Ezúttal a Budaörsi Napló húsz és tíz évvel ezelőtti januári számaiból szemezgetünk. A harminc évvel ezelőtti januári szám sajnos hiányzik archívumunkból. A régi cikkekből leginkább az szembetűnő, ahogy régen a városlakó közösség személyes találkozókon egyeztettek a felmerülő problémákkal kapcsolatban, valódi megoldásokat terveltek ki és valósítottak meg, ami élesen szemben áll a mai közösségi médiás „intézkedéssel”, miszerint valaki kiírja magából a sérelmét, a kommentekben a többiek is kiírják magukból a véleményüket, míg végül érdemi megoldása semmilyen problémának nem keletkezik…
10 évvel ezelőtt… 2014-ben…
Búcsú Herwerth Sándortól
Január 2-án hunyt el Herwerth Sándor, a Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, a Stammtisch alapítója, gyertyaöntő mester. Egész életében az aktív közösségi életet szolgálta képviselőként és magánemberként egyaránt.
Alapjövedelem mindenkinek?
Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület kerekasztal-beszélgetésre hívta azon pártok képviselőit, akik felfigyeltek a kezdeményezésre. E pártok képviselői voltak jelen: Munkáspárt, Magyar Kalózpárt, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Párt, LMP, MSZP, 4K, Zöld Baloldal. Közülük többen támogatták a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét néhány feltétellel, de hárman éppen úgy, amit ez a három szó jelent. Érdekesség, hogy Szél Bernadett szerint ők már pártjuk megalakulásakor megfogalmazták az FNA bevezetésének szükségességét.
Zajlik az élet a zeneiskolában
Kihirdették az ifjú zeneszerző pályázat nyerteseit, melyet Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából írtak ki. A zsűri tagjai valódi zeneszerzők voltak: Sáry László, Nógrádi Péter és Serei Zsolt. A vélemény: ügyes, érdekes és egy-két remek darab is érkezett. Az ifjú komponisták elő is adták saját szerzeményeiket. Csak akusztikus hangszerre lehetett komponálni, ezzel is megerősítve azt a szándékot, hogy a valós zenei tudás és tehetség tudjon megszólalni.
A „Vermes bolt”
A hiper- és szupermarketek korában, amelyekből Budaörsre bőségesen jutott, tényleg történelem, hogy az 1980-as évek közepéig egyetlen élelmiszerüzlet szolgálta ki szinte a teljes települést. Ez volt az egykori Vermes bolt, a Szabadság út páratlan oldalán. Bár a kort a hiánygazdaság jellemezte, itt mégis szinte mindent meg lehetett venni. A bolt vezetője csaknem negyed évszázadig Vermes László volt, lánya, Vermes Éva mesélt azokról a régi időkről. „Édesapám, mintha a jövőbe látott volna, de talán első volt Magyarországon, aki a 60-as években nagy karácsonyi vásárt rendezett a bolt előtti területen. Nagy fenyőfát állított, nagy villanykörtéket befestetett színesre, az volt az égősor, s az utcán árulták a narancsot, banánt, sört. Igen, déli gyümölcsöket. Persze kígyózó sorok voltak, hisz ezek akkor ritka csemegének számítottak és bizony az első szállítmány csak Mikulásra érkezett meg. Nem voltak elektronikus mérlegek, kódleolvasók. Az eladók azonban úgy tudtak számolni, mint Pataki fejszámoló bűvész, s a pénztárosok is fejből sorolták mindennek az árát. Ők még nem tanulták az iskolában, hogy csapatban kell dolgozni, mégis eredendően bennük volt a közösségi szellem.”
Az aviátor – életút kitérőkkel
Révy Lászlóval készült interjú abból az alkalomból, hogy 2013. december 7-én életmű díjat kapott több évtizedes elkötelezett repülőszakmai munkásságáért. Az energikus mesternek, aki régi típusú repülőgépek felújításával foglalkozik mind a mai napig is, mindig van néhány tréfás történet a tarsolyában, így a 2014. januári interjúba is jutott belőle: „A Cimboráról az a híres történet járja, hogy Németországban, az egyik oldtimer repülőtalálkozón a kissé túlsúlyos polgármestert, aki egyébként az akkori rendezvény fővédnöke volt, egyedül csak Révy meri beültetni gépének hátsó ülésére, egy próbakörre. Ezzel kivívta a nemzetközi sajtó előtti népszerűséget a Cimbora és saját maga számára.”
Interjú a 25 éves Pergel Szandrával,
aki hatévesen kezdett pingpongozni és 2009 nyarán került Budaörsre. Pergel Szandra szeretett itt lenni, csak az edzésre szolgáló termet kicsinyellte. Hosszabb távú tervei között egyáltalán nem szerepel, hogy edző legyen, sportolói karrierje befejeztével sportmenedzserként dolgozna tovább az asztalitenisz berkein belül.
20 évvel ezelőtt… 2004-ben…
Belépés az Európai Unióba
Az újévi körkérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett helyi vállalkozók hogyan látják szakterületük helyzetét 2004. május 1-je,az Európai Unióba való belépés után. Dr. Szabó Sándor jogász, a Civilek az Európai Unióért Egyesület elnöke szervezetén keresztül az embereknek igyekszik segíteni, a lehetőségek feltárásával, kihasználásával, a pályázatírási rendszer ismertetésével. Flick Gábor ingatlanos szerint az ingatlanpiacot nem fogja befolyásolni az EU-ba lépés, azonban a szakmán belüli szabályzat, etikai kódex rendezése szükséges. Szarka Tamás keramikus, a Régio-Art Művész Egyesület tagja tágabb lehetőségeket lát az európai kapcsolatokban, több tapasztalatcsere és a könnyebb külföldi megismerhetőség tekintetében.
