Csütörtökön délelőtt a XV. Gyermekvédelmi szakmai napot tartották a városháza nagytermében. A rendezvényt Budaörs Város Önkormányzata és az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ szervezte. A konferencia a köznevelés rendszerén kívül eső oktatás lehetőségeivel foglalkozott, ami azért aktuális különösen, mert a nyáron módosították a nemzeti köznevelési törvényt, ami nehéz helyzetbe hozta mindazokat a gyerekeket, akik eddig az állami oktatási rendszeren kívül tanulhattak.
Wittinghoff Tamás polgármester megnyitó beszédében vázolta a szakmai nap témájának hátterét: a nyár folyamán – egyébként a szakma bevonása nélkül – módosított nemzeti köznevelési törvény korlátozza a szülőket abban, hogy hány éves korban és milyen iskolába írathassák gyermekeiket. A Szülői Hang Közösség nyílt levelet írt a kormánynak, amelyben többek között felhívják a figyelmet arra a hiányosságra, hogy a hatéves korban meghatározott iskolakötelességet előíró törvényhez nem készítettek végrehajtási rendeletet, nem lehet tudni, a szülő hol kérelmezze a halasztást, ha a gyermeke hatévesen még nem iskolaérett, így most sok család nem tudja, mire számítson, s ez szorongást, stresszt okoz bennük.
Ugyanígy bizonytalanságban tartja az eddig magántanulói státuszban lévőket is, mert a magántanulóság intézménye megszűnik, helyette egyéni munkarend lehetőségét vezetik be, amelyet azonban már nem az iskolaigazgatónál kell kérni, hanem állami hivatalban, de szintén kérdéses még, hogy hol, így ez is a gyermeket nem ismerő hivatalnokok vagy esetleg a gyermeket nem ismerő szakértői bizottság döntésén fog múlni, megkapja-e. Ezt már az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője, Károly Katalin mondta. Hozzátette, az iskolákat amúgy is zsúfoltabbá teszi, hogy a hatévesek és a tavalyról halasztott hétévesek egyszerre kezdik meg az iskolát, s e felduzzadt létszámhoz az infrastruktúra is hiányzik.
Először Rózsa Ildikó kapott szót, aki a ReSuli A Megújuló Oktatásért Alapítvány elnöke, pedagógus. Az általa alapított iskolában kislétszámú csoportokban dolgoznak és így jól és szakszerűen tudnak integrálni is. Ezen kívül az alapítvány azon is munkálkodik, hogy a módosított köznevelésről szóló törvénnyel szemben a családok hatékony érdekérvényesítését elősegítse. A www.resuli.hu honlapon jól érthető formában olvasható, mi a baj a törvénnyel, mennyire áll szemben az alapvető emberi jogokkal, milyen gyakorlati problémákat vet fel és mennyiben káros. Rózsa Ildikó egy olyan kampányon is dolgozik, mellyel például szélesebb körben lehet terjeszteni az alternatív megoldásokhoz szükséges információt vagy egyéb tevékenységgel segíteni, és ehhez kéri, hogy minél többen csatlakozzanak. Bízik abban, hogy ily módon apró lépésekkel lehet változtatni a jelenlegi állapotokon, mert ha mindenki arra vár, hogy majd más tesz valamit, akkor nem fog bekövetkezni semmilyen változás.
A budaörsi KettőPontNulla tanulócsoport vezetője, Ruzsonyi Ági volt a második előadó. Ő elsősorban a tanulócsoport működéséről mesélt, melyet azután indított, hogy kislányai az állami oktatási intézményben szereztek rossz élményeket. Kihangsúlyozta, a kislétszámú osztályokban az érzelmi biztonság kialakításával, az elfogadó közeggel sok viselkedészavaros gyerek problémái is megoldódik. Náluk a tanulás élményközpontú, a gyerekek érdeklődésére alapozza a tananyagot, például LEGO elemek segítségével tanítják a törteket. Kifejezetten törekednek arra, hogy minden gyermekben megtalálják azt, amiben jó, amit a legjobban szeret csinálni, illetve a belső igényeit felkelteni. Ruzsonyi Ági fejtette ki azt a lehetőséget, hogy az egyéni munkarenden kívül az egyéni tanrendet is meg lehet igényelni, ami még az iskolaigazgatók hatáskörében maradt, és azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyak látogatása alól menti fel a gyermeket. Nem az összes alól, mert az ugyanolyan vizsgálatot von maga után, mintha egyéni munkarendet igényelnének.
Szabó Réka Andrea kilenc évig otthon tanított, melyből könyv is született Életiskola címmel. Ezekre az évekre a természetközeli életmód volt jellemző, így elsősorban saját öt gyermeke otthon az iskolai tananyag elsajátítása mellett a házi és a ház körüli munkák elvégzésének módját is megtanulták. Annak, hogy ez így alakult, részben az volt az oka, hogy tíz évvel ezelőtt még nem volt ennyi tanulócsoport, mint ma, főleg nem eldugott falvakban, és szempont volt az is, hogy a család együtt legyen, ezen kívül így tudtak alkalmazkodni a gyermekek természetes életritmusához is. A tananyagot témák szerint dolgozták fel, hasonlóan a Waldorf iskola módszeréhez. Például a kenyér témakörében nem csak arról olvastak, rajzoltak, de őröltek is és kenyeret is sütöttek, így komplexebb tudást szereztek. Szabó Réka Andrea szerint a gyakorlatból közelíteni az elméleti tudás felé hatékonyabb tanulást eredményez, ezen kívül nagy hangsúlyt fektetett a gyerekek érzelmi, művészeti nevelésére és persze a mozgás, sportok különböző formáira is. Végül visszatértek a közoktatásba, egyrészt mert a legidősebb gyermek szeretett volna iskolába járni (ami a néphagyományokra épülő abai Atilla Király Gimnáziumban valósult meg), másrészt az élet is úgy hozta. Anyagi megfontolások miatt ő maga is visszatért angoltanárként a közoktatásba, ahol a kilenc és kreatív módszereit is tudja alkalmazni a tanterven belül. Gyermekei közül van, aki nehezen váltott, másik könnyebben. Mindegyikről elmondható azonban, hogy rugalmasak, könnyen beilleszkedtek.
A XV. Gyermekvédelmi Szakmai Nap tehát jól sikerült, nagyon aktuális és hasznos információkkal szolgáltak az előadók.
