Bár klímaváltozásról mint globális problémáról szoktunk beszélni, de annak okozói lokálisan jelentkeznek
A klímastratégiát abból a célból készíttette a város, hogy felmérje, milyen mértékben járul hozzá Budaörs a globális felmelegedéshez, s ez alapján a klímaváltozást okozó káros anyag kibocsátást helyi szinten csökkenteni tudja, illetve a fenntartható energiagazdálkodásra törekedjék, másrészt segítse az alkalmazkodást. Ezt korszerű energetikai beruházásokkal és szemléletformálással kívánja elérni.
Győri Kata, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központjának szakértője, a Budaörs Város Önkormányzata által megrendelt klímastratégia egyik kidolgozója. Lapunk megkeresésére a TV2040-nak április végén adott interjút ajánlotta figyelmünkbe, amit Kállai Lajos főszerkesztő készített. Ebben első kérdés arra vonatkozott, hogy mit tehet egy város a klímaválság javítása érdekében. Bár klímaváltozásról mint globális problémáról szoktunk beszélni, de annak okozói lokálisan jelentkeznek – hangzott a válasz. Ezen kívül a klímaváltozás egyes hatásai (például heves esőzések vagy az aszály) településenként eltérő módon jelentkeznek. A szakember elmagyarázta, azért fontos felmérni, hogy helyi szinten melyek a problémák, hogy testre szabott akciótervekkel és beavatkozásokkal tudják azokat kezelni.
Erre kétféle lehetőség van, a kibocsátás (például üvegházhatású gázok) csökkentése és az alkalmazkodás.
„A városok az energiafogyasztásukból adódóan jelentős CO2 és egyéb üvegházhatású gáz kibocsátással járnak. Nagyon fontos, hogy ezt minél jobban le lehessen csökkenteni. Azonban sajnos mivel évtizedek óta eregetjük ezeket a gázokat a légkörbe, így azok már visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el, melyek befolyásolják a klímát. Ezekhez (átlaghőmérséklet-növekedés (a globális átlagot tekintve 1,1Celsius fok az ipari forradalom előtti korhoz képest” – mondta Győri Kata.
„A klímastratégia célja, hogy támpontot adjon a város energetikai beruházásaihoz és segítse a döntéshozók munkáját, hogy a lakosság és egyéb helyi szereplők szemléletformálásával és bevonásával egy élhető és ellenálló város fejlesztésén dolgozhassanak. A dokumentumban kitűzött célok elérése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása kapcsán. (…) A klímastratégiában megfogalmazott intézkedések lehetőségek, melyek az elérhető erőforrások függvényében kerülhetnek megvalósításra, az önkormányzat által kivitelezhető ütemben” – áll Budaörs klímastratégiájában.
„Budaörs összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 193 900 tonna CO2 volt. 2030-ig a klímastratégia céljainak megvalósításával az éves emisszió 135 730 tonnára csökkenthető. Budaörs számos, helyben hasznosítható megújuló energiaforrással rendelkezik”. Ilyen például a napenergia és a geotermikus energia.
„A városi klímastratégia célja feltárni a település területéhez kötődő CO2-kibocsátás mértékét és forrásait, hogy a helyi adottságok figyelembe vételével olyan energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat felhasználó megoldásokat bemutatni, amelyekkel az önkormányzat elérheti a kitűzött célt. Az akcióterv tehát elemzi a különböző szektorok energiafogyasztását, a kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátást, valamint megfogalmazza az önkormányzat célkitűzéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén.”
„Budaörs széle az átlaghoz képest nagyobb természetes felszínborítottsággal rendelkezik, ami biztosítja, hogy hőhullámok esetén nagyobb az átszellőzöttség, kevésbé alakul ki városi hősziget hatás” – mondta Győri Kata. A hőhullámok elleni védekezés például az alkalmazkodás része lehet, épületszigetelés, napenergiával működtetett klímaberendezés révén. Vagy ilyen az egyszerre lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék elvezetésének optimalizálása. „Csapadékvíz gyűjtő tartályok kialakítása érdekében a város támogatja a lakosságot” – mondta a szakértő. Az önkormányzat jó példa mutatásával ösztönöz erre, amikor egy-egy önkormányzati fenntartású intézményhez alakít ki olyan berendezést, ami ezt kezeli. Ez egy szemléletformáló tevékenység is a lakosság irányába.
Budaörsön a heves esőzések problémája, hogy a Hosszúréti-patak áradása egyre nagyobb kockázattal jár, és ez fokozódni fog, mert az időjárási jelenségek egyre szélsőségesebbek lesznek. Ezt is problématerületként azonosította be a klímastratégia.