Az Európai Unió és városunk
Budaörs Város Önkormányzatának Európai Unió Integrációs Bizottsága tájékoztató előadás-sorozatot szervezett a lakosság részére az EU-csatlakozás kapcsán, többek között célként jelölölték meg a város lakóinak aktív részvételét a jövőépítésben, az együttes felkészülést az uniós támogatások igénybevételére.
Mentsük meg Kálváriadomb nyugalmát!
Ez idő tájt gyakoriak voltak a randalírozások a Kálváriánál, sok esetben előfordult, hogy az éjjeli órákban ismeretlenek autórádiót bömböltettek, italozva hangoskodtak, sőt, a fiatalok egy csoportja felmotorozott a stációkhoz és meg is rongálta azokat. A probléma megoldásának érdekében összeült egy határozottan jelentős kupaktanács, melyen részt vettek a környéken lakók, a nemzetiségi önkormányzat vezetői, az önkormányzati képviselő, a polgárőrség vezetője, a rendőrkapitány (!), néhány városi egyházi vezető (!), a Budaörsért Alapítvány elnöke és olyan fiatal srácok, akik időnként a randalírozók kártéteményeit próbálták kijavítani Ipacs Zsolt koordinálásával. A közeli Szikla borozóban volt a találkozó, ahol arra jutottak, külön figyelemmel fogják őrizni a területet a polgárőrök, a rendőrség bekamerázza, ha ad rá pénzt az önkormányzat és tervbe vették, hogy a pótcselekvéseket végző randalírozó fiatalokkal is beszélni fognak, milyen keretek közé lehetne szorítani társasági életüket – hiszen ahogy el is hangzott: óvodásoknak vannak játszóterek, de a nagyobbaknak nincs olyan közösségi terük, ahol normálisan eltölthetnék az idejüket.
Budaörs (még) nincs drogveszélyben
A budaörsi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) rangos előadás-sorozatot szervezett Drogveszélyben címmel a Jókai Mór Művelődési Központba. Ezen előadást tartott többek között dr. Ranschburg Jenő és dr. Csernus Imre pszichiáterek és Galuska László rendőrkapitány is. A konferencia szükségességét az indokolta, hogy 2003-ban egy kimutatás szerint 30 %-kal nőtt a drogosok száma Magyarországon. Azonban a budaörsi rendőrkapitányság területén az előző évhez képest 12 %-os csökkenést mutatott a kábítószerrel összefüggő rendőrségi esetek száma. Az előadások zömmel a megelőzés fontosságát hangsúlyozták és az arra irányuló programokra hívta fel a figyelmet.
Kisfilmek a jövő filmeseitől
Az előző év végén rendeztek másodszor Filmestet a Budaörsi Városi Ifjúsági Klubban. Öt filmkészítéssel foglalkozó fiatal, név szerint Hepke Tímea, Nagy Zoltán, Nagy Péter, Zsiros Mihály és Lichtenberg Zsolt a Budaörsi Filmklub alapító tagjai szervezték meg. A teltházas eseményen saját kisfilmjeiket vetítették le a közönségnek – írtuk a januári cikkben.
Városházi Hírek
A Városházi Hírek között szerepel a Tétényi-fennsík szabályozási terve, mely megteremtette a fennsík beépítésének építésjogi feltételeit. A terv szerint azonban a telekterületeknek csak 20, illetve 25 %-a építhető be. Ezen kívül a képviselő-testület természetvédelmi területté nyilvánított 3 hektárnyi területet a növény- és állatvilág megóvása érdekében, közvetlenül a már védett fővárosi terület mellett.
Az építési törvény rendelkezései miatt az önkormányzat korábbi Általános Rendezési Terve érvényét vesztette, helyette készülőben van Budaörs Város Településrendezési Terve, melynek elfogadása csak azt év második felében várható, s hogy addig se zavarjon be új építés, változtatási tilalmat rendeltek el a település egyes részeire.
Gondolatok a tájhazáról (I. rész) – Írók és tollforgatók a Budai hegyvidékről
Kovács József László összegyűjtötte írók, költők műveiből azokat a részeket, amelyek Budaörsöt, illetve szűkebb környezetét, a Budai-hegység valamely részét említi. „1931-ben Az élet álom című novellásgyűjteménye Krúdy Gyula saját kiadásában jelent meg. Böske, vagy a szerkesztőség pesztonkája novellában a kocsma a Hét bagolyhoz van címezve. Az egyik vendég, Szortiment úr bosszankodik is, hogy egy régi kocsma nevét orozta el a budaörsi kocsmáros. ’…ennek a sváb kocsmárosnak, aki vendéglőjét ugyancsak a Hét bagolyról nevezte el: semmi köze nem volt a régi Szendrey úrhoz. Szortiment azt is tudta, hogy a Budaörsről származó vendéglős, mint vereshajú borfiú kezdte pályáját, még pedig Szepi néven.”
Sporthírek
A Budaörs 2i SC asztalitenisz csapat ötödik lett az Extraligában.
Az 1997 óta működő Liver FC sikeres évet zárt, utánpótlás korú csapatai tisztességgel helyt álltak a belföldi bajnokságokban és külföldi tornákon egyaránt.
A Budaörsi Teniszcentrumban rendezték meg az Első Magyar Szoft Tenisz Országos Bajnokságot, melyen bárki indulhatott. A szoft tenisz Japánból származik, a játékteret és a szabályokat tekintve a hagyományos tenisszel szinte azonos, de más, puhább labdával és könnyebb ütővel játsszák.
Sorozatunk első része:
Erről írtunk 10, 20 és 30 éve decemberben – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
