)
Reklám és marketing
A közterületi reklámok a nyomtatott plakátok, ide tartoznak az óriásplakátok, a megatáblák, az építési hálókon látható reklámok, a tűzfalfestés, az utcabútorok, az óriás kivetítők, a járművek oldala. Marketing szempontból ezek használatának előnye, hogy földrajzi szempontból biztosak lehetünk abban, hogy a reklámüzenettel kiket érhetünk el, a megcélzott emberek gyakran látják, így jobban megjegyzik, mint más reklámeszközökön, és kisebb a konkurencia, mint például a tévében megrendelt reklámok esetében és egyes szakmai vélemények szerint rugalmasan és relatíve olcsón alkalmazhatók, mások ezt vitatják. De vannak persze hátrányai is, például, hogy az üzenetnek nagyon rövidnek és ezért egyszerűnek kell lennie, egyes kutatások szerint maximum 7 szó az, amit az, aki ránéz, még képes befogadni; és a képi illusztráció sem lehet bonyolult, azonnal be kell ugrania, mit látunk. Továbbá az utcai reklámok láthatósága időjárásfüggő, este általában nem jól megvilágíthatóak és viszonylag hosszú az előkészület (tervezés, nyomtatás-gyártás, kihelyezés), mire kikerül.
