Most, hogy tényleg itt van a március – habár már februárban is március volt, kérdezzék csak meg a sárgabarack fákat! – a jó idő, a szükséges kerti munkák miatt egyre többet vagyunk kint a szabadban, s noha most még örülünk a napsütésnek, hamarosan ismét belekerülünk amiért nem esik az eső májusban/miért van ilyen meleg májusban vagy a miért van kánikula nyáron és ezekhez hasonló kérdésekkel jellemzett időszakba.
Miért borul fel az évszakok korábban megszokott rendje? Azzal szinte mindenki egyetért, hogy ez a globális felmelegedés miatt van. De abban már megoszlanak a vélemények, hogy annak mi az oka. Vannak, akik szerint magától következik be a klímaváltozás, hiszen a földtörténet évmilliói során mindig egymást váltották a hidegebb (jégkorszakok) és a melegebb periódusok, mások szerint viszont egyértelmű, hogy még ha normális is az, hogy most egy melegebb időszak jön, e folyamatot hatalmas mértékben felgyorsítják az emberi tevékenységek révén kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, ami miatt rendkívül gyors ütemben melegszik fel a légkör. Az iparosodás előtti korhoz képest mára 1,5 °C-kal melegebb a globális átlaghőmérséklet és ez a melegedés folyamatos, 0,2 °C-kal növekszik minden évtizedben. Az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2 °C-os hőmérséklet-növekedés súlyos negatív hatásokkal járna a természeti környezetre, nagy lenne a kockázata annak, hogy bolygónkon katasztrofális környezeti változások következzenek be. Ezért nemzetközi egyezményeket próbálnak időnként kötni a felmelegedés megfékezésére, de inkább kevesebb, mint több sikerrel, hiszen sokan nem is vesznek tudomást róla.
Bár az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részét képezik az autók, a megoldást mégsem az elektromos járművekre való átállás jelenti, mert egy villanyautó előállítása legalább annyi környezetszennyezéssel jár, mint amennyit egy benzines autó egész élettartama folyamán kibocsát – mondják a szakértők. Sajnos az elektromos autók akkumulátorainak az előállítása is nagyon terheli a környezetet meg az újrahasznosítása is, és a kettő között nem sok idő telik el, vagyis rövid élettartamúak ezek az akkumulátorok.
A többedik baleset, mérgezés után a legelszántabb elektromos autó hívők is kezdik belátni, hogy ez az akkumulátor mizéria nem a legjobb buli. A gödi botrányok után a gyár létrehozásának ötletadói, ha jóérzésű emberek volnának, meghúznák magukat és bezáratnák azokat, nem pedig újabb és újabb befektetőket hívnának ide, akik Magyarországot szennyezik gyáraikkal. Nem a sajátjukat, bár nyilván sehol nem kellene környezetszennyező tevékenységet folytatnia senkinek, sehol.
Ahogy most a majdnem szomszédos sóskútiakat és a környékén élőket akarják mérgezni egy használt akkumulátor feldolgozó vagy megsemmisítő üzemmel. A lakosság petíciót fogalmazott meg, melyben tiltakoznak az akkumulátor-feldolgozó létesítése ellen, amit én is aláírtam, mint érintett, hiszen Sóskút nagyon közel van Budaörshöz és a szél bizony messzire tudja szállítani azokat a mérgező gázokat, égésterméket vagy bármit, ami a levegőbe kerül a gyárból.
A kormány egyelőre úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik kiemelt beruházásként kezelni a témát és nem fogja engedélyezni a gyár működését gazdasági érdekekre hivatkozva az állampolgárok akarata ellenében. De nem lepődnék meg, ha kis idő múlva megváltoztatják döntésüket, mert akik gazdasággal, politikával foglalkoznak (tisztelet a kevés kivételnek), mindig a nyerészkedési érdekeket tartják szem előtt, soha nem az emberek egészségét, jóllétét. A rádiumos órafestő gyárakat sem akkor zárták be, amikor már minden órafestő lány megbetegedett és meghalt a sugárzás okozta csontvelőráktól, hanem amikor jobb, illetve gazdaságosabban előállítható módszert találtak az órák számlapjának megvilágításához.
Hát így vagyunk mi itten, Pistikám! Önszántunkból választjuk a lassú, szenvedéssel teli pusztulást, hiába van meg sok tudás a módszerekről, hogyan maradhatnánk minél tovább egészségesek (cikkeink a témában), és így van ez a magyar államvezetés szintjén is (lásd egészségpolitika) és globálisan is. Ennek ellenére a tavasz mégis mindig egy újjászületés reményével kecsegtet, mintha lehetőségét adná, hogy kezünkbe vegyük sorsunkat, akárcsak a tél folyamán lekopaszodott növényekét, a szőlő és gyümölcsfák alakítgatásával vagy a veteményes megtervezésével. De lehet, hogy ezt csak a napsütéses órák számának növekedése, a fény hangulatjavító ereje teszi. Mindenesetre az tagadhatatlan, hogy ha a világ folyamataiba nem is szólhatunk bele, de saját boldogságunkért saját környezetünkben képesek vagyunk tenni.
