„Szerelem dalnokok” címmel tartott verses, zenés előadást Eller Mária Égerfa költő, valamint Pánti Anna Erkel-díjas operaénekes, akit zongorán Pozsár Andrea kísért, április 27-én a PostArt-on.
Az est a szerelem körül forgott és Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán a nagy magyar költőről is megemlékeztek, egyebek között a „Reszket a bokor” című megzenésített verssel. A hallgatóság elismeréssel értékelte Mária képzeletbeli szerelmes levelét, amit mintegy száz éve írhatott volna a nagymamája Zirkelbach Mária és nagypapája Eller Pál egymásnak.
Anna pedig ehhez kapcsolódóan 16-18. századi híres magyar emberek valóban létező szerelmes leveleiből idézett. A mintegy másfél órás előadás fénypontja volt, amikor felcsendült többek között Liszt Ferenc „Szerelmi álmok” című műve. Majd Munkácsi szerelmes szavaiban és Puccini vágyakozó Laurettájában és életét szerelméért feláldozó Liu áriájának meghallgatásával is a szerelem különböző dimenzióit élhették át a jelen lévők.
A Sóhajok hídjánál
Szerelemről suttognak az égerfák,
vigasztalják az égiek madarát
Útra kélnek fehér galamb csapatok,
lelki békét, s boldogságot adjatok!
Velencébe, Szent Márk térre reppenek,
veled Drágám gondolába szökkenek.
Sóhajok hídjánál maszkod ledobhatod,
jó lett volna szeretni, gondolhatod.
„Jöhetnek az igazi arcvonások”
Amore mio-t zengnek, gondolások.
A „Randevú”-ra nem jött el az angyal,
Csontváry képéről Ámor elszárnyal.
A Canal Grandén nélküled szállok ki,
kis gerlévé változva, üzenem: mi
lehettünk volna a legszebb jegyespár,
de többé nem találkozom veled már.
Nem csókoltál meg egyik híd alatt sem,
nem érted meg: mi is történt, sohasem.
Kétségbe vontad mit Isten teremtett,
elsirathatod, az Örök szerelmet.
