Budaörs nézőpontjából az önkormányzatiság lebontásának első lépése volt: a Budaörsi Kistérség megszüntetése, majd az, hogy a járásközpont Budaörsről Budakeszire került. Már nem cél a szubszidiaritás érvényesülése – fogalmazott Wittinghoff Tamás polgármester a tegnapi konferencián a budaörsi városházán.
A Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából 2017. szeptember 28-án Budaörsön a Magyar Önkormányzatok Szövetsége konferenciát szervezett, melyen a tagokon kívül a környező települések polgármesterei is ott voltak.
A rendezvényt megnyitó Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke, a köszöntő beszédet tartó Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, mint házigazda és Schmidt Jenő polgármester, a Tab Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) egyetértettek abban, hogy számos olyan jogszabály lépett életbe az elmúlt években, melyek korlátozzák az önkormányzatok önállóságát és olyan feladatokat központosított az állam, amelyeket – legalábbis ahol megvannak hozzá a feltételek – helyben hatékonyabban lehet megoldani.
Gémesi azt a kérdést tette fel önmagának, hogy lehet-e ünnepeli ezen a napon, amit 2000-ben emelt a jeles napok sorába a magyar országgyűlés. Nem igazán – felelte -, mert azóta a sok változás nem jó irányba vitte az önkormányzatokat, beszűkült a mozgásterük. Ami pozitívum, hogy sok település polgármestere még nem adta fel és elkötelezett munkát végez. A központosítás helyett a feladatok visszaosztása lenne a megoldás, részben a települési önkormányzatokhoz, részben a mára kiüresített megyékhez, de hatékonyság szempontjából és nem politikai hatalmak alkuk, játszmák részeként – mondta a gödöllői polgármester.
Hopkó Iván a Raiffeisen Bank Zrt. osztályvezetője az önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatásaikat mutatta be. A kormány képviseletében pedig Dukai Miklós a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára kapott szót. Azt hangsúlyozta, hogy ők nyitottak a párbeszédre, és mindent megtesznek a jól működő önkormányzati rendszerért „az 1989-es induláskor és az új önkormányzati törvény megalkotásakor is”. Szerinte áttekintve ezt a folyamatot, hogy honnan hova jutottak el, azt következtetést lehet levonni, hogy „az állam nagy tehertételtől szabadította meg az önkormányzatokat„.
A konferencián négyen is megkapták a „Magyar Önkormányzatokért Emlékérmet”.
Wittinghoff Tamás előadásának a témája: az önkormányzatok működése, a polgármesterek szerepe a településfejlesztésben.
„A kora középkorban kemény harcot vívtak a városok az autonómiájukért. Ehhez mind a mai napig ragaszkodnak is a fejlett világban. A városok az egész ország fejlettségét szolgálták, így mindenkinek érdeke volt a megerősítésük, és így van ez napjainkban is” – mondta Budaörs polgármestere. Az önkormányzatiságot a fejlett világban a következők jellemzik: a lokalizmus újra felfedezés; a helyi autonómia erősödése; a civil társadalmi részvétel erősödése; gazdasági szereplők bekapcsolása a helyi fejlesztésbe. Továbbá a társadalmi felelősségvállalás helyi, szektorközi rendszerének erősödése; a helyi közmenedzsment professzionalizálódása; a hálózatosodás – nemzeti és nemzetközi szinten.
Ezzel szemben a magyarországi helyzet: kiszámíthatatlan jogi és finanszírozási környezet; nem normatív támogatási rendszer, egyedi pénzosztogatással vagy elvonással. Folyamatos átszervezések, változások, bizonytalanság; az önkormányzatiság és az autonómia leépítése. Az önkormányzatoknál hagyott állami feladatok folyamatos csökkenése; centralizáció és irracionális átszervezési döntések mind több területen. Az anyagi erőforrások szűkítése, a gazdálkodási szabadság csökkenése.
Budaörs nézőpontjából az önkormányzatiság lebontásának első lépése volt: az ország legfejlettebb kistérségének számító Budaörsi Kistérség megszüntetése, majd az, hogy a járásközpont Budaörsről a feleannyi lakosú, egysávos úton megközelíthető, politikailag lojális Budakeszire került. Már nem cél a szubszidiaritás érvényesülése – fogalmazott Wittinghoff Tamás. Majd arról beszélt, hogy a Budaörsről elkerült ügyek – a gyermekvédelmi és gyámhatósági ügyek, az okmányokkal és nyilvántartásokkal kapcsolatosak, a szabálysértés, az engedélyezési és csúcspontként az építéshatósági ügyek, amit jelenleg öt különböző helyen kell intézni – mind-mind e feladatok ellátásának a romlásával jártak. A budaörsi polgármester érintette az iskolák államosítását, a hulladékkezelés átszervezésével járó problémákat, az ASP (Application Service Provider) informatikai rendszer kötelező alkalmazásának ellentmondásait, majd összegezte, hogy az oktatási intézmények teljes körű államosítása miként szolgáltat ürügyet arra a kormánynak, hogy a neki nem tetsző, sikeres önkormányzatokat teljesen ellehetetlenítse. Budaörsöt sújtotta ugyanis a legdurvábban az úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás”, tőlünk ezen a címen 2,1 milliárdot vontak el. Bár az állam ellen indított pert első fokon megnyertük, de az elvont pénz tényleges visszaszerzése még távoli jövő.
Egy felmérés szerint a lakosságot központosítás mintegy fele-fele arányban negatívan érintette vagy saját bevallásuk szerint nem érintette, és alig 1 százalék válaszolta azt, hogy őt pozitívan érintette volna.
Mit lehet tenni? – tette fel önmagának a kérdést Budaörs polgármestere. Vissza kell állítani, megerősíteni az önkormányzatok autonómiáját. Be kell kapcsolódni a lokalizmus újrafelfedezésének nemzetközi folyamatába. Ki kell dolgozni az önkormányzati rendszer fejlesztésének stratégiáját. A jövőépítésében a településeknek, a szövetségeknek kel a főszerepet játszaniuk. Az egyetemeket (versenyeztetve) be kell vonni a stratégiaalkotásba. A jó önkormányzás nemzetközi standardjaihoz igazodni. Szorosabb együttműködés kell a nemzetközi hálózatokkal. S ki kell alakítani az önkormányzati innováció és tudástranszfer rendszerét – sorolta.
Mit tehet egy polgármester? Jogilag kicsi a mozgástér, informálisan viszont jelentős. Ahhoz, hogy el tudja érni céljait, szükséges, hogy jó viszonyban legyen a képviselő-testülettel, jó szakértőkkel vegye körbe magát, jól tudjon tárgyalni a különböző szereplőkkel, valamint tudjon lobbizni a kormányzati szereplők felé, ne zárkózzon el az innovatív, úttörő jellegű megoldások elől és keresse az együttműködés, összefogás lehetőségeit.
Budaörs eddigi stratégiája, hogy egy több százmillió forintos hiánnyal küzdő, alvó kisvárosból másfél évtized alatt Magyarország legfejlettebb települése vált. Ehhez az eszközeink az előnyös adottságok kiaknázása, a vállalkozóbarát környezet megteremtése, a helyiadó-politika, a növekvő bevételekből a település fejlesztése (infrastruktúra kiépítése, egyre magasabb színvonalú szolgáltatások, kulturális színterek stb.)
Majd beszédét egy friss, 2017-ben készült és eddig még nem publikált felméréssel zárta, amelyből kiderül, hogy a budaörsiek 80 százaléka nagyon szeret itt élni, a 19 százaléka szeret és csupán 1 százalék mondja azt, hogy nem szeret.
