Ezt varrd össze! – játékvarrógép kiállítás nyílt

0
461

Pénteken új, különleges kiállítás nyílt a Heimatmuseum tavaly felújított épületében. A tárlat a játékvarrógépek fejlődésének folyamatát német gyártmányokon mutatja be. A megnyitón dr. Gajdos-Frank Katalin ismertette a kiállítás létrejöttének körülményeit, dr. Szulovszky János mondott ünnepi megnyitó beszédet, majd Tóth György kiállításrendező, a gyűjtemény tulajdonosa tartott tárlatvezetést.

A 19. és 20. század német gyártmányú játékvarrógépeiből nyílt kiállítás október 25-én, pénteken a Heimatmuseumban Tóth György gyűjteményéből. Mivel a varrógép – elsősorban a német Singer gyártmányú – a múlt században majd’ minden sváb háztartás része volt, így a tárlat témájában nem áll messze a Heimatmuseum eszmeiségétől. „A németség és a mechanika értékteremtő összefonódása a mai napig tettenérhető, és az ezzel kapcsolatos múlt bemutatása a jövő nemzedékének példaként szolgálhat” – olvasható a kiállítás tárlatvezető füzetében.

Dr. Gajdos-Frank Katalin, a Heimatmuseum vezetője a mintegy két tucat érdeklődő előtt rövid, hangulatteremtő bevezetőt mondott, mely során Kiss József 1884-ben írt Mese a varrógépről című művéből is idézett: „S jött egy ügyes kis szerkezet, amelyikben lélek lüktetett, amelyre nagyanyáink még elszörnyülködtek volna tán, hogy boszorkányság, nem egyéb, – jött egy parányi varrógép.”

Ezt követően dr. Szulovszky János történész mondta el megnyitó beszédét, melyben kitért arra, hogy gyermekkorában őt is elbűvölte nagymamája varrógépe, így nem csak azért érdeklődik eme ipartörténeti emlékek iránt, mert munkája révén elmúlt korok múltjával foglalkozik. 1864-ben szabadalmaztatták az első gyermekek számára készült varrógépet. A gyermekjátékok a felnőtt eszközök utánzataiként segítenek a gyermekeknek beletanulni a felnőtt életbe, olyan kicsinyített másai a 19-20. században meghatározó varrógépeknek, melyek működőképesek, egyszerű varrást elvégeznek, mégis biztonságosak gyermekek számára. Bár csak a módosabb családok engedhették meg maguknak a varrógépet, különösen a játékvarrógépeket. Egyébként a válságos időkben, például az első világháború után, a nagy világválság idején a középosztálybeli családfők sok esetben munka nélkül maradtak, s a varrógép az asszonyok termelőeszközévé vált s általa családjuk megélhetését biztosították. Továbbá a történetkutató elmondta, hogy a gyűjtő, Tóth György olyan mértékben avatott kutatója, őrzője az ipartörténeti ismereteknek is, hogy két évtized óta az MTA Kézműves-ipartörténeti Munkabizottságának tagja.

Végül maga a gyűjtő kapott szót, Tóth György, aki okleveles gépészmérnök, és akitől további részleteket ismert meg a hallgatóság a varrógépek történetéből. Az 1864-ben szabadalmaztatott játékvarrógépet gyártója, Pean „némi drótból és lemezből eszkábálta össze” – mondta. Magát a felnőtteknek való háztartási varrógépet nem sokkal ez előtt, 1846-ban szabadalmaztatták, de egyszerű láncöltésű gépek már a század elején is léteztek. A 19. század második felében és a 20. század első felében óriási üzlet volt a varrógépgyártás. Az Egyesült Államokban 1864-ben 110 ezret gyártottak, majd 1902-re már kétmilliót. A világ összes varrógép gyártása 1894-ben 2,5 millió, 1929-ben már 8 millió. „A varrógép a világ legelső tartós fogyasztási cikke” – tette hozzá Tóth György.

A játékvarrógépek keletkezésének okairól elmondta, valószínűleg abból alakult ki, hogy a nagy, bonyolult szerkezetű drága varrógépeket a gyárak próbálták leegyszerűsíteni a kedvezőbb ár érdekében. Így jöttek létre az ún. úti varrógépek, melyeket áruk okán és kis méretüknél fogva inkább adták oda a gyermekeknek, mintsem hogy azok a drága, felnőtt gépekkel játszadozzanak és tegyenek kárt abban vagy akár saját magukban. Ugyanakkor ezek, mivel a háztartási gépek kicsinyített másai, működőképesek, s így alkalmasak arra is, hogy a kisgyermek megtanulja kezelni. A szakember kitért még arra is, hogy az egyszerű, láncöltésre képes kis gépeken kívül a gyártók igyekeztek huroköltést végző gépeket is megalkotni, de azok jóval drágábbak lettek.

Tóth György gyűjteménye egyedülálló a maga nemében, világviszonylatban is. Negyven éven át gyűjtötte, restaurálta, rendszerezte, történeti hátterét kutatta a varrógépeknek. Összesen több, mint háromszáz van birtokában, melyek közül a legmeghatározóbbak, ipartörténeti szempontból a legérdekesebb játékvarrógépek kerültek a tárlatba. „Gyűjteményem értékét vagy kvalitását nem a darabszám jelenti, hanem a mögöttes tartalom, a kiegészítő információk, könyvek, segédeszközök, tartozékok, ezek leltári állománya meghaladja a hatezret.”

 

A kiállításon megtekinthető a világ legkisebb működőképes varrógépe, mely nem antik ugyan, de egy régi Singer kicsinyített mása, melyet az amerikai Singer-varrógép gyártás 150 éves évfordulójára készíttetett Tóth György. Érdekessége, hogy kézikerekének mintázata annak az Elias Howe-nak a mintája, akitől Singer annak idején elcsente a gép alapötletét.

 

Interaktívvá teszi a kiállítást – gondolván a sok-sok gyermek látogatóra – az a varró hölgyet ábrázoló céllövöldei automata (Schiessbudenautomat). A szerkezet, mint a céllövöldékben általában, egy célpont eltalálására lép működésbe. Ezen kívül egy kipróbálható játékvarrógép is kézzelfoghatóvá teszi a kiállítást a gyermekek számára.