A klímaváltozás másik erőteljes következménye a nyári kánikulai napok megnövekedése. Sokan hűtő klímaberendezéssel védekeznek ellene, ami sok áramot fogyaszt. „Ha esetleg az ingatlan napelemes rendszerrel van összekötve, akkor nem, de ha nincs, akkor megnövekszik a villamos energia felhasználása, ami többlet üvegház-hatású gázkibocsátással jár vagyis ez egy ördögi körhöz vezet, nem megoldáshoz” – érzékeltette a problémát Győri Kata.
Településszinten a háztartási méretű kis erőművek telepítésével is lehet és kell a lakosoknak, illetve az önkormányzatnak is felelősséget vállalnia. Ebben Budaörs jó példát mutat, hiszen számos önkormányzati fenntartású intézményhez telepített már napelemes erőművet.
„Az önkormányzat tervei népszerűsítéséhez szemléletformálásra is szükség van, s ahhoz, hogy a lakossági szektort elérje, ahhoz egy energetikai és klímavédelmi tanácsadó iroda kiváló lehetőség lehet” – mondta a szakértő. A lakosság jogi, pályázati, technikai tanácsokat kaphat arra vonatkozóan, hogyan érdemes felújítania, energetikailag korszerűsítenie lakását. Most például rendelkezésre állnak a lakosoknak épületfelújítási pályázatok, ezekről lehet tájékozódni.
Kiderült, az is szerepel a koncepcióban, hogy a hulladékkal tüzelést vissza kellene szorítani.
„A klímastratégiának nem fókusza a hulladékkal való tüzelés, de fontosnak találjuk a kérdést, illetve hogy Budaörsön ez valós probléma. Pozitív, hogy kezelt probléma, ugyanis egy civil kezdeményezés is zajlik ezzel kapcsolatban, a Ne fűts hulladékkal! kampány. A probléma komplex, de kutatások azt mutatják, hogy általában a szemlélettel van gond, nem pedig anyagi eredetű” – tájékoztatott. A hulladékkal tüzelők általában nem tudják, hogy ezzel milyen kárt okoznak. Magukat és családjukat is mérgezik, mert közvetlenül lélegzik be azt a mérgező anyagot, ami a kéményekből távozik. És ezzel nagyon komoly egészségügyi károkat okoznak.
Szóba került a „Budaőrség” létrehozása is, ami egy önkéntes természet- és klímavédelmi csoport lenne. Ez az egyik szemléletformáló tevékenység elnevezése és az a lényege, hogy a civil szférát mobilizálja annak érdekében, hogy tegyenek valamit a zöld ügyekkel, a klímavédelemmel kapcsolatban. A riporter javaslatára Győri Kata azt mondta, érdemes lehet belevenni a klímastratégiába, hogy mi lehetne a teendő, ha illegális hulladéklerakást észlel.
A lakosság véleményét is figyelembe vették a végleges stratégia elkészítésekor, ezért a beérkezett, nem túl nagy számú észrevételeket is beépítik a stratégiába. Két példa: az egyik arra vonatkozott, hogy a kerékpárutat minél inkább bővítsék ki és kösse össze Budaörs központját Kamaraerdővel. A másik pedig a zöldfelületek bővítésére és a fásításra vonatkozott.
A klímastratégiához 2020 nyarán készült egy lakossági kérdőíves felmérés is, melyben a budaörsi lakosokat arról kérdezték, mit gondolnak a klímaváltozásról helyi szinten. Ennek eredményei a Klímastratégia Helyzetértékelés dokumentumában a Lakossági klímatudatosság vizsgálat részben található. Mintegy 160 válasz érkezett, melyekből az derült ki, hogy az emberek elsősorban a zöldfelületek fejlesztését, illetve a heves esőzések miatt keletkező csapadékvíz elvezetést kezelje az önkormányzat. Ezen kívül az, hogy a megújuló energiaforrás alkalmazását az önkormányzat valamilyen módon támogassa. Továbbá érkeztek még javaslatok a fásításra, a közlekedés zöldítésére (elektromos autókkal, kerékpárhasználat ösztönzésével). Illetve a kitöltők elmondhatták, hogy szerintük mely közterületek szorulnak felújításra. Győri Kata elmondta, hogy a visszajelzéseket mindenképp beépítik a klímastratégiába végső verziójába, melyet várhatóan júniusban fogadhat el az önkormányzat.
S hogy az után mi lesz a koncepció sorsa? Mi fog a benne foglaltakból megvalósulni? Ez az önkormányzat döntése és a forrásoktól függ, „de azt mindenképp el kell mondani, hogy Budaörs Város Önkormányzata elkötelezett, hogy tényleg megvalósítsa és nem csak a fiókba fog bekerülni” – válaszolta a szakértő.
A dokumentumok ITT és ITT érhetők el!
A tévé műsora ITT látható.
