Petíciót adott át a Frankhegyi Viziközmű Társulat a budaörsi jegyzőnek. Hogy ez segít-e közelebb hozni az ottani telkek tulajdonosai és az önkormányzat között több mint húsz éve fennálló nézetkülönbséget a Frankhegy jövőképéről? Aligha…
A Frankhegyi Viziközmű Társulat elnöke Pusztayné dr. Jakab Róza és Gidófalvi Márta az ellenőrzési bizottság elnöke petíciót adott át ma délután dr. Bocsi István jegyzőnek. Követelésük lényege, hogy a Frankhegyen lévő telektulajdonosoknak ne sérüljön az egészséges ivóvízhez és az egészséges környezethez (zárt csatornahálózat) való alapjoguk, vagyis a hivatal és a képviselő-testület ennek megfelelő határozatokat készítsen elő, illetve hozzon meg.
Ebben a formában a frankhegyi társulás 2001-ben jött létre, de már előtte is majd’ egy évtizede téma volt, hogy a még a tanácsi időkben felparcellázott, üdülőövezeti telkekre a tulajdonosok elkezdtek építkezni, így ma már többen ott is laknak. Viszont a területen jellemzően nincsenek közművek, se víz, se csatorna. A társulás elnöke egy évvel ezelőtt lett Pusztayné, és azt vállalta, hogy elmozdítja a húsz éve holtponton lévő ügyet. Például egységet teremt a tulajdonosok körében az útépítéshez és a közművek bevezetéséhez szükséges telekrészek leadásában, illetve abban, hogy önerőből vállalják a közművek létrehozását, csak az önkormányzati szabályozás ne akadályozza meg őket ebben.
Előbbre lépés helyett azonban inkább visszalépést hozott, hogy a társulat és az önkormányzati hivatal által tavaly létrejött együttműködési megállapodás pontjain a társulás most egyoldalúan módosítani kívánt. És a hivatal szerint éppen azokon a pontokon, melyek a kompromisszumhoz lényegesek. Ugyanakkor a jegyző a petíció átvételekor leszögezte, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás sem akadályozza azt, hogy a társulat önerőből megkezdje a közművek terveztetését és kiépítését. „Ahhoz, hogy a viziközmű társulat építsen, nem kell a mi engedélyünk” – mondta. Majd félretéve az olyan részleteket, amiket Pusztayné felvetett, mint például, hogy a telektulajdonosok által finanszírozott vázrajzok jók-e vagy sem, dr. Bocsi István így foglalta össze a lényeget: a Frankhegyen a szóban forgó terület 130 hektár. Ha ez üdülőövezetből lakóterület lesz, akkor a város lakóterülete a lakótelep nélkül (!) 25 százalékkal megnő. Ami tehát a valódi kérdés: elbírná-e a település egyéb infrastruktúrája (közlekedés, oktatás stb.) ezt a növekedést, vagy nem akarunk Budaörsön egy ilyen léptékű ingatlanfejlesztésnek teret engedni. Az önkormányzat álláspontja inkább az utóbbi . „A Frankhegy zöldterület jellegét meg kell őrizni, mi sem szeretnénk, hogy egy luxusnyomornegyed jöjjön itt létre” – reagált a fentiekre Pusztayné. Hozzátéve azonban, hogy ő mint a viziközmű társulat elnöke, csak a közműfejlesztés kérdésében kompetens. Így a jegyző által többször is a legfontosabbnak tartott frankhegyi jövőkép kialakításához csak mint az egyik érintett tulajdonos szólhat hozzá.
A most beadott petícióban külön pont, hogy a hivatal munkatársai agresszívan léptek fel a frankhegyi ügyfelekkel szemben. A jegyző erre úgy reagált, hogy bármilyen nem megfelelő hangnemért bocsánatot kér. Mivel a petícióban konkrétan nem szerepel, hogy mely tisztviselő és milyen módon volt agresszív, ebben nem tudunk állást foglalni, de azt azért sok-sok lakossági fórum után, ahol a Frankhegy minden esetben vezető téma volt, megjegyeznénk, hogy a felszólalók jelentős része sem a város vezetőinek, sem a hivatal dolgozóinak a becsületbeli sértegetésétől sem riadt vissza. Kár lenne tehát a város egészének érdekeit képviselő önkormányzat és a Frankhegyen lévő telkek tulajdonosai között a vitát újra ilyen irányba vinni. Bár a hivatal által korábban kezdeményezett és finanszírozott, külsős szakértők által vezetett mediációt a hivatal és az érintett lakosok között a lakosok feleslegesnek ítélték és nem is voltak benne partnerek, azért a kompromisszumos megoldást mégis értelmes párbeszéddel kellene megkeresni.